A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.
Hónap: 2019 május
A Nemrut-hegy rejtélye
Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.
Lehetséges lesz az időutazás?
Amióta Einstein átformálta a fizikai világképet, alapvetően megváltoztatta az időutazásról a gondolkodásunkat. Mostanában kezdjük csak elfogadni azt tényt, hogy talán a nem túl távoli jövőben elérhető lesz a jövőbe, vagy akár a múltba való utazás. 50 évvel ezelőtt még a sci-fi fogalmába tartozott, és hallatán mindenki nevetve legyintett, de napjainkban Einstein nyomdokain elindulva már neves tudósok vizsgálják az időutazás lehetőségét.
Mit tudunk az időről?
Úgy tűnik számunkra, hogy az idő egy irányban mozog a jelentől a jövőig, de a jelenlegi kutatások bebizonyították, eddig tévedtünk.
Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt
Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.
Az aztékok – Egy birodalom felépítésének története
A bennszülöttek legendái arról számolnak be, hogy az aztékok északról, egy Aztlán nevű helyről vándoroltak be Közép-Mexikóba. Az Aztlán szó jelentése a “gémek helye”, ebből származik az “azték” elnevezés, de az aztékok magukat sosem nevezték így. A törzsek több generáción keresztül vándoroltak dél felé.
Papok vezették őket, időnként letelepedtek, házakat, templomokat építettek, földet műveltek. Az első csoportok i.sz. 1200 körül a Mexikói-völgyben telepedtek le, ők voltak a nahua etnikum ősei. A terület nem volt lakatlan, feltételezhető, hogy a helyi lakosság beleolvadt az azték kultúrába.
A világ csodái – Az epheszoszi Artemisz templom
Létó szépsége megigézte Zeuszt, és hogy Hérát (Zeusz feleségét) kijátsszák, fürj alakban szeretkeztek. Létó teherbe esett, majd ikergyermekeket szült, Apollónt és Artemiszt. Artemisz a vadászat, a meg nem szelídített természet, a termékenység istennője, valamint az anyák szülést segítő pártfogója, az újszülöttek védelmezője, a fiatalok oktatója. Haragja a szülő nők halálát okozza. Szűz vadásznő, akit nimfák és állatok vesznek körül, jelen van a természetben mindenhol. Ősi ábrázolásokon íjjal, és állatokkal jelenik meg. Íját és nyilát a Küklopszok kovácsolták. Gyakran ábrázolják szarvassal.
Petra, a rózsaszín város rejtélye
Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.
Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.
Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás
Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.
A bibliai Bálák király valóban létezhetett
Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.
LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?
A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.