Változás küszöbén állunk? – Megkezdődött a pólusváltás?

227
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Sok minden befolyásolja a földi életet, a világegyetem mechanizmusai – amelyeket sajnos még nem teljesen értünk – hoztak létre minket, de a pusztulásunkat is okozhatják. A Földnek az egyik nagyon fontos tulajdonsága a mágneses tér létezése, az élet a bolygónkon többek között ennek köszönhető. A világűrből érkező kozmikus sugárzást a mágneses mező eltéríti, ezzel megvéd minket a káros sugaraktól. Időnként a mágneses mező átrendeződött a Földön, ennek bizonyítékait a kőzetekben találtuk meg. Mostanában sokszor hallhattunk a médiában arról, hogy a pólusváltás újra elkezdődött. Valóban így van? Ha igen, akkor milyen negatív hatása lehet a jelenleg élő emberiségre és a bolygónkra?

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
A Föld védőpajzsa – a mágneses mező

 Ajánlott videó:

A Föld olyan, mint egy hatalmas dipólusú mágnes. Az északi és a déli pólusok időközönként felcserélődnek. A tudósok azt tapasztalták, hogy az elmúlt 40-50 évben gyorsan gyengült a Föld mágneses mezője, az északi pólus évente 50 km-et vándorolt, amely meglepően soknak tűnik. Valószínűsíthető, hogy ez a szokatlan jelenség, amely a mágneses mező változásával jár, egy pólusváltás kezdetét jelzi.

Úgy 1-10 millió évente történik meg a Földünk pólusainak átrendeződése, a legutóbbi 800 ezer éve történt. Általában, rendszertelen időközönként, 0,5-1 millió év telik el a pólusváltások között, de megjósolni nem lehet a következő időpontot, mert számunkra nem érthető még teljesen, hogy mikor és mi hozza létre.

A Föld szerkezete – Hogyan jön létre a mágneses tér?

2900 km-es mélységig a Föld szilárd halmazállapotú, szilikátos összetételű. A földmag ez alatt található, amely kb. 2900 kilométertől 6370 kilométerig tart, főleg vasat és nikkelt tartalmaz. A földmag két részből tevődik össze, van egy külső folyékony halmazállapotú, és egy belső szilárd állapotú része. A mágneses teret a külső folyékony állapotú földmag hozza létre úgy, hogy áramlások alakulnak ki benne, a magas hőmérséklet állandó mozgást idéz elő. Dinamó effektus által elektromos töltések áramlanak körben, és ez gerjeszti a mágneses mezőt. Ezeknek az áramlatoknak az iránya általában párhuzamos a Föld forgástengelyével, de bizonyos időnként a forgásirány megváltozik. Sajnos a pontos mechanizmust még nem ismerjük.

A mágneses mező elvesztése nagy veszélyt jelent az élővilágra, amire egy szomorú példát ismerünk. A Marsnak volt mágneses mezője, ami valamilyen oknál fogva megszűnt, ezáltal egy sivár bolygóvá vált. Mivel a bolygó mágneses védőpajzsa eltűnt, a világűr káros sugárzásától már nem védte meg semmi, így a Nap el tudta fújni a légkörét, majd eltüntette a vizet a felszínről. Tehát a mágneses mező elvesztése a mi bolygónk élettelenné válását is jelentené, ezért fontos lenne ismerni a létrejöttének és változásának pontos mibenlétét.

A pólusok átrendeződése, amely megtörténhet részlegesen vagy teljesen is, az élővilág életét megzavarja. Azok az állatok, amelyek a mágneses mező szerint tájékozódnak (pl. madarak, méhek, halak) megzavarodnak, elveszítik a tájékozódási képességüket, ez megakadályozhatja a szaporodásukat. A mágneses tér instabilitása az emberiség által használt helymeghatározó eszközökben is zavart okoz.

A pólusváltáskor a mágneses mező legyengül, összeomlik egy időre, rendezetlenné válik, majd egy másik polaritásban újra felépül. Amikor legyengül, egy bizonyos területen a Földön nagyon gyenge lesz, máshol pedig kevésbé. A gyengébb helyeken a sugárzás elleni védelem is kisebb lesz, ezért a rákos megbetegedések megszaporodnak ebben az időszakban. Arra viszont nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a földtörténeti korokban a nagy kihalásoknak van-e köze a mágneses tér gyengüléséhez, mert nem történt nagymértékű kihalás ekkor.
A folyamat körülbelül száz és ezer év között zajlik le.

Ajánlott videó:

Jelenthet-e veszélyt a jelenkorban élők számára a pólusváltás?

A Föld mélyén zajló történések nagy hatással vannak az életre a földfelszínen, ezért a tudósok fontos feladatnak tartják a belső folyamatok feltérképezését. Sajnos a Föld mélyének vizsgálata még nem lehetséges, mert a legmélyebb fúrás 12 kilométer mélységig történt, tehát még több ezer kilométert kellene lefúrni a földmagig. A fúrást abbahagyták, mert  hőmérséklet már itt is több mint 315 fok volt, ezt veszélyesnek ítélték. Nem tudni, hogy belevág-e még valaki abba, hogy a Föld középpontjáig lefúrjon, de addig csak a tudományos teóriák létezhetnek, bizonyítékok nem.

Mivel a pólusváltás folyamata lassú, az eddigi tapasztalatok és bizonyítékok azt mutatják, hogy nem hirtelen történik, ezért több ezer év állhat az emberiségnek arra, hogy a mágneses tér pontos működését megérthesse, ezáltal a pólusváltásra is felkészülhessünk.

Források, képek, ajánlott weboldalak, filmek:

Képek:

pixabay.com>> Föld és az idő

pixabay.com>> A Föld mágneses tere

pixabay.com>> A Föld keresztmetszete

Filmek:

youtu.be>> 4D 2019, február.Mágneses pólusváltás.

youtu.be>> Felcserélődhetnek a föld mágneses pólusai

 
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Göbekli Tepe – A világ legrégebbiként ismert épülete

Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?

Tovább olvasom »

Raja Ampat – Egy káprázatos szigetvilág

Ez a csodás szigetcsoport Nyugat-Pápua térségében található az egyenlítőtől nem messze. Raja Ampat, vagyis “Négy Király” a nevét a négy fő szigetéről kapta. Egy igazi földi paradicsom, amely közel 1600 kisebb és nagyobb szigetből áll, ezek közül sok lakatlan és trópusi őserdők borítják. Sokszínű állatvilággal rendelkezik, a világ 5 legszebb helye között említik a búvárok. A környező vizekben csaknem 1500 fajta szebbnél szebb színes hal, teknős, tüskés rája, barrakuda és még számtalan állat úszkál a gyönyörű korallzátonyok között. Raja Ampat, ez a sokszínű és különleges szigetvilág Indonézia és a Föld egyik legszebb helye.

Tovább olvasom »

Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás

Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.

Tovább olvasom »

A templomosok legendája

A Templomos Lovagrend hatalma egykor vetekedett a királyokéval, majd kétszáz évnyi fennhatóságuk után álnok csellel, koholt vádakkal egycsapásra megszüntették a rendet. Tagjaikat elfogták, bebörtönözték, megkínozták, és olyan vallomásra kényszerítették, ami valószínűleg nem volt igaz. Több mint ötven templomos lelte halálát a máglyán, köztük a nagymester is. A lovagrend feloszlatásra került, de vajon teljesen megszűntek létezni? Milyen titkokat őrzött a rend? Hogyan szerezték meg, majd hova tüntették el a felhalmozott kincseiket és az ereklyéket? Valóban náluk volt a Frigyláda? Hogyan lett néhány szegény, zarándokokat védő lovagból egy hatalmas, mérhetetlenül gazdag és titkokkal teli szervezet?

Tovább olvasom »

Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál

Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama.  8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.

Tovább olvasom »

Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz

Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”

Tovább olvasom »