Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Az első teleszkópok megjelenésével az égen megláthattuk a valóságot, a csillagokat, a bolygókat, és a gázfelhőket. 1755-ben Immanuel Kant tudós és filozófus felfigyelt a kozmikus gázfelhőkre, azaz a nebulákra, vagy csillagködökre, és kidolgozta az első elméletet a Naprendszer születéséről. Hipotézise szerint a csillagközi gázköd, vagy nebula, összeroskadva bolygókká és csillagokká tömörülhet össze, ez az úgynevezett Nebuláris-elmélet.
A NASA Spitzer nevű teleszkópja 2003-tól működik, az égitestek hősugárzását, azaz az infravörös sugárzást méri. Segítségével az univerzumot másképpen látjuk, mint ezelőtt. Káprázatosan szép képeket készített a Spitzer, minden várakozást felülmúlt. A mai kor csillagászata azért nagyszerű, mert végre olyannak látjuk az univerzumot, amilyen a valóságban van, és nem olyannak, mint azt annak előtte elképzeltük.
A saját naprendszerünk kialakulását úgy is megérthetjük, hogy megfigyelünk más, távoli naprendszereket. Mivel Kant szerint a naprendszerek a csillagközi gázfelhők mélyén jönnek létre, ezért szükség volt egy olyan távcső kifejlesztésére, mint a Spitzer, amely az infravörös sugárzást méri, így teszi áthatóvá, amit szabad szemmel nem láthatunk. Ezzel az űrteleszkóppal sikerült megfigyelni, ahogy a csillagközi por elkezd sűrűsödni, felmelegszik, és egy csillaggá áll össze. Így születik a csillag a nebulában, tehát bizonyítást nyert, hogy Kant-nak már 250 évvel ezelőtt igaza volt.
A naprendszerünk csillagközi felhője 4,6 milliárd éve kezdett összeroskadni. Keletkezése óta lassan forgott a térben, de az anyag sűrűsödésével a forgása felgyorsult. A zsugorodó felhő ugyanazt az energiát már kisebb térben tartalmazta, ezért a perdület megmaradásának törvénye szerint a forgás sebességének növekednie kellett. Az egyre gyorsabban forgó por- és gázfelhőt egyre jobban összébb húzta a saját gravitációja, a közepén egy protocsillag alakult ki. Kezdetben a súrlódás melegítette, de amint elérte a 10 millió fokos hőmérsékletet, elindult benne a magfúzió. 4,5 milliárd évvel ezelőtt megszületett a csillagunk, a Nap.
A fiatal Naprendszer anyagát az üstökösökben, és a meteorokban találjuk meg. A meteorok vizsgálatakor kiderült, hogy szinte mindegyik 4,5 milliárd éves, tehát az újszülött Naprendszer darabjai. A további vizsgálat során a tudósok a meteorokban olyan anyagot találtak, vas 60-as izotópot, amely alapján bebizonyították, hogy a fiatal Nap közelében egy szupernóva robbanás történt. A szupernóva robbanása idézte elő a porfelhő összeroskadását, a felszabaduló roppant energia segítette a bolygók kialakulását. A lökéshullámok összeterelték a szétszórt anyagot, és amikor az elég sűrűvé vált, már a gravitáció hatása is érvényesült, és megkezdődött a felhő összeroskadása. A fiatal nap körül kavargó felhőben elkezdtek kialakulni a bolygók.
A Naprendszer születése nem volt békés, erős sugárzás, és robbanások kísérték a folyamatot.
Források:
Videók:
youtu.be Így mozog a Naprendszer az űrben
youtu.be Méret összehasonlítás az univerzumunkban 3D
youtu.be Mindennapi tudomány – A Naprendszer kialakulása
youtu.be A Világegyetem – Hogyan született a Naprendszer
Képek:
pixabay.com Naprendszer
flickr.com Csillag születése (Spitzer teleszkóp)
pixabay.com Csillagközi köd
pixabay.com A nagy robbanás
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Nostradamus próféciái – 1. rész
Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?
Kegyetlen szokások – A kannibalizmus
Pápua Új-Guinea Óceánia egyik szépséges szigetcsoportját foglalja magába, de a szigetek szépségét némiképpen beárnyékolja az, hogy az őslakói a pápuák hírhedt kannibálok voltak. Általában a legyőzött ellenségeiket ették meg. Ha kannibálokról van szó, akkor Afrika, Dél-Amerika, vagy Óceánia őslakosaira gondolunk, de a kannibalizmus nem csak a bennszülöttekre volt jellemző. Az őskorban a neandervölgyi ember és a homo sapiens, az ókorban, valamint a középkorban nem ritkán az európaiak is fogyasztottak embert. Sajnos még a napjainkban is előfordul, hogy felüti a fejét az emberhús elfogyasztása utáni vágy. Miért alakult ki ez a rettenetes szokás, a kannibalizmus?
Egy eltűnt civilizáció legendája – Atlantisz
Atlantisz, amely egy régmúltban eltűnt, fejlett civilizáció volt, sokunk képzeletében élénken él még napjainkban is. A legenda szerint 11 ezer évvel ezelőtt földrengések és özönvíz pusztította el. Amennyiben valóságos alapja van az elsüllyedt kontinens mítoszának, akkor Atlantisz a mai társadalmunk őse lehetett. Számos tudós és ereklyevadász kereste évszázadokon át és jelenleg is sokan szeretnék megtalálni. De valóban létezett ez az ősi birodalom, amely a tökéletes társadalom szimbóluma, vagy csak erősen vágyunk rá, hogy igaz legyen? Ennek a csodás birodalomnak a létezése évezredekig feledésbe merült, mindaddig amíg Platón meg nem írta a műveiben. Legendává Platón írásai után vált, miután az ókori görög filozófus nagy részletességgel mutatta be ezt a csodás helyet és a lakóit.
A titokzatos Húsvét-sziget
A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.
Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus
Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.
Mikor jön el az apokalipszis?
A történelem során az emberiséget kezdetektől fogva foglalkoztatta a világvége gondolata. Szinte minden civilizáció mítoszaiban, feljegyzéseiben megtalálható a végitélet víziója. Az apokalipszis szó jelentése: feltárás, kinyilvánítás, a “fátyol fellebbentése”, általa a titok feltárul az emberek előtt. A keresztény próféciákban a kulcsot a Jelenések könyve adja meg, az Újtestamentum utolsó könyve, amely a Biblia összes könyve közül a legrejtélyesebb.