Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál

Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama.  8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.

Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus

Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.

A rejtélyes gömbvillám

Ennek a ritka és rejtélyes jelenségnek a létezését csak néhány éve sikerült bebizonyítani, amikor kínai kutatók véletlenül lefényképezték. A kutatók a hagyományos villámokat tanulmányozták, amikor váratlanul egy gömbvillám színképét sikerült rögzíteni.
A gömbvillám egy titkokat rejtő furcsa energia, amely látszólag ellentmond a fizika törvényeinek. A létezésében sokáig nem hittek a tudósok, mert a megfigyelése szinte lehetetlen, ritka és rövid ideig tartó jelenségről van szó. A tudósok azért tartanak a gömbvillám keletkezésének megmagyarázásától, mert nem értik teljes egészében a plazmafizikát, mivel ez még csak egy új tudományág. A gömbvillám keletkezésének megértésével talán feltárul a titok, de sajnos erre lehet, hogy évtizedeket kell várnunk. Azért is lenne fontos a folyamatot megfejtenünk, mert talán egy új energiaforráshoz is juthatnánk általa.

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

A Naprendszer kialakulása

Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.

Csodák világa – A tündérek nyomában

A tündérek egy embertől különálló világban, talán egy másik dimenzióban létező, jó vagy rossz szándékú lények, akik nálunk magasabb fokon állnak, emellett varázserővel is rendelkeznek. Számos nép mitológiájában és meséiben megtalálhatók valamilyen formában. Az emberek és a tündérek gyakran keveredtek egymással szerelmi viszonyba, a tündérlányok számos esetben mentek feleségül emberhez. A középkorban több nemesi család tündérősanyától eredeztette a családfáját. Szép Melusine Poitou grófjai, a luxemburgi királyi ház, valamint II. Henrik angol király ősanyja volt.

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Léteztek óriások a Földön?

Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.

Machu Picchu – Város a fellegek között

Lenyűgöző természeti környezetben, 2450 m tengerszint feletti magasságban található Machu Picchu, melynek romjai az Andok keleti lejtőin, gazdag trópusi növény- és állatvilággal körülvéve, Cuzcotól 110 km-re, egy meredek hegygerincen magasodik a felhők közé. Sokkal több, mint egy építészeti csoda, mert a romoknak és a környező vidéknek, a cukorsüveg hegyeknek, amelyek körülölelik az ősi várost, különleges varázsa van. Megérint, elvarázsol, és kíváncsivá tesz.

Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén

A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a 780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.
A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.