Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Mésa-sztélé (forrás: flickr.com)
A Mésa-sztélén szerepelhet Bálák neve
Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan „B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a „Dávid-háza” elnevezést.
A kőtáblát Jordániában, Dhiban városnál fedezték fel az 1800-as években. A tábla 34 sort tartalmaz, amely Mésa moábi király Izrael felett aratott győzelmét írja le. A tábla jelenleg a Louvre-ban található, de Jordánia már visszakövetelte.
Bálák Moáb királya volt, aki felkérte Bálám mezopotámiai jóst, hogy átkozza meg az izraeli hadsereget, amely az országát fenyegette, de a jós az Úr parancsára áldást mondott átok helyett.
Mésa szintén moábita király volt, aki Kir-Hareset ostromakor tűzzel feláldozta elsőszülött fiát Kámos istennek, hogy a csatát megnyerhesse. Ezután készítette el a győzelmi sztéléjét, amit Kámos istennek ajánlott, és az Izrael feletti győzelméről ad hírt.
Források:
Weboldalak:
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Zeusz házasságtörései – 1. rész
Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.
LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?
A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.
Raja Ampat – Egy káprázatos szigetvilág
Ez a csodás szigetcsoport Nyugat-Pápua térségében található az egyenlítőtől nem messze. Raja Ampat, vagyis “Négy Király” a nevét a négy fő szigetéről kapta. Egy igazi földi paradicsom, amely közel 1600 kisebb és nagyobb szigetből áll, ezek közül sok lakatlan és trópusi őserdők borítják. Sokszínű állatvilággal rendelkezik, a világ 5 legszebb helye között említik a búvárok. A környező vizekben csaknem 1500 fajta szebbnél szebb színes hal, teknős, tüskés rája, barrakuda és még számtalan állat úszkál a gyönyörű korallzátonyok között. Raja Ampat, ez a sokszínű és különleges szigetvilág Indonézia és a Föld egyik legszebb helye.
Machu Picchu – Város a fellegek között
Lenyűgöző természeti környezetben, 2450 m tengerszint feletti magasságban található Machu Picchu, melynek romjai az Andok keleti lejtőin, gazdag trópusi növény- és állatvilággal körülvéve, Cuzcotól 110 km-re, egy meredek hegygerincen magasodik a felhők közé. Sokkal több, mint egy építészeti csoda, mert a romoknak és a környező vidéknek, a cukorsüveg hegyeknek, amelyek körülölelik az ősi várost, különleges varázsa van. Megérint, elvarázsol, és kíváncsivá tesz.
Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt
Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.
Léteztek óriások a Földön?
Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.