Lehetséges lesz az időutazás?

355
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Kép forrása: flickr.com

Amióta Einstein átformálta a fizikai világképet, alapvetően megváltoztatta az időutazásról a gondolkodásunkat. Mostanában kezdjük csak elfogadni azt tényt, hogy talán a nem túl távoli jövőben elérhető lesz a jövőbe, vagy akár a múltba való utazás. 50 évvel ezelőtt még a sci-fi fogalmába tartozott, és hallatán mindenki nevetve legyintett, de napjainkban Einstein nyomdokain elindulva már neves tudósok vizsgálják az időutazás lehetőségét.

Mit tudunk az időről?

Úgy tűnik számunkra, hogy az idő egy irányban mozog a jelentől a jövőig, de a jelenlegi kutatások bebizonyították, eddig tévedtünk.

Az időt különféle órákkal mérjük évezredek óta, az alapján, hogy a bolygónk a tengelye körül forog naponta ismétlődve, illetve a nap körüli pályájának éves forgása szerint. Az idő mérésére újra és újra megismétlődő folyamatokat keresünk, és ez a körkörös folyamat alapja az órának.

Első óráink a napórák voltak, amelyek a felkelő és a lenyugvó nap járását követték, így a napot feloszthattuk órákra. Jelenleg nagy pontossággal tudjuk mérni az eltelt időt, a cézium nevű igen ritka fém egy atomja segítségével. A cézium atom rezgésének frekvenciája a világ hivatalosan elfogadott időmérője, másodpercenként több mint 9 milliárd fényimpulzust bocsát ki. A cézium atommal működő óra egy egész másodpercet csak százmillió évenként téved.

Az idő fogalma

Az órákról leolvashatjuk, hogy mennyi az idő, de az idő valós fogalma még mindig rejtély.

Michio Kaku amerikai fizikus, az elméleti fizika professzorra, a húr-térelmélet elmélet egyik megalkotója szerint az időutazáshoz magát az időt kell megértenünk. Szerinte három téves elképzelésünk van az időről:

1. Nem egyetemes érvényű. Ha nálunk 12 óra van, akkor a világban máshol más idő lehetséges. A világegyetem szintjén képtelenség összehangolni az órákat.
2. Az idő a világegyetemben nem egyformán telik. Az órák a világűrben kimutathatóan lassabban járnak, mint lent a földön. A JPS navigációs rendszerek is csak azért tudnak megfelelően működni, mert a műholdak óráit naponta összehangolják a földön levő órákkal.
3. A világunk nem 3, hanem 4 dimenziós, az idő a negyedik dimenzió. 3 térbeli, és 1 időbeli dimenzióból áll, ez a téridő.

Einstein megváltoztatta a világról alkotott elképzeléseinket

Newton úgy gondolta, hogy az idő egy irányba csordogál, mindenkinél megegyezik, semmit sem kezdhetünk vele, Einstein viszont felfedezte, hogy az idő különbözőképpen múlhat, egyedileg észleljük. Nem univerzális, több idő létezik, mindenkinél egyedileg telik, a saját tempója szerint. Einstein felfedezett egy rejtett összefüggést a tér és az idő között, alapvető kapcsolatot talált a térbeli mozgás, és az idő múlása között. A térbeli mozgás befolyásolja, lassítja az időt, viszont azért nem érzékeljük ennek hatását a mindennapi életünkben, mert a mi kis sebességű térbeli mozgásunk csak csekély mértékben befolyásolja az időt. A jelenséget mérni tudjuk, két atomórával és egy sugárhajtású repülőgéppel. A kísérletet 1971-ben végezték el. Az egyik atomóra a repülőn úgy mérte az időt, hogy Föld körüli pályán mozgott, a másik atomóra a Földön maradt. A két óra nem ugyanazt mutatta, bár az eltérés nagyon csekély volt, mégis bizonyította azt, hogy a mozgás befolyásolja az idő múlását.

Einstein rájött, hogy a tér és az idő nem külön fogalom, hanem téridő egységet alkot, négy dimenzió létezik, a negyedik dimenzió maga az idő. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy a múlt, a jelen és a jövő éles elkülönülése, és az idő folyása nem más csak illúzió. Ez alapján az időutazás is lehetséges.

Az időutazás lehetséges módjai
A sebesség

Az űrállomáson dolgozó űrhajósok időutazók. Hogyan lehetséges ez? Az űrállomások több mint 27 ezer km/órás sebességgel keringenek a Föld körül. Voltak olyan űrhajósok, akik több mint 700 napon át éltek a világűrben. A visszatérő űrhajósok a másodperc egy tört részével előre utaztak a jövőbe. Az elsődlegesen a sebesség az, ami az időt lelassítja, tehát az űrhajó egy időgép.

Bizonyított tény, hogy a fény sebessége az egész világegyetemben állandó, ennél gyorsabban semmi nem mozoghat. A sebességgel előidézett időutazáshoz a tárgyakat közel fénysebességre kellene gyorsítani, a gyorsításkor a tömeg sokszorosan megnövekszik, azért hogy a sebességet növelni tudjuk a folyton növekvő tömeg mellett, végtelen energiára lenne szükség. A megvalósításhoz nincs elegendő energiánk.

Gravitáció

A gravitáció is befolyásolja az időt, mintha visszahúzná, lelassítaná. Minél erősebb a gravitáció, annál lassabban telik az idő. Példa erre egy felhőkarcoló lakói, ahol a földszinten lakóknál, ahol erősebb a gravitáció lassabban, a felső emeleten pedig gyorsabban telik az idő, viszont az eltérés olyan kicsi, hogy nem érzékeljük a különbséget, de ha el tudnánk utazni egy fekete lyukhoz, annak hatalmas gravitációs vonzása már jelentősen befolyásolná az idő múlását. Ha egy repülővel köröznénk egy fekete lyuk körül, attól függően, hogy milyen közel voltunk hozzá, és milyen erős a gravitációs vonzása, lehet, hogy nekünk csak néhány óra telne el, amíg a Földön akár 50 év. A jövőbe utazás elméletileg így is lehetséges.

Fekete lyukak

Az általános relativitáselmélet szerint a tömeg meggörbíti maga körül a téridőt. Minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb hatással van a téridő szerkezetére, de sajnos a Föld gravitációja, és a tér ebből adódó görbülete nem elég ahhoz, hogy eljuttasson minket a múltba. A téridő alapjában véve sima, csak a fekete lyukakban tér el, mert megnyújtja és kúppá gyűri össze a téridőt. A fekete lyuk gravitációja olyan erős, hogy benne az idő nagy mértékben lelassul. Napjaink kifinomultabb technikáival már pontosabban tudjuk vizsgálni a fekete lyukakat. A tudósok felfedezték azt, hogy a különösen hatalmas tömegű fekete lyukak nagy sebességgel forognak, eközben magukkal húzzák a téridő szerkezetét, ezt tércsavarodásnak nevezzük. A téridő olyan mértékben meggörbül, hogy szinte teljes kört hoz létre.

Sajnos a fekete lyukakat nem használhatjuk időgépként, mert Steven Hawking elméleti fizikus szerint a fekete lyukba bejutva valószínűleg megszűnnénk létezni.

Kozmikus húrok

J. Richard Gott asztrofizikus szerint az időgép megépítéséhez a természetben kell megtalálni a mintát. Az egyik hely, ahol érdemes természetesen működő időgépet  keresni, az egy gyorsan forgó fekete lyuk közepe. Olyasmit akart találni, ami egy forgó fekete lyukhoz hasonlóan görbíti el a téridőt. A tudós egy elméleti objektum, a kozmikus húr segítségével szeretné megoldani az időutazást.
A kozmikus húrok a nagy Bumm után megmaradt energia vékony szálai, nem vastagabbak egy atomnál, de a sűrűségük nagyon nagy, egy 1 m-es húr erősebb gravitációt okozna, mint a Föld. A nagy gravitációs erő elhajlítja a téridőt. Két nagy sebességű húr, ha egymás közelébe ér, elhajlítja ék alakban a téridőt, így egy rövidebb utat hoznak létre. A két mozgó kozmikus húr körül a téridő olyan görbült, hogy űrhajóval a húrokat megkerülve az előtt érnénk vissza, mint ahogyan elindultunk. Nem tudunk gyorsabb űrhajót építeni a fénysebességnél, de a görbült téridőben elvileg megelőzhetjük a fénynyalábot, és elméletben megalkotható így az időgép. Sajnos a kozmikus húrok csak elméletileg léteznek, és ha léteznek is valójában, nem lenne könnyű rájuk találni.

Féreglyukak

Az időutazásnak az lehet a legjobb módja, hogy egy rövidebb úton átvágunk a tér két pontja között. A gravitáció elhajlítja a téridő szerkezetét, ha a görbület elég nagy, akkor visszahajolhat önmagába. A féreglyuk a téridő két szemközti pontja között teremt kapcsolatot. Két torkolatból, és egy csőből áll, itt áthaladva az időutazó gyorsabban eléri a célját, mint a téridőben terjedő fény. Sajnos a kutatók eddig még nem találtak féreglyukakat. A Nagy Hadronütköztetőben már elkezdték a kutatásokat, és képesek olyan körülményeket létrehozni, mint amelyek közvetlenül a Nagy Bumm után uralkodtak. Az ott dolgozó tudósok szerint képesek lesznek kis fekete lyukak, féregjáratok, és kis időhurkok létrehozására.

Lézerfény

Ronald Mallett az asztrofizika professzora szerint az időutazás kora eljött. A professzor új módszert keresett arra, hogy a gravitációt az időutazáshoz felhasználja. A fénynek nincs tömege, viszont van energiája. Mallett arra a következtetésre jutott, hogy a fény felhasználható a gravitáció szabályozására. A gravitáció megszabja az időt, akkor az idő a fénnyel befolyásolható. Körkörös fénynyaláb előidézésével a tér felcsavarodása idézhető elő, a tér görbületével pedig az idő is görbül. Négy egymást keresztező lézernyalábbal, ami téglalapot formáz, előidézhető, hogy fény körben járjon, ez magával sodorja a teret, így elképzelhető, hogy ezzel a módszerrel kis időhurok hozható létre.
A professzor szerint az időgép ilyen módszerrel már akár napjainkban is előállítható lesz, készen áll arra, hogy a modell után a valódit is megalkossa. A gép hajszál vastagságú lesz, és tízezer fénynyalábbal fog működni. A parányi időgépben egy szubatomi részecske lenne az időutazó, és az információkat fogjuk a múltba küldeni, pl. a rák gyógymódját.

Multiverzum elmélet

Nézzünk meg egy lézernyalábbal végzett kísérletet. A lézernyalábot a fény különálló részecskéi a fotonok alkotják. Amikor a fotonokat átlőjük egy résen, a gép másik oldalán egy nagy folt helyett több sávot látunk, mintha a foton több helyen lenne egyszerre. Az univerzum építőelemei az elemi részecskék. Ha a fotonok egyszerre több helyen is lehetnek, akkor nincs kizárva, hogy mi is. A fizikusok azt gondolják, hogy az univerzum szakadt fel két univerzumra, az egyikben a foton jobbra tért ki, a másikban balra. Végtelen sok párhuzamos univerzum létezhet, amelyek egymásról ágaznak le. A párhuzamos univerzumok elmélete szerint a mi univerzumunk csak egy a sok közül, mint egy kártyalap egy vastag pakliban. Tehát nem univerzumban, hanem multiverzumban élünk, egymással párhuzamosan létezünk, és fel is kereshetjük ezeket az univerzumokat. Az időutazás paradoxonjait a multiverzum elmélettel oldhatjuk fel a legegyszerűbben.

Minden múltban történő változtatás befolyásolhatná a jövőt, és időparadoxonhoz vezethetne. Meggondolandó, hogy egyáltalán megpróbáljuk-e a múltat befolyásolni, egyes számunkra negatívnak gondolt eseményeket megakadályozni, mert nem tudhatjuk, hogy egy beavatkozás múltban, a jövőben vagy akár a mi jelenünkben milyen negatív változásokat okozhat.

Források:

Filmek:

  • youtu.be Az időparadoxon: Felcserélhető-e a múlt és a jövő?
  • youtu.be Mindennapi tudomány – Időutazás

Weboldal:

  • www.hirado.hu Száznegyven éve, 1879. március 14-én született Albert Einstein…

Képek:

Ajánlott film:

  • youtu.be Az elveszett Jézus videó nyomában
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?

A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.

Tovább olvasom »

A Nemrut-hegy rejtélye

Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »

A templomosok legendája

A Templomos Lovagrend hatalma egykor vetekedett a királyokéval, majd kétszáz évnyi fennhatóságuk után álnok csellel, koholt vádakkal egycsapásra megszüntették a rendet. Tagjaikat elfogták, bebörtönözték, megkínozták, és olyan vallomásra kényszerítették, ami valószínűleg nem volt igaz. Több mint ötven templomos lelte halálát a máglyán, köztük a nagymester is. A lovagrend feloszlatásra került, de vajon teljesen megszűntek létezni? Milyen titkokat őrzött a rend? Hogyan szerezték meg, majd hova tüntették el a felhalmozott kincseiket és az ereklyéket? Valóban náluk volt a Frigyláda? Hogyan lett néhány szegény, zarándokokat védő lovagból egy hatalmas, mérhetetlenül gazdag és titkokkal teli szervezet?

Tovább olvasom »

Naica – A csodás kristálybarlang titka

A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.

Tovább olvasom »

Az aztékok – Egy birodalom felépítésének története

A bennszülöttek legendái arról számolnak be, hogy az aztékok északról, egy Aztlán nevű helyről vándoroltak be Közép-Mexikóba. Az Aztlán szó jelentése a “gémek helye”, ebből származik az “azték” elnevezés, de az aztékok magukat sosem nevezték így. A törzsek több generáción keresztül vándoroltak dél felé.
Papok vezették őket, időnként letelepedtek, házakat, templomokat építettek, földet műveltek. Az első csoportok i.sz. 1200 körül a Mexikói-völgyben telepedtek le, ők voltak a nahua etnikum ősei. A terület nem volt lakatlan, feltételezhető, hogy a helyi lakosság beleolvadt az azték kultúrába.

Tovább olvasom »