A bolygónkat fenyegető katasztrófák közül az egyik valós veszélyt a szupervulkánok kitörése jelenti. Az évezredek során több mint 20 ilyen hatalmas kitörés volt, a robbanások és következményei miatt már többször is a kihalás veszélye fenyegette az életet a Földön.
A Yellowstone Nemzeti Park alatt megbúvó szupervulkán háromszor tört ki a földtörténeti korszak folyamán, a legutóbbi kitörés 600 ezer éve történt. Napjainkban a park területén különös jelenségekre figyeltek fel a szakértők, amely a tűzhányó éledését jelentheti.
A tudósok sokáig úgy hitték, hogy a Yellowstone gejzírjei egy kialudt vulkán miatt törnek a felszínre, de 1959-ben megváltozott ez a vélemény. Egy 7,5 erősségű, pusztító erejű földrengés a park területén hatalmas földcsuszamlást okozott, a Hebgen-tónál 80 millió tonna szikla hasadt le egy hegyről, ez a katasztrófa 28 táborozó életét követelte. Ezután a szakértők folyamatosan figyelték a vulkán tevékenységét. A vizsgálatok során megállapították, hogy a park övezetében átlagosan 25 földrengés van hetente. A további kutatások után kiderült, hogy a park területét ezer köbkilométer terjedelemben, azaz szinte az egész térséget vastag vulkáni hamu és törmelékréteg borítja, ami egy vagy több, a múltban történt hatalmas kitörés következménye. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy óriásvulkán rejtőzik a mélyben. A Yellowstone Nemzeti Park ennek a vulkánnak köszönheti a létezését.
Ajánlott videó:
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Kitörni készül a Yellowstone szupervulkánja?
A park területén található a világ legmagasabb gejzírje – ami 50 éve nem tört ki – 2003-ban életre kelt, a vizet több mint 100 méter magasra lövellte ki magából. Mély repedések jelentek meg a talaj felszínén, és annyira felforrósodott a körülötte levő föld, hogy a turistákat a veszély elmúlásáig nem engedték be erre a területre. Nem sokkal utána állatok pusztultak el a kiszivárgó mérges gázok miatt. A műholdképek szerint a föld mélyén aggasztó események zajlanak.
1970-ben a tudósok észrevették, hogy a táj megváltozott, a park egyik tavának déli végén a tóparti fák vízben álltak, így gyanították, hogy a tó északi vége felemelkedett. Később a mérések kimutatták, hogy 1923 és 1977 között a kaldera közepe több mint 60 centimétert emelkedett. 1991 és 2000 között a talaj lejjebb süllyedt, ami arra világított rá, hogy egy élő, aktív kaldera bújik meg a föld alatt. Egy hatalmas, időzített bomba fenyegeti a kontinenst, és az egész világot.
2019. június 12-én a Steamboat gejzír működésbe lépett, majd 3 nap múlva újra aktív volt. Ez rekordnak számít, mivel ilyen kevés idő még soha nem telt el két kitörés között. 2018-ban egy év alatt 32 rekord kitörést produkált a gejzír, de idén elképzelhető, hogy még ennél is többször aktív lesz.
Mit jelent a szupervulkán?
Rengeteg vulkán van a földünkön, amelyek egy része még mindig aktív. A kisebb vulkánok is óriási károkat tudnak okozni a környező településeken, de egy szupervulkán milliószor nagyobb energiával tör ki, a robbanás ereje és annak következményei az egész bolygóra hatással vannak. A szupervulkán kitörés több millió köbméter hamut és törmeléket szór a levegőbe, amely akár egy fél kontinenst is beterít.
A szupervulkán nem kúp alakú, mint a legtöbb vulkán, ezért nehezen vehető észre. Egy hatalmas kráter, amely még a levegőből sem látszik. A Yellowstone kalderáját – ami Londonnál kétszer nagyobb alapterületű – nehéz volt felfedezni, mivel már csak a roncsa látszik, mert egyszer a múltban az egész kaldera felrobbant és a levegőbe repült. Három kitörés nyomát is felfedezték, tehát nem egy, hanem három óriásvulkán működött a Yellowstone területén.
Szupervulkán nem csak a Yellowstone alatt van, több ilyen vulkánról tudunk, többek között Európában Nápoly mellett is található egy. Az utolsó hatalmas óriásvulkán kitörés 74 ezer évvel ezelőtt történt, a robbanás ereje akkora volt, hogy majdnem kiirtotta az emberiséget, jelenleg akár az egész civilizációnkat megsemmisíthetné.
Milyen következményei vannak a szupervulkán kitörésnek?
Körülbelül 1 milliárd halott lenne az emberek között, ezen kívül az állatok és a növények nagyarányú pusztulását is okozná. A kitörést valószínűleg nem tudnánk megakadályozni, nem rendelkezünk olyan technológiával, ami az útját állhatná. Ha a Yellowstone alatti vulkán kitörne, az az Amerikai Egyesült Államok végét jelenthetné.
Az úgynevezett csendes vulkánok magmájából az olvadt kőzet ellenállás nélkül tud kifolyni, nem tartalmaz sok gázt, ezért nem robban fel. A Yellowstone magmája más, egyrészt sokkal hatalmasabb mint egy normál vulkáné, másrészt nagyobb a szilikát tartalma, ami hatalmas mennyiségű gázt tud megkötni a magmán belül. A robbanás ötvenszer nagyobb erejű lenne, mint egy ötven megatonnás bomba felrobbanása.
Előre jelezhető egy esetleges szuperkitörés?
A Yellowstone vulkán a világ egyik legjobban megfigyelt vulkánja. A figyelmeztető jelek megjelenése után a környék kiürítésére hetek, de lehet, hogy hónapok állnának a rendelkezésre. A robbanás epicentrumától legalább 300 kilométeres körzetben kellene kijelölni a veszélyzónát.
Minden kitörni készülő vulkán figyelmeztetéssel jelzi, hogy ki fog törni. Az első jel a talaj felemelkedése. A föld mélyén levő magma felfelé tör, és maga előtt kirepeszti a kőzetet. A Yellowstone hatalmas kalderája a kőzetet legalább 3 méter magasra feltolná. Hetekkel vagy hónapokkal a kitörés előtt, az előjelek közé tartoznak a sorozatos földrengések, amelyeket a magma előretörése okoz. Ezeknek a rezgéseknek jellegzetes görbéje van a szeizmográfon, hirtelen szökik fel és gyorsan csillapodik. A közvetlen kitörés előtt a rengések jelét egy új jel, egy hosszú folyamatos vibrálás veszi át. Ez azt jelenti, hogy a magma utat tört magának, és elindult rajta. Rázkódást kelt a csatorna falában, ami egy dübörgésszerű hangot hallat. Ez a harmonikus rengés, az utolsó figyelmeztető jel, a kitörésig ekkor már csak percek vannak hátra. A kitörés ereje magában is pusztító, de utána egy még félelmetesebb erő szabadul el, a piroklaszt ár. Ez a borzasztó erő a széttöredezett szikla, a forró hamu és az izzó gáz együttes erejével, és egy hurrikán sebességével tarolja le a környéket. A több mint 800 fokos porfelhő a kitörés pontjától minden irányban száguld a talajon, 100 kilométeres körzetben szinte minden megsemmisülne.
A Yellowstone kitörése 25 kilométer magasra szórná fel a hamut, hatalmas hamufelhőt keltene, amit több napig is ontana magából. A felhőben halálos hamuszemcséket, mikroszkopikus, éles kőtörmelékeket szórna szét a légkörben, melynek belélegzése lassú kínhalált okoz. Az ég sötétbe borulna a hamutól, megbénítva a közlekedést a földön és a levegőben. A széliránynak megfelelően akár 800-1500 kilométerre a tűzhányótól, a lehulló hamu méteres vastagságban rakódna le az utakra és a házakra. Az elektromos vezetékekre is lerakódna, ami miatt megszűnne az áramellátás is. A légkörben lebegő hamuszemcsék villámlást váltanának ki, ami sok tüzet okozna. Az eső a folyókba mosná a hamut, ami hatalmas sárfolyamokká duzzadna. A szivattyúk és a víztározók eltömődnének, megszűnne a friss víz ellátása, az atomerőműveket is le kellene állítani a hűtővíz hiánya miatt. Az állatok elpusztulnának élelem hiányában, és az emberek között is kitörne az éhínség. A légkörben lebegő por és a gázok miatt évekig sötétség, és emiatt kisebb jégkorszak alakulna ki, ami akár a civilizációnk összeomlásához is vezethetne.
Mikor fog kitörni a Yellowstone szupervulkán?
A Yellowstone vulkánját folyamatosan figyelik, de jelenleg nem mutatja annak jelét, hogy a közeljövőben kitörni készülne. A kitörés előrejelzése a magma összetételének ismeretén alapszik. A magma három alkotórészből áll, gázbuborékokból, kristályokból és az olvadt kőzetekből. Mielőtt a magma kitör, elég olvadéknak, úgy 50%-nak kell a magmakamrában lenni, hogy a folyamatot kiválthassa. A tudósok mérései alapján a magmakamrában jelenleg az olvadék 10%, egyenlőre úgy tűnik, hogy nincs elég olvadt kőzet odalent ahhoz, hogy egy igazán nagy kitörést produkáljon a szupervulkán. 2003-ban azonban baljós jelek sorozata kezdődött el. A szokatlan gejzíraktivitások, a földfelszín megemelkedése és repedése, a föld felforrósodása, gázok szivárgása talán mégis azt jelenti, hogy valami elkezdődött, a vulkán feléledt és újra kitörni készül.
A vulkán kitörése biztosan be fog következni, csak az a kérdés, hogy mikor, néhány év, vagy százezer év múlva. Nem tudhatjuk, de megtörtént már, és a jövőben újra meg fog történni. Az előrejelzést a tudománytól várjuk, remélhetőleg a technika fejlődésével lehetőségünk lesz arra, hogy a szükséges óvintézkedéseket időben megtehessük.
Források, képek, ajánlott weboldalak, filmek:
Képek:
pixabay.com>> Yellowstone
Weboldalak:
ng.hu>> Meglepően viselkedik a Yellowstone gejzírje
origo.hu>> Megjósolható, mikor tör ki a szupervulkán
yellowstonepark.com>> Yellowstone Nemzeti Park
nps.gov>> Yellowstone Nemzeti Park hivatalos weboldala
Filmek:
youtu.be>> Mindennapi tudomány – Szupervulkánok
videa.hu>> Szupervulkán – A végső kitörés
videa.hu>> Szupervulkán – A végső kitörés (folytatás)
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Naica – A csodás kristálybarlang titka
A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.
Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt
Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.
A titokzatos Húsvét-sziget
A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.
Tutanhamon, a gyermekkirály titkai – A sír feltárása
Az egyiptológia megalapítása J. F. Champollion (1790-1832) francia egyiptológus felfedezéseivel kezdődött. Megfejtette a hieroglifákat, és 1831-ben Franciaországban megalapította az egyiptológiai tanszéket. Az egyiptológia kezdete, és Tutanhamon sírjának megtalálása között szinte pontosan egy évszázad telt el. Champollion 1822. szeptember 22-én írta meg híres levelét a fonetikus hieroglifák ábécéjének tárgyában, majd Howard Carter és Lord Carnarvon megtalálta az egyiptológia legnagyobb horderejű leletét, Tutanhamon fáraó sírját, amit 1922. november 29-én nyitottak fel.
Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye
A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.
Katasztrófa közeleg – Mikor tör ki a Yellowstone szupervulkán?
A bolygónkat fenyegető katasztrófák közül az egyik valós veszélyt a szupervulkánok kitörése jelenti. Az évezredek során több mint 20 ilyen hatalmas kitörés volt, a robbanások és következményei miatt már többször is a kihalás veszélye fenyegette az életet a Földön. A Yellowstone Nemzeti Park alatt megbúvó szupervulkán háromszor tört ki a földtörténeti korszak folyamán, a legutóbbi kitörés 600 ezer éve történt. Napjainkban a park területén különös jelenségekre figyeltek fel a szakértők, amely a tűzhányó éledését jelentheti.