Pápua Új-Guinea Óceánia egyik szépséges szigetcsoportját foglalja magába, de a szigetek szépségét némiképpen beárnyékolja az, hogy az őslakói a pápuák hírhedt kannibálok voltak. Általában a legyőzött ellenségeiket ették meg. Ha kannibálokról van szó, akkor Afrika, Dél-Amerika, vagy Óceánia őslakosaira gondolunk, de a kannibalizmus nem csak a bennszülöttekre volt jellemző. Az őskorban a neandervölgyi ember és a homo sapiens, az ókorban, valamint a középkorban nem ritkán az európaiak is fogyasztottak embert. Sajnos még a napjainkban is előfordul, hogy felüti a fejét az emberhús elfogyasztása utáni vágy. Miért alakult ki ez a rettenetes szokás, a kannibalizmus?
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Kannibalizmus az őskorban
A Spanyol Emberi Evolúciós Kutatóközpont tudósai a Homo antecessor nevű emberelődöt kutatták, amely nagy valószínűség szerint a neandervölgyi és a Homo sapiens közös ősét jelentő hiányzó láncszem volt. A kutatás szerint a Homo antecessorok kannibálok voltak, és azért ették meg társaikat, mert a ráfordított energia alapján ez volt a legkézenfekvőbb élelemszerzési módszer, az embert lehetett a legkönnyebben levadászni.
A Homo antecessor hozzávetőlegesen 1,2 millió évvel ezelőtt Nyugat-Európában élt, hozzá köthető egy spanyolországi 800 ezer éves lelet, amely jelenleg a legrégebbi emberevésre utaló nyom a világon. De nem ez az egyetlen emberelőd, amely bizonyítottan kannibál volt. A Journal of Human Evolution tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Homo antecessor nem azért szánta rá magát a fajtársainak megevésére, amiért a legtöbb kannibál. Nem vallási vagy egyéb kulturális rituálé miatt ette meg az embereket, hanem azért, mert sokkal könnyebb volt elejteni zsákmányként, mint például egy mammutot.
Kőkori kannibálok
Németországban, Herxheimben, Speyer közelében emberi csonttöredékek tízezreit fedezték fel. Egy építkezést megelőző régészeti feltárás során a település köré épített árkokban bukkantak a leletekre. A csontokon látható sérülések a szakértők szerint őskori kannibalizmusra utalhatnak. Mintegy hétezer évvel ezelőtt, i.e. 5400 és 4950 között telepedett meg ezen a helyen az úgynevezett vonaldíszes kultúra népe, akik földművelők és állattartók voltak.
A csontok vizsgálatakor töréseket, szétzúzott csontvégeket, vágásokat és kaparások nyomait találták, amelyek arra utalnak, hogy az áldozatokat feldarabolták, hasonlóan mint a jelenkori hentesek, amikor a vágóhídon feldolgozzák az állatokat. A koponyatetőt is eltávolították, hogy hozzáférjenek az agyvelőhöz.
Az előkerült csontok alapján kiderült, hogy körülbelül ezer ember esett a kannibálok áldozatául. Erre a korra vonatkozóan a régészek ilyen méretű tömegsírt ez előtt még nem találtak. A csontok között feltárt cserépdarabok vizsgálatával megállapították, hogy a kannibalizmus gyakorlata úgy fél évszázadig tartott. A kutatás szerint az áldozatokat nem az éhínség miatt ölték meg. A településen legfeljebb százan élhettek, így nem világos, hogy hogyan győzhették le a földművelők az áldozatok tízszer nagyobb csoportját. Az is lehetséges, hogy rituális céllal gyilkoltak ezen a helyen, időközönként összegyűltek és elvégezték ezt a borzalmas rituálét.
Kannibalizmus a jelenkorban
A Donner expedíció
1846-ban George Donner és 87 pionír ökrös szekerekkel indult útnak, hogy elérje Kaliforniát. A Sierra Nevada megmászásakor hóviharba kerültek, a hó és a jég fogságába került az egész csapat. Amikor minden élelmük elfogyott, úgy döntöttek, hogy egy 17 fős csapat elindul segítségért. Éheztek és majdnem megfagytak az út alatt. Az egyik társuk amikor meghalt, kivágtak egy darabot a húsából, megsütötték és megették. Legközelebb amikor éhesek voltak, már kivégezték társaikat, hogy legyen mit enniük. 33 nap gyötrelem után csupán heten érkeztek meg az első településre.
A hátramaradottak szintén emberhúson éltek. A felmentő expedíció egyetlen túlélőre bukkant, aki úgy élte túl a szörnyű megpróbáltatásokat, hogy a társai hulláit ette meg.
John Franklin expedícója
1845-ben a John Franklin által vezetett expedícióval is hasonló szörnyűség történt. 1850-ben 30 ember megfagyott holttestére eszkimó vadászok találtak rá. A tetemek meg voltak csonkítva, a főzőedényekben emberi maradványok voltak. Az expedíció tagjai éhségükben egymást falták fel.
A kannibalizmus motivációi
Az emberevés ösztöne már nagyon régóta bennünk él. A mítoszokban és a népmesékben is jelen van, mint például a Jancsi és Juliska, vagy az emberevő óriások. A kannibalizmus a túlélési ösztönből, rituális szokásokból, téveszmékből, vagy kegyetlenségből ered. Az állatok, és ősidőktől napjainkig az ember is képes a fajtársai elfogyasztására, valószínűleg a génjeinkben hordozzuk a hajlamot. A folyamat beindításához elég egy olyan inséges időszak, amikor más élelem nem elérhető csak az ember, ilyen helyzetben nem kell hozzá még gonoszság sem, a túlélési ösztön mindent felülírhat.
Források:
- Lexikon.Katolikus.Hu Fidzsi-szigetek
- Mek.Oszk.Hu Jókai Mór: A jövő század regénye
- Mult-Kor.Hu 10 tény a kannibalizmusról
- Mult-Kor.Hu Emberevők lehettek az első európaiak
- 24.Hu A halott rokonok agyának elfogyasztása a legjobb védelem demencia ellen
- 24.Hu Azért ettek embereket az elődeink, mert az volt a legegyszerűbb
- Origo.Hu A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca
- Ng.Hu Az éghajlat átalakulása sarkallta kannibalizmusra a neandervölgyit
- en.wikipedia.org Homo antecessor
- Szendi Gábor: Modern kannibálok
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Az égbenyúló sziklák kolostorai – Meteora
Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a “levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a “kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket.
A titokzatos Húsvét-sziget
A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.
Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál
Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama. 8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.
Zeusz házasságtörései – 3. rész
Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.
Létezik a túlvilág? – Van élet a halál után?
Napjainkban a materializmus az elterjedtebb filozófiai irányzat, amely az ókorban, a filozófia kialakulásakor alakult ki. Ennek az anyagközpontú világnézetnek a következtében olyan szemlélet fejlődött ki, amely nem ismeri el a testtől különálló lélek létezését, csak kizárólag a kézzel fogható anyag valóságosságát, ezért az emberi életet úgy képzeli el, hogy a gondolataink az agyban keletkeznek, és halálunk után a testtel együtt a lélek is megsemmisül.
A marxizmus megjelenésével a materializmus felerősödött, és széles körben elfogadottá vált, de sajnos ez a világnézet azt a hamis biztonságot adja, hogy már szinte mindent értünk, pedig nagyon is lehetséges, hogy az emberiség egy része ebben a kérdésben is évszázadokon keresztül tévúton járt.
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története
A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.