Pápua Új-Guinea Óceánia egyik szépséges szigetcsoportját foglalja magába, de a szigetek szépségét némiképpen beárnyékolja az, hogy az őslakói a pápuák hírhedt kannibálok voltak. Általában a legyőzött ellenségeiket ették meg. Ha kannibálokról van szó, akkor Afrika, Dél-Amerika, vagy Óceánia őslakosaira gondolunk, de a kannibalizmus nem csak a bennszülöttekre volt jellemző. Az őskorban a neandervölgyi ember és a homo sapiens, az ókorban, valamint a középkorban nem ritkán az európaiak is fogyasztottak embert. Sajnos még a napjainkban is előfordul, hogy felüti a fejét az emberhús elfogyasztása utáni vágy. Miért alakult ki ez a rettenetes szokás, a kannibalizmus?
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Kannibalizmus az őskorban
A Spanyol Emberi Evolúciós Kutatóközpont tudósai a Homo antecessor nevű emberelődöt kutatták, amely nagy valószínűség szerint a neandervölgyi és a Homo sapiens közös ősét jelentő hiányzó láncszem volt. A kutatás szerint a Homo antecessorok kannibálok voltak, és azért ették meg társaikat, mert a ráfordított energia alapján ez volt a legkézenfekvőbb élelemszerzési módszer, az embert lehetett a legkönnyebben levadászni.
A Homo antecessor hozzávetőlegesen 1,2 millió évvel ezelőtt Nyugat-Európában élt, hozzá köthető egy spanyolországi 800 ezer éves lelet, amely jelenleg a legrégebbi emberevésre utaló nyom a világon. De nem ez az egyetlen emberelőd, amely bizonyítottan kannibál volt. A Journal of Human Evolution tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Homo antecessor nem azért szánta rá magát a fajtársainak megevésére, amiért a legtöbb kannibál. Nem vallási vagy egyéb kulturális rituálé miatt ette meg az embereket, hanem azért, mert sokkal könnyebb volt elejteni zsákmányként, mint például egy mammutot.
Kőkori kannibálok
Németországban, Herxheimben, Speyer közelében emberi csonttöredékek tízezreit fedezték fel. Egy építkezést megelőző régészeti feltárás során a település köré épített árkokban bukkantak a leletekre. A csontokon látható sérülések a szakértők szerint őskori kannibalizmusra utalhatnak. Mintegy hétezer évvel ezelőtt, i.e. 5400 és 4950 között telepedett meg ezen a helyen az úgynevezett vonaldíszes kultúra népe, akik földművelők és állattartók voltak.
A csontok vizsgálatakor töréseket, szétzúzott csontvégeket, vágásokat és kaparások nyomait találták, amelyek arra utalnak, hogy az áldozatokat feldarabolták, hasonlóan mint a jelenkori hentesek, amikor a vágóhídon feldolgozzák az állatokat. A koponyatetőt is eltávolították, hogy hozzáférjenek az agyvelőhöz.
Az előkerült csontok alapján kiderült, hogy körülbelül ezer ember esett a kannibálok áldozatául. Erre a korra vonatkozóan a régészek ilyen méretű tömegsírt ez előtt még nem találtak. A csontok között feltárt cserépdarabok vizsgálatával megállapították, hogy a kannibalizmus gyakorlata úgy fél évszázadig tartott. A kutatás szerint az áldozatokat nem az éhínség miatt ölték meg. A településen legfeljebb százan élhettek, így nem világos, hogy hogyan győzhették le a földművelők az áldozatok tízszer nagyobb csoportját. Az is lehetséges, hogy rituális céllal gyilkoltak ezen a helyen, időközönként összegyűltek és elvégezték ezt a borzalmas rituálét.
Kannibalizmus a jelenkorban
A Donner expedíció
1846-ban George Donner és 87 pionír ökrös szekerekkel indult útnak, hogy elérje Kaliforniát. A Sierra Nevada megmászásakor hóviharba kerültek, a hó és a jég fogságába került az egész csapat. Amikor minden élelmük elfogyott, úgy döntöttek, hogy egy 17 fős csapat elindul segítségért. Éheztek és majdnem megfagytak az út alatt. Az egyik társuk amikor meghalt, kivágtak egy darabot a húsából, megsütötték és megették. Legközelebb amikor éhesek voltak, már kivégezték társaikat, hogy legyen mit enniük. 33 nap gyötrelem után csupán heten érkeztek meg az első településre.
A hátramaradottak szintén emberhúson éltek. A felmentő expedíció egyetlen túlélőre bukkant, aki úgy élte túl a szörnyű megpróbáltatásokat, hogy a társai hulláit ette meg.
John Franklin expedícója
1845-ben a John Franklin által vezetett expedícióval is hasonló szörnyűség történt. 1850-ben 30 ember megfagyott holttestére eszkimó vadászok találtak rá. A tetemek meg voltak csonkítva, a főzőedényekben emberi maradványok voltak. Az expedíció tagjai éhségükben egymást falták fel.
A kannibalizmus motivációi
Az emberevés ösztöne már nagyon régóta bennünk él. A mítoszokban és a népmesékben is jelen van, mint például a Jancsi és Juliska, vagy az emberevő óriások. A kannibalizmus a túlélési ösztönből, rituális szokásokból, téveszmékből, vagy kegyetlenségből ered. Az állatok, és ősidőktől napjainkig az ember is képes a fajtársai elfogyasztására, valószínűleg a génjeinkben hordozzuk a hajlamot. A folyamat beindításához elég egy olyan inséges időszak, amikor más élelem nem elérhető csak az ember, ilyen helyzetben nem kell hozzá még gonoszság sem, a túlélési ösztön mindent felülírhat.
Források:
- Lexikon.Katolikus.Hu Fidzsi-szigetek
- Mek.Oszk.Hu Jókai Mór: A jövő század regénye
- Mult-Kor.Hu 10 tény a kannibalizmusról
- Mult-Kor.Hu Emberevők lehettek az első európaiak
- 24.Hu A halott rokonok agyának elfogyasztása a legjobb védelem demencia ellen
- 24.Hu Azért ettek embereket az elődeink, mert az volt a legegyszerűbb
- Origo.Hu A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca
- Ng.Hu Az éghajlat átalakulása sarkallta kannibalizmusra a neandervölgyit
- en.wikipedia.org Homo antecessor
- Szendi Gábor: Modern kannibálok
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Változás küszöbén állunk? – Megkezdődött a pólusváltás?
Sok minden befolyásolja a földi életet, a világegyetem mechanizmusai – amelyeket sajnos még nem teljesen értünk – hoztak létre minket, de a pusztulásunkat is okozhatják. A Földnek az egyik nagyon fontos tulajdonsága a mágneses tér létezése, az élet a bolygónkon többek között ennek köszönhető. A világűrből érkező kozmikus sugárzást a mágneses mező eltéríti, ezzel megvéd minket a káros sugaraktól. Időnként a mágneses mező átrendeződött a Földön, ennek bizonyítékait a kőzetekben találtuk meg. Mostanában sokszor hallhattunk a médiában arról, hogy a pólusváltás újra elkezdődött. Valóban így van? Ha igen, akkor milyen negatív hatása lehet a jelenleg élő emberiségre és a bolygónkra?
Mikor jön el az apokalipszis?
A történelem során az emberiséget kezdetektől fogva foglalkoztatta a világvége gondolata. Szinte minden civilizáció mítoszaiban, feljegyzéseiben megtalálható a végitélet víziója. Az apokalipszis szó jelentése: feltárás, kinyilvánítás, a “fátyol fellebbentése”, általa a titok feltárul az emberek előtt. A keresztény próféciákban a kulcsot a Jelenések könyve adja meg, az Újtestamentum utolsó könyve, amely a Biblia összes könyve közül a legrejtélyesebb.
Machu Picchu – Város a fellegek között
Lenyűgöző természeti környezetben, 2450 m tengerszint feletti magasságban található Machu Picchu, melynek romjai az Andok keleti lejtőin, gazdag trópusi növény- és állatvilággal körülvéve, Cuzcotól 110 km-re, egy meredek hegygerincen magasodik a felhők közé. Sokkal több, mint egy építészeti csoda, mert a romoknak és a környező vidéknek, a cukorsüveg hegyeknek, amelyek körülölelik az ősi várost, különleges varázsa van. Megérint, elvarázsol, és kíváncsivá tesz.
Zeusz házasságtörései – 1. rész
Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.
Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén
A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a 780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.
A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.
A rejtélyes Voynich-kézirat
A világ egyik legrejtélyesebb könyve, amely furcsa írást és bizarr képeket tartalmaz. A legjobb kódfejtők próbálták megfejteni az írást, de nem jártak sikerrel, csak találgatni tudunk, hogy miről szól. Úgy tűnik, hogy valami nagyon fontos mondanivalót akart a szerzője elrejteni, eddig sikeresen. A tudósok megmagyarázhatatlannak tartják, nem tudják feltörni a kódját, sokan úgy gondolják, hogy hamisítvány.
A kéziratot egy Róma melletti villában működő jezsuita kollégiumban 1912-ben találta meg a lengyel könyvkereskedő, Wilfrid Michael Voynich, így a kötetet róla nevezték el. A könyv Athanasius Kircher, a jezsuiták rendjébe tartozó tudós, polihisztor hagyatéka volt. Több mint 200 oldalnyi ismeretlen szöveget tartalmaz, valamint furcsa képeket egzotikus növényekről, jelképekről, csillagászati szimbólumokról és megmagyarázhatatlan ábrákról. A mű optikai jelenségeket is szemléltet, a papír forgatásával a képek, úgy mint egy kezdetleges film, megelevenednek.