A Naprendszer kialakulása

96
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Az első teleszkópok megjelenésével az égen megláthattuk a valóságot, a csillagokat, a bolygókat, és a gázfelhőket. 1755-ben Immanuel Kant tudós és filozófus felfigyelt a kozmikus gázfelhőkre, azaz a nebulákra, vagy csillagködökre, és kidolgozta az első elméletet a Naprendszer születéséről. Hipotézise szerint a csillagközi gázköd, vagy nebula, összeroskadva bolygókká és csillagokká tömörülhet össze, ez az úgynevezett Nebuláris-elmélet.

A NASA Spitzer nevű teleszkópja 2003-tól működik, az égitestek hősugárzását, azaz az infravörös sugárzást méri. Segítségével az univerzumot másképpen látjuk, mint ezelőtt. Káprázatosan szép képeket készített a Spitzer, minden várakozást felülmúlt. A mai kor csillagászata azért nagyszerű, mert végre olyannak látjuk az univerzumot, amilyen a valóságban van, és nem olyannak, mint azt annak előtte elképzeltük.

A saját naprendszerünk kialakulását úgy is megérthetjük, hogy megfigyelünk más, távoli naprendszereket. Mivel Kant szerint a naprendszerek a csillagközi gázfelhők mélyén jönnek létre, ezért szükség volt egy olyan távcső kifejlesztésére, mint a Spitzer, amely az infravörös sugárzást méri, így teszi áthatóvá, amit szabad szemmel nem láthatunk. Ezzel az űrteleszkóppal sikerült megfigyelni, ahogy a csillagközi por elkezd sűrűsödni, felmelegszik, és egy csillaggá áll össze. Így születik a csillag a nebulában, tehát bizonyítást nyert, hogy Kant-nak már 250 évvel ezelőtt igaza volt.

A naprendszerünk csillagközi felhője 4,6 milliárd éve kezdett összeroskadni. Keletkezése óta lassan forgott a térben, de az anyag sűrűsödésével a forgása felgyorsult. A zsugorodó felhő ugyanazt az energiát már kisebb térben tartalmazta, ezért a perdület megmaradásának törvénye szerint a forgás sebességének növekednie kellett. Az egyre gyorsabban forgó por- és gázfelhőt egyre jobban összébb húzta a saját gravitációja, a közepén egy protocsillag alakult ki.  Kezdetben a súrlódás melegítette, de amint elérte a 10 millió fokos hőmérsékletet, elindult benne a magfúzió. 4,5 milliárd évvel ezelőtt megszületett a csillagunk, a Nap.

A fiatal Naprendszer anyagát az üstökösökben, és a meteorokban találjuk meg. A meteorok vizsgálatakor kiderült, hogy szinte mindegyik 4,5 milliárd éves, tehát az újszülött Naprendszer darabjai. A további vizsgálat során a tudósok a meteorokban olyan anyagot találtak, vas 60-as izotópot, amely alapján bebizonyították, hogy a fiatal Nap közelében egy szupernóva robbanás történt. A szupernóva robbanása idézte elő a porfelhő összeroskadását, a felszabaduló roppant energia segítette a bolygók kialakulását. A lökéshullámok összeterelték a szétszórt anyagot, és amikor az elég sűrűvé vált, már a gravitáció hatása is érvényesült, és megkezdődött a felhő összeroskadása. A fiatal nap körül kavargó felhőben elkezdtek kialakulni a bolygók.

A Naprendszer születése nem volt békés, erős sugárzás, és robbanások kísérték a folyamatot.

Források:

Videók:

youtu.be Így mozog a Naprendszer az űrben

youtu.be Méret összehasonlítás az univerzumunkban 3D

youtu.be Mindennapi tudomány – A Naprendszer kialakulása

youtu.be A Világegyetem – Hogyan született a Naprendszer

Képek:

pixabay.com Naprendszer

flickr.com Csillag születése (Spitzer teleszkóp)

pixabay.com Csillagközi köd

pixabay.com A nagy robbanás

 
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás

Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.

Tovább olvasom »

Katasztrófa közeleg – Mikor tör ki a Yellowstone szupervulkán?

A bolygónkat fenyegető katasztrófák közül az egyik valós veszélyt a szupervulkánok kitörése jelenti. Az évezredek során több mint 20 ilyen hatalmas kitörés volt, a robbanások és következményei miatt már többször is a kihalás veszélye fenyegette az életet a Földön. A Yellowstone Nemzeti Park alatt megbúvó szupervulkán háromszor tört ki a földtörténeti korszak folyamán, a legutóbbi kitörés 600 ezer éve történt. Napjainkban a park területén különös jelenségekre figyeltek fel a szakértők, amely a tűzhányó éledését jelentheti.

Tovább olvasom »

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »

Zeusz házasságtörései – 2. rész

Zeusz a főisten, Hérát a feleségét sok istennővel és halandó nővel csalta meg, akiktől számos gyermeke született. Az előző részben a szépséges Létó, most pedig a csodaszép Európé, a főníciai hercegnő, és Alkméné, Héraklész anyjának történetét ismerhetjük meg.

Tovább olvasom »

Spontán emberi öngyulladás – Van rá tudományos magyarázat?

A Hamuasszony
1951-ben Mary Hardy Reeser halálesete borzolta fel a kedélyeket. A testéből csak néhány darab maradt, az egyik lába papuccsal együtt, a koponya, ami tojásdad formájúra összezsugorodott, néhány elszenesedett csigolya, és némi azonosíthatatlan testszövet. A testen kívül szinte semmi más nem égett meg, és a tűz oka ismeretlen maradt.

Tovább olvasom »

A titokzatos Húsvét-sziget

A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.

Tovább olvasom »