A Naprendszer kialakulása

96
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Az első teleszkópok megjelenésével az égen megláthattuk a valóságot, a csillagokat, a bolygókat, és a gázfelhőket. 1755-ben Immanuel Kant tudós és filozófus felfigyelt a kozmikus gázfelhőkre, azaz a nebulákra, vagy csillagködökre, és kidolgozta az első elméletet a Naprendszer születéséről. Hipotézise szerint a csillagközi gázköd, vagy nebula, összeroskadva bolygókká és csillagokká tömörülhet össze, ez az úgynevezett Nebuláris-elmélet.

A NASA Spitzer nevű teleszkópja 2003-tól működik, az égitestek hősugárzását, azaz az infravörös sugárzást méri. Segítségével az univerzumot másképpen látjuk, mint ezelőtt. Káprázatosan szép képeket készített a Spitzer, minden várakozást felülmúlt. A mai kor csillagászata azért nagyszerű, mert végre olyannak látjuk az univerzumot, amilyen a valóságban van, és nem olyannak, mint azt annak előtte elképzeltük.

A saját naprendszerünk kialakulását úgy is megérthetjük, hogy megfigyelünk más, távoli naprendszereket. Mivel Kant szerint a naprendszerek a csillagközi gázfelhők mélyén jönnek létre, ezért szükség volt egy olyan távcső kifejlesztésére, mint a Spitzer, amely az infravörös sugárzást méri, így teszi áthatóvá, amit szabad szemmel nem láthatunk. Ezzel az űrteleszkóppal sikerült megfigyelni, ahogy a csillagközi por elkezd sűrűsödni, felmelegszik, és egy csillaggá áll össze. Így születik a csillag a nebulában, tehát bizonyítást nyert, hogy Kant-nak már 250 évvel ezelőtt igaza volt.

A naprendszerünk csillagközi felhője 4,6 milliárd éve kezdett összeroskadni. Keletkezése óta lassan forgott a térben, de az anyag sűrűsödésével a forgása felgyorsult. A zsugorodó felhő ugyanazt az energiát már kisebb térben tartalmazta, ezért a perdület megmaradásának törvénye szerint a forgás sebességének növekednie kellett. Az egyre gyorsabban forgó por- és gázfelhőt egyre jobban összébb húzta a saját gravitációja, a közepén egy protocsillag alakult ki.  Kezdetben a súrlódás melegítette, de amint elérte a 10 millió fokos hőmérsékletet, elindult benne a magfúzió. 4,5 milliárd évvel ezelőtt megszületett a csillagunk, a Nap.

A fiatal Naprendszer anyagát az üstökösökben, és a meteorokban találjuk meg. A meteorok vizsgálatakor kiderült, hogy szinte mindegyik 4,5 milliárd éves, tehát az újszülött Naprendszer darabjai. A további vizsgálat során a tudósok a meteorokban olyan anyagot találtak, vas 60-as izotópot, amely alapján bebizonyították, hogy a fiatal Nap közelében egy szupernóva robbanás történt. A szupernóva robbanása idézte elő a porfelhő összeroskadását, a felszabaduló roppant energia segítette a bolygók kialakulását. A lökéshullámok összeterelték a szétszórt anyagot, és amikor az elég sűrűvé vált, már a gravitáció hatása is érvényesült, és megkezdődött a felhő összeroskadása. A fiatal nap körül kavargó felhőben elkezdtek kialakulni a bolygók.

A Naprendszer születése nem volt békés, erős sugárzás, és robbanások kísérték a folyamatot.

Források:

Videók:

youtu.be Így mozog a Naprendszer az űrben

youtu.be Méret összehasonlítás az univerzumunkban 3D

youtu.be Mindennapi tudomány – A Naprendszer kialakulása

youtu.be A Világegyetem – Hogyan született a Naprendszer

Képek:

pixabay.com Naprendszer

flickr.com Csillag születése (Spitzer teleszkóp)

pixabay.com Csillagközi köd

pixabay.com A nagy robbanás

 
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?

A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.

Tovább olvasom »

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Tovább olvasom »

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

Petra, a rózsaszín város rejtélye

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.
Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

Tovább olvasom »

Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz

Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”

Tovább olvasom »

A csodaszép Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Horvátország legnagyobb nemzeti parkja, területe 300 km², 1979 óta a világörökség része. A tavak szépsége mindenkit lenyűgöz, bármelyik útvonalon megyünk végig.  Számtalan vízesés mellett, és kristálytiszta vizű tavak felszíne fölött sétálhatunk a jól kiépített utakon. Bárhová nézünk úgy érezzük, mintha Csodaországban járnánk, mert itt mindenhol, amerre csak járunk, különleges természeti szépségeket látunk. Legyen bármelyik évszak, mindegyikben egy másik, de egyaránt csodálatos oldalát mutatja a park.

Tovább olvasom »