Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Artemisz szobor (forrás: flickr.com)
Artemisz istennő
Létó szépsége megigézte Zeuszt, és hogy Hérát (Zeusz feleségét) kijátsszák, fürj alakban szeretkeztek. Létó teherbe esett, majd ikergyermekeket szült, Apollónt és Artemiszt. Artemisz a vadászat, a meg nem szelídített természet, a termékenység istennője, valamint az anyák szülést segítő pártfogója, az újszülöttek védelmezője, a fiatalok oktatója. Haragja a szülő nők halálát okozza. Szűz vadásznő, akit nimfák és állatok vesznek körül, jelen van a természetben mindenhol. Ősi ábrázolásokon íjjal, és állatokkal jelenik meg. Íját és nyilát a Küklopszok kovácsolták. Gyakran ábrázolják szarvassal.
Artemisz szobor (forrás: flickr.com)
Szigorúan szűzi életet élt, ezért büntetést rótt mindazokra, akik ezt megsértették. Aktaión, a vadász meglátta Artemiszt fürdőzés közben egy pataknál. Az istennő keményen megbüntette, Aktaiont szarvassá változtatta, ezután a saját kutyái tépték szét. A vadászon kívül többekkel is végzett, amennyiben megsértették, vagy a szerelmükkel üldözték.
Epheszosz romjai (forrás: flickr.com)
Az epheszoszi Artemisz templom – Artemiszion
A templomot az ókorban Artemiszion néven emlegették. I.e. a VI. század közepén kezdték építeni, az építkezés 120 évig tartott. Az epheszoszi Artemiszion tervezője a krétai Metagenész építész volt, aki apjával, Khersziphrónnal együtt leleményesen oldotta meg az építést, ezért nagy hírnévre tettek szert. A szentélyt a város közelében, egy dombon építették fel, ami teljes egészében márványból készült. Szokatlanul sok, 127 oszlopot építettek be az épületbe, amelyből 36 oszlopot Kroiszosz király (Krőzus) adományozott az istennő iránti hódolata jeléül. Sajnos a templomot többször újjá kellett építeni. Az első építésekor 55 méter széles, és 115 méter hosszú volt, akkora, mint egy nagyobb futballpálya mérete, de később kibővítették. I.e. 356-ban, a mítosz szerint Nagy Sándor születésének éjszakáján, egy őrült felgyújtotta az Artemisziont, mert a nevét be akarta írni a történelembe. A gyújtogatót Hérosztratosznak hívták, és ő maga is bent égett az épületben. I.e. IV. század elején újjáépítették, de utána egy földrengés, majd i.u. 262-ben a gótok támadása rombolta le. A kereszténység kialakulása után köveinek nagy részét Konstantinápolyba vitték, és keresztény templomok építéséhez használták fel.
A templom az ókori világ hét csodája közé tartozik.
Az epheszoszi Artemisz templom romjai (forrás: flickr.com)
Az Artemiszion régészeti feltárása, és újjáépítése
1869-ben talált rá a templom romjaira John Turtle Wood professzor Törökországban, egy hat méter vastag sárréteg alatt. David Hogarth 1903-ban megtalálta a templom kincseit, arany-, ezüst- és elektronpénzeket, igazgyöngyöket, ékszereket talált, amit az istennőnek ajánlottak. A csodálatos Artemiszionból napjainkban már csak néhány kőtömböt és egy rekonstruált oszlopot láthatunk.
1965-től az osztrák régészeti intézet támogatásával modern tudományos módszerekkel végeztek régészeti feltárásokat, és már akkor elkezdtek gondolkodni az épület újjáépítésén. Az osztrák régészek és a svájci építészek elkészítették a rekonstrukciós terveket. Az új templom a régitől 1,5 km-re épül majd fel, és a méreteiben hasonlítani fog az eredetire. A régi templom köveinek egy részét, mintegy 25 köbméter márványt is felhasználják az építkezéshez. A szobrokat az ENSZ tagjai által válogatott szobrászok faragják ki. A tervezők szerint az épület nem csak az eredeti Artemisz templom imitálására fog szolgálni, hanem „Artemisz szellemével tölti majd meg a terültet”, valamint kulturális élményekre is lehetőséget ad.
Források:
Weboldalak:
- hirmagazin.sulinet.hu Az epheszoszi Artemisz-templom
- mult-kor.hu Ujjáépítik Artemisz epheszoszi templomát
- valtozovilag.hu Artemisz
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz
Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”
Az égbenyúló sziklák kolostorai – Meteora
Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a “levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a “kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket.
Lehetséges lesz az időutazás?
Amióta Einstein átformálta a fizikai világképet, alapvetően megváltoztatta az időutazásról a gondolkodásunkat. Mostanában kezdjük csak elfogadni azt tényt, hogy talán a nem túl távoli jövőben elérhető lesz a jövőbe, vagy akár a múltba való utazás. 50 évvel ezelőtt még a sci-fi fogalmába tartozott, és hallatán mindenki nevetve legyintett, de napjainkban Einstein nyomdokain elindulva már neves tudósok vizsgálják az időutazás lehetőségét.
Mit tudunk az időről?
Úgy tűnik számunkra, hogy az idő egy irányban mozog a jelentől a jövőig, de a jelenlegi kutatások bebizonyították, eddig tévedtünk.
A bibliai Bálák király valóban létezhetett
Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.
Naica – A csodás kristálybarlang titka
A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.
Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás
Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.