Változás küszöbén állunk? – Megkezdődött a pólusváltás?

227
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Sok minden befolyásolja a földi életet, a világegyetem mechanizmusai – amelyeket sajnos még nem teljesen értünk – hoztak létre minket, de a pusztulásunkat is okozhatják. A Földnek az egyik nagyon fontos tulajdonsága a mágneses tér létezése, az élet a bolygónkon többek között ennek köszönhető. A világűrből érkező kozmikus sugárzást a mágneses mező eltéríti, ezzel megvéd minket a káros sugaraktól. Időnként a mágneses mező átrendeződött a Földön, ennek bizonyítékait a kőzetekben találtuk meg. Mostanában sokszor hallhattunk a médiában arról, hogy a pólusváltás újra elkezdődött. Valóban így van? Ha igen, akkor milyen negatív hatása lehet a jelenleg élő emberiségre és a bolygónkra?

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
A Föld védőpajzsa – a mágneses mező

 Ajánlott videó:

A Föld olyan, mint egy hatalmas dipólusú mágnes. Az északi és a déli pólusok időközönként felcserélődnek. A tudósok azt tapasztalták, hogy az elmúlt 40-50 évben gyorsan gyengült a Föld mágneses mezője, az északi pólus évente 50 km-et vándorolt, amely meglepően soknak tűnik. Valószínűsíthető, hogy ez a szokatlan jelenség, amely a mágneses mező változásával jár, egy pólusváltás kezdetét jelzi.

Úgy 1-10 millió évente történik meg a Földünk pólusainak átrendeződése, a legutóbbi 800 ezer éve történt. Általában, rendszertelen időközönként, 0,5-1 millió év telik el a pólusváltások között, de megjósolni nem lehet a következő időpontot, mert számunkra nem érthető még teljesen, hogy mikor és mi hozza létre.

A Föld szerkezete – Hogyan jön létre a mágneses tér?

2900 km-es mélységig a Föld szilárd halmazállapotú, szilikátos összetételű. A földmag ez alatt található, amely kb. 2900 kilométertől 6370 kilométerig tart, főleg vasat és nikkelt tartalmaz. A földmag két részből tevődik össze, van egy külső folyékony halmazállapotú, és egy belső szilárd állapotú része. A mágneses teret a külső folyékony állapotú földmag hozza létre úgy, hogy áramlások alakulnak ki benne, a magas hőmérséklet állandó mozgást idéz elő. Dinamó effektus által elektromos töltések áramlanak körben, és ez gerjeszti a mágneses mezőt. Ezeknek az áramlatoknak az iránya általában párhuzamos a Föld forgástengelyével, de bizonyos időnként a forgásirány megváltozik. Sajnos a pontos mechanizmust még nem ismerjük.

A mágneses mező elvesztése nagy veszélyt jelent az élővilágra, amire egy szomorú példát ismerünk. A Marsnak volt mágneses mezője, ami valamilyen oknál fogva megszűnt, ezáltal egy sivár bolygóvá vált. Mivel a bolygó mágneses védőpajzsa eltűnt, a világűr káros sugárzásától már nem védte meg semmi, így a Nap el tudta fújni a légkörét, majd eltüntette a vizet a felszínről. Tehát a mágneses mező elvesztése a mi bolygónk élettelenné válását is jelentené, ezért fontos lenne ismerni a létrejöttének és változásának pontos mibenlétét.

A pólusok átrendeződése, amely megtörténhet részlegesen vagy teljesen is, az élővilág életét megzavarja. Azok az állatok, amelyek a mágneses mező szerint tájékozódnak (pl. madarak, méhek, halak) megzavarodnak, elveszítik a tájékozódási képességüket, ez megakadályozhatja a szaporodásukat. A mágneses tér instabilitása az emberiség által használt helymeghatározó eszközökben is zavart okoz.

A pólusváltáskor a mágneses mező legyengül, összeomlik egy időre, rendezetlenné válik, majd egy másik polaritásban újra felépül. Amikor legyengül, egy bizonyos területen a Földön nagyon gyenge lesz, máshol pedig kevésbé. A gyengébb helyeken a sugárzás elleni védelem is kisebb lesz, ezért a rákos megbetegedések megszaporodnak ebben az időszakban. Arra viszont nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a földtörténeti korokban a nagy kihalásoknak van-e köze a mágneses tér gyengüléséhez, mert nem történt nagymértékű kihalás ekkor.
A folyamat körülbelül száz és ezer év között zajlik le.

Ajánlott videó:

Jelenthet-e veszélyt a jelenkorban élők számára a pólusváltás?

A Föld mélyén zajló történések nagy hatással vannak az életre a földfelszínen, ezért a tudósok fontos feladatnak tartják a belső folyamatok feltérképezését. Sajnos a Föld mélyének vizsgálata még nem lehetséges, mert a legmélyebb fúrás 12 kilométer mélységig történt, tehát még több ezer kilométert kellene lefúrni a földmagig. A fúrást abbahagyták, mert  hőmérséklet már itt is több mint 315 fok volt, ezt veszélyesnek ítélték. Nem tudni, hogy belevág-e még valaki abba, hogy a Föld középpontjáig lefúrjon, de addig csak a tudományos teóriák létezhetnek, bizonyítékok nem.

Mivel a pólusváltás folyamata lassú, az eddigi tapasztalatok és bizonyítékok azt mutatják, hogy nem hirtelen történik, ezért több ezer év állhat az emberiségnek arra, hogy a mágneses tér pontos működését megérthesse, ezáltal a pólusváltásra is felkészülhessünk.

Források, képek, ajánlott weboldalak, filmek:

Képek:

pixabay.com>> Föld és az idő

pixabay.com>> A Föld mágneses tere

pixabay.com>> A Föld keresztmetszete

Filmek:

youtu.be>> 4D 2019, február.Mágneses pólusváltás.

youtu.be>> Felcserélődhetnek a föld mágneses pólusai

 
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Zeusz házasságtörései – 2. rész

Zeusz a főisten, Hérát a feleségét sok istennővel és halandó nővel csalta meg, akiktől számos gyermeke született. Az előző részben a szépséges Létó, most pedig a csodaszép Európé, a főníciai hercegnő, és Alkméné, Héraklész anyjának történetét ismerhetjük meg.

Tovább olvasom »

A világ csodái – Az epheszoszi Artemisz templom

Létó szépsége megigézte Zeuszt, és hogy Hérát (Zeusz feleségét) kijátsszák, fürj alakban szeretkeztek. Létó teherbe esett, majd ikergyermekeket szült, Apollónt és Artemiszt. Artemisz a vadászat, a meg nem szelídített természet, a termékenység istennője, valamint az anyák szülést segítő pártfogója, az újszülöttek védelmezője, a fiatalok oktatója. Haragja a szülő nők halálát okozza. Szűz vadásznő, akit nimfák és állatok vesznek körül, jelen van a természetben mindenhol. Ősi ábrázolásokon íjjal, és állatokkal jelenik meg. Íját és nyilát a Küklopszok kovácsolták. Gyakran ábrázolják szarvassal.

Tovább olvasom »
Atlantisz

Egy eltűnt civilizáció legendája – Atlantisz

Atlantisz, amely egy régmúltban eltűnt, fejlett civilizáció volt, sokunk képzeletében élénken él még napjainkban is. A legenda szerint 11 ezer évvel ezelőtt földrengések és özönvíz pusztította el. Amennyiben valóságos alapja van az elsüllyedt kontinens mítoszának, akkor Atlantisz a mai társadalmunk őse lehetett. Számos tudós és ereklyevadász kereste évszázadokon át és jelenleg is sokan szeretnék megtalálni. De valóban létezett ez az ősi birodalom, amely a tökéletes társadalom szimbóluma, vagy csak erősen vágyunk rá, hogy igaz legyen? Ennek a csodás birodalomnak a létezése évezredekig feledésbe merült, mindaddig amíg Platón meg nem írta a műveiben. Legendává Platón írásai után vált, miután az ókori görög filozófus nagy részletességgel mutatta be ezt a csodás helyet és a lakóit.

Tovább olvasom »

Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás

Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.

Tovább olvasom »

A Naprendszer kialakulása

Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.

Tovább olvasom »

A Nemrut-hegy rejtélye

Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.

Tovább olvasom »