A templomosok legendája

70
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

A Templomos Lovagrend hatalma egykor vetekedett a királyokéval, majd kétszáz évnyi fennhatóságuk után álnok csellel, koholt vádakkal egycsapásra megszüntették a rendet. Tagjaikat elfogták, bebörtönözték, megkínozták, és olyan vallomásra kényszerítették, ami valószínűleg nem volt igaz. Több mint ötven templomos lelte halálát a máglyán, köztük a nagymester is. A lovagrend feloszlatásra került, de vajon teljesen megszűntek létezni? Milyen titkokat őrzött a rend? Hogyan szerezték meg, majd hova tüntették el a felhalmozott kincseiket és az ereklyéket? Valóban náluk volt a Frigyláda? Hogyan lett néhány szegény, zarándokokat védő lovagból egy hatalmas, mérhetetlenül gazdag és titkokkal teli szervezet?

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Kik voltak a templomosok?

A Templomos Lovagrend a középkorban, 1118 körül mindössze kilenc kereszteslovagból alakult meg a Szentföldön. Úgy tudjuk, hogy a muszlimok által zaklatott zarándokok védelmében szervezték meg a lovagok a rendet. Utalva kezdeti szegénységükre “Krisztus szegény lovagjainak” vagy “szegény lovagoknak” is nevezték őket. Szigorú szabályok között, szegénységi, tisztasági, engedelmességi fogadalmat tettek, egyszerre éltek szerzetesi és katonai fegyelemben.

II. Balduin jeruzsálemi király a pártfogásába vette a rend tagjait, és az egykori Salamon-templom helyén telepítette le őket, nekik adta az al-Axa-mecsetet. A következő hetven évben itt volt a templomosok főhadiszállása. A lakóhelyük miatt nevezték őket templomosoknak, vagy a “Templom lovagjainak”. Tíz év alatt a templomosok száma több százra emelkedett, a rend egyre jobban terjeszkedett. A kezdetben szegény lovagok hirtelen hatalmas vagyonhoz jutottak, a szóbeszéd szerint a templom alatt megtalálták Salamon király elrejtett kincseit és ereklyéit. Egy szerteágazó alagútrendszer tartozott Salamon király templomához, a legenda szerint a király rengeteg kincset rejtett itt el. Biztosat nem lehet tudni arról, hogy a templomosok hogyan szerezték a vagyonukat, de valószínűleg nem a Jeruzsálembe tartó zarándokok által tettek szert a gazdagságukra. Napjainkban bizonyítékot találtak a régészek arra, hogy a lovagrend tagjai jártak a templom alatti alagutakban, mivel ott abból a korból származó leleteket, többek között sarkantyúkat és pajzsdarabokat találtak.

Salamon király kincseiről legendák szólnak, bár egyesek szerint a kincsek nem is léteztek. A mítoszok viszont hatalmas mennyiségű aranyról, drágakövekről, ékszerekről és ereklyékről mesélnek. Izrael első kőből épített templomának leírását a bibliában is elolvashatjuk. Az egész szentély belülről arannyal és drágakövekkel volt borítva, a relikviák közül, amelyeket állítólag ott őrizetek, a Frigyláda lehetett a legkiemelkedőbb.

II. Ince pápa 1139-ben és 1144-ben kiváltságokat adott a rendnek, a vagyonuk és a birtokadományok, valamint a privilégiumok révén egyre nagyobb politikai és gazdasági hatalomhoz jutottak. Kikerültek a világi és az egyházi hatóságok felügyelete alól, egyedül a pápa parancsolhatott nekik. Ahol letelepedtek, Európában szinte mindenhol és a Közel-Keleten, ott “állam az államban” működtek. Hatalmas, nemzetközi társasággá nőtték ki magukat, ami lehetőséget adott arra, hogy bevezessék a nemzetközi bankrendszert. Kitalálták a váltót, amely egy olyan okmány volt, ami által a kereskedők és a nagy vagyonnal utazók kamat fejében biztonsággal eljuttathatták a vagyonukat az egyik városból a másikba. Az egyik városban leadták a pénzüket a templomosoknak, kaptak egy váltót, amely ellenében felvehették máshol, így nem kellett tartaniuk a kirablástól. A templomosokat tisztességesnek tartották, ezért tudtak ilyen bizalmi alapon működő szervezetet létrehozni. Megbízhatóságuk miatt bizalmas üzeneteket szállítottak a fejedelmeknek és a főpapoknak, gyakran kérték fel őket döntőbírónak. A hatalmuk még jobban megnőtt, amikor III. Ince pápa megújította a kiváltságaikat, és megtiltotta, hogy a templomosok közül bárkit is egyházi átokkal sújtsanak.

200 év alatt a lovagok hatalma olyan mértékben bővült, hogy sok irigyre és ellenségre tettek szert. A francia király pénzügyeit is ők kezelték. Szép Fülöp francia uralkodó elhatározta, hogy a lovagoktól felvett kölcsönt nem fizeti meg, ezért egy jól megtervezett támadást indított a templomosok ellen. Kezdetben a rend erős befolyása nem tette lehetővé azt, hogy ellenük bármiféle erőszakos fellépést tegyen, de 1303-ban az egyik lovag gyilkossága és vallomása jól jött az ügyének. Ezután rágalmakat kezdtek terjeszteni a lovagrend tagjainak árulásáról és a romlott erkölcsükről. A fő hangsúlyt a vádak hangoztatásánál az isten elleni vétkekre, Jézus megtagadására, ördöggel való cimborálásra, fekete mágiára, bálványimádásra, szodómiára tették. Valóságos boszorkányüldözés indult ellenük.

Jacques de Molay templomos nagymester

Szép Fülöp 1307. októberben kiadta a parancsot a templomosok nagymesterének és 140 rendtagnak a letartóztatására, birtokaikat lefoglaltatta, és elrendelte, ha bűneiket nem vallják be, akkor kínozzák meg őket. A kínzás hatására a lovagok beismerték bűnösségüket, bár később visszavonták azt. Párizsban 1310. májusában 54 lovagot égettek meg máglyán. V. Kelemen pápa több eredménytelen kísérletet tett a templomosok megmentésére, a francia udvarban egy nagyszabású pert szerettek volna előkészíteni, ahol sokan védőként szerepeltek volna az ügyben (pl. a kor egyik kiemelkedő jogásza Bolognai Péter), de törvénytelen eszközökkel a védelem szereplését meghiúsították.

IV. (Szép) Fülöp parancsára 1312. március 12-én egy titkos pápai konzisztóriumon (a zsinat tagjainak szavazása nélkül) kimondták a Templomos Lovagrend föloszlatását. Fülöp megígérte, hogy a templomosok javaiból keresztes hadjáratot indít, lovagokat és a nagymestert kiadja, és a a püspökök ítélete alá bocsátja. Ígéretét megszegte, 1314. május 11-én Jacques de Molay nagymestert és Gottfried Charney perjelt Párizsban máglyán megégettette.

A templomosok kincseit Szép Fülöp nem tudta megszerezni, amire érte küldetett már eltűnt, a lovagok máshova rejtettek. Elképzelhető, hogy Oak Islandra vitték, ahol a templomosok egy olyan rejtekhelyet készítettek a föld alatt, amit a mai napig nem képesek a kincskeresők feltárni. A föld alatti alagutakat csapdákkal látták el, egy vízzel elárasztó szerkezet védi a több tíz méter mélyen levő kamrát. A kincsek után a mai napig folyik a kutatás, a Tölgy-szigeten hatalmas erőkkel fúrnak le a mélybe, hogy a titkos alagutakat és a kincseskamrát megtalálják. (Oak Island átka, History csatorna)

Ajánlott videó:

A gisorsi vár fontos szerepet töltött be a templomosok életében, itt született és szűnt meg a rend. Állítólag a vár mellett, egy kettészelt szilfa alatt tettek esküt a rend létrehozására, és 1307. októberében, péntek 13-án idehozták az utolsó nagymestert, Jacques de Molayt a rendtársaival együtt miután letartóztatták őket. A vár a mai napig áll, a cellákat is meg lehet nézni, ahol a templomosokat fogva tartották. Az egyik cella falára érdekes domborműveket véstek a rabok, talán ezzel szerettek volna üzenni az utókornak.

Mi lett a templomosokkal a feloszlatásuk után?

A lovagrend feloszlatása jogérvényes volt, bár a kánonjoggal ellentétes. A következő évszázadokban több úgynevezett nyílt vagy rejtett szervezet alakult, akik a templomosok jogutódjának nevezték magukat, pl. szabadkőműves, illetve okkult jellegű szervezetek, de ezek mind törvénytelenek voltak, mivel a működésükhöz szükséges lett volna a katolikus Anyaszentegyház jóváhagyása, amelyet sohasem kaptak meg.

A templomosok birtokai többnyire a johanniták, Franciaországban és néhány más országban királyi tulajdonba kerültek. A lovagrend francia tagjainak többsége börtönökben halt meg. Sok templomos lépett át a Johannita Rendbe, de volt olyan lovag, aki többé nem csatlakozott egy egyházi szervezethez sem, hanem a világi életben keresett hivatást.

A Templomos Lovagrend ellen folytatott per anyagát a Vatikán 2007-ben tette közzé.

A templomosok legendája egy olyan tanulságos fejezete a történelmünknek, amelyben még jócskán vannak felderítetlen részek. Hirtelen felemelkedésük után egycsapásra tűntek el, de a történetük az évszázadok során fennmaradt, és még ennyi idő elteltével is a felderítetlen titkaik megmozgatják a képzeletünket.

Források, képek, ajánlott weboldalak, filmek:

Képek:

pixabay.com Templar

Weboldalak:

multkor.hu Szigorú étkezési szabályaik miatt a templomos lovagok tovább éltek, mint a középkor átlagembere

lexikon.katolikus.hu Templomos Lovagrend

templomosok.hu Templomos Lovagrend – Krisztus szegény Lovagjainak Rendje (magyar rendtartomány)

arcanum.hu Salamon temploma

Filmek:

youtu.be Tiltott történelem – A templomosok sötét igazságai

youtu.be Rejtélyes vallás 1. rész – A templomos lovagok

youtu.be A templomos lovagrend története – Első rész: A kezdetek

youtu.be A templomos lovagrend története – Második rész: Kétélű karddal

youtu.be A templomos lovagrend története – Harmadik rész: A hálózat

youtu.be A templomos lovagrend története – Negyedik rész: A legenda

 
 
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »

Léteztek óriások a Földön?

Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.

Tovább olvasom »

Kegyetlen szokások – A kannibalizmus

Pápua Új-Guinea Óceánia egyik szépséges szigetcsoportját foglalja magába, de a szigetek szépségét némiképpen beárnyékolja az, hogy az őslakói a pápuák hírhedt kannibálok voltak. Általában a legyőzött ellenségeiket ették meg. Ha kannibálokról van szó, akkor Afrika, Dél-Amerika, vagy Óceánia őslakosaira gondolunk, de a kannibalizmus nem csak a bennszülöttekre volt jellemző. Az őskorban a neandervölgyi ember és a homo sapiens, az ókorban, valamint a középkorban nem ritkán az európaiak is fogyasztottak embert. Sajnos még a napjainkban is előfordul, hogy felüti a fejét az emberhús elfogyasztása utáni vágy. Miért alakult ki ez a rettenetes szokás, a kannibalizmus?

Tovább olvasom »

Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál

Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama.  8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.

Tovább olvasom »

Változás küszöbén állunk? – Megkezdődött a pólusváltás?

Sok minden befolyásolja a földi életet, a világegyetem mechanizmusai – amelyeket sajnos még nem teljesen értünk – hoztak létre minket, de a pusztulásunkat is okozhatják. A Földnek az egyik nagyon fontos tulajdonsága a mágneses tér létezése, az élet a bolygónkon többek között ennek köszönhető. A világűrből érkező kozmikus sugárzást a mágneses mező eltéríti, ezzel megvéd minket a káros sugaraktól. Időnként a mágneses mező átrendeződött a Földön, ennek bizonyítékait a kőzetekben találtuk meg. Mostanában sokszor hallhattunk a médiában arról, hogy a pólusváltás újra elkezdődött. Valóban így van? Ha igen, akkor milyen negatív hatása lehet a jelenleg élő emberiségre és a bolygónkra?

Tovább olvasom »

Tutanhamon, a gyermekkirály titkai – A sír feltárása

Az egyiptológia megalapítása J. F. Champollion (1790-1832) francia egyiptológus felfedezéseivel kezdődött. Megfejtette a hieroglifákat, és 1831-ben Franciaországban megalapította az egyiptológiai tanszéket. Az egyiptológia kezdete, és Tutanhamon sírjának megtalálása között szinte pontosan egy évszázad telt el. Champollion 1822. szeptember 22-én írta meg híres levelét a fonetikus hieroglifák ábécéjének tárgyában, majd Howard Carter és Lord Carnarvon megtalálta az egyiptológia legnagyobb horderejű leletét, Tutanhamon fáraó sírját, amit 1922. november 29-én nyitottak fel.

Tovább olvasom »