Naica – A csodás kristálybarlang titka

181
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Ajánlott videók:

National Geographic: A Kristálybarlang titka (előzetes)

National Geographic: A Kristálybarlang titka (1 óra 32 perc)

Tovább a fimhez: kattints ide!

A kristályok keletkezése

A barlang úgy félmillió évig volt víz alatt, amely sok gipszet tartalmazott. A gipsz megtapadt a barlang falán és padlóján. Hő és a víz hatására gipszkristályok keletkeztek, és itt olyan kedvező tényezők hatottak közre a kristályok fejlődésére, hogy ötszörösére nőttek annak, mint amit eddig valaha ismertünk. Nem tudjuk, hogy ez a földtani csoda egyedülálló-e a világon, vagy talán még több ilyen barlang létezik.

A Kristálybarlang felfedezése

A Kristálybarlangot 2000-ben egy bányász testvérpár (Eloy és Javier Delgado) fedezte fel a mexikói Chihuahua sivatag alatti bányarendszerben. Az ólomban, ezüstben, és cinkben gazdag Naica-hegyben, 300 méter mélységben találták meg a 30 méter hosszú, 10 méter széles, két emelet magasságú üreget. Nem sejtve, hogy milyen csodálatos helyet találtak a mélyben, kiszivattyúzták a barlangból a vizet, de talán ezzel meg is pecsételték a barlang sorsát, mivel a kristályok növekedése az üreg egyedi körülményei miatt jöhetett létre.

Veszélyes expedíció a Föld legforróbb barlangjába

Az elmúlt 18 évben sokszor elindult a kutatócsoport a veszélyes üregbe, de sajnos sietniük kellett a kutatásokkal, mert 2008-ban a hatóságok jelezték, hogy hamarosan megtiltják a víz kiszivattyúzását, így a gyönyörű kristályok újra víz alá fognak kerülni.

A tudósok először csak öt percet tartózkodhattak a teremben, de ez a rövid idő is rendkívüli módon megviselte a szervezetüket. Ahhoz, hogy a barlangba minél mélyebben bejuthassanak, kitaláltak egy védőruházatot. Több réteg ruha közé jeget tettek, és jég által lehűtött levegőt lélegeztek be egy maszkon keresztül, amely a szemüket is hűtötte. Így 45 percre növekedett az az idő, amit a Kristálybarlangban eltölthettek. Felállítottak a teremben egy átlátszó műanyagsátrat, amelybe hűvösebb levegőt fújtak, ebben akklimatizálódva még egy órával meghosszabbítható lett volna a benntartózkodás, de sajnos a légkondicionálás nem mindig működött jól. A ruházatukba érzékelőket helyeztek el, amelyek mérték a testhőmérsékletet, a vérnyomást, és a szív működését. Azonban csak az egyszerű műszaki eszközök működtek a barlangban, a legtöbb műszer csődöt mondott a melegben és a magas páratartalomban. A kutatóknak jól kellett ismerniük a testük jelzéseit, amelyből következtethettek arra, hogy meddig maradhatnak ebben az extrém környezetben.

A tudósok mikroorganizmusokat gyűjtöttek a kristályokból és a vízből, azt vizsgálták, hogy ilyen szélsőséges körülmények között hogyan létezhet élet. Ezeknek a mikrobáknak egy része nem szerves, hanem szervetlen anyagokkal táplálkozik. A vírusok baktériumokat esznek, ezért feltételezték, hogy mindegyik életformát megtalálhatják itt. Izgatottak voltak a szakemberek a felfedezés miatt, mert talán más bolygókon hasonló állapotokat találhatunk, ilyen formában ott létezhet élet, és ebben a barlangban vizsgálhatóvá váltak ezek a körülmények.

Barlangászok is keresték a lehetőséget, hogy más bejáratokon, szellőzőnyíláson keresztül leereszkedjenek a barlangba. Felhőkarcolónyi mélységben találtak egy 1,6 méter magas, hosszú és keskeny barlangot, amelyből szintén forróság áradt, de ebben a járatban sajnos nem voltak olyan nagy kristályok, csak kisebbeket találtak a mennyezeten, viszont azt gondolták, hogy egy másik kristályokkal teli üregbe vezet. Sajnos nem találtak újabb hasonlóan fantasztikus üreget, mint a Kristálybarlang.

Létezik még 3 másik kisebb barlang, amelyről tudomásuk van a barlangászoknak, ezek is a bányából nyílnak. Az egyik a Kardok barlangja, amely a kardszerű képződményeiről kapta a nevét, és egy másik amely a Kristálybarlangból kiinduló 150 méteres járaton keresztül érhető el. Ezt a barlangot a Királynő szemének nevezték el, egy a közepén található hatalmas szem alakú, drágakőszerű kristályról. Ez a barlang is csodálatos, de nem múlja felül a Kristálybarlang monumentális kristályait. A hőmérséklet itt nem annyira elviselhetetlen, 35 Celsius fok, de a relatív páratartalom viszont magas. A szem alakú kristályon van egy kis tavacska, amelyből a tudósok mintákat gyűjtöttek, baktériumokat, vírusokat kerestek. Ebben a különleges környezetben olyan organizmusok lehetnek, amelyeket eddig még nem fedezett fel senki. A Királynő szemétől nem messze található még egy barlang, amelynek a Vitorlák barlangja nevet adták a felfedezők. Különleges kristályokat tartalmaz, amelyek újra el kezdtek nőni. A kutatók szerint 20 évvel ez előtt tűnt el a víz a barlangból. A hőmérséklet itt ugyanolyan rémisztően forró, mint a Kristálybarlangban, csak védőfelszerelésben tudtak a kutatók bemenni az üregbe.

Több mint 500 méterre a felszín alatt van a bánya legmélyebb pontja, amelyet Pokolnak hívnak. A hőmérséklet 42 Celsius fok, a víz, amely itt folyik 49 Celsius fokos. Maximum 5 percig tartózkodhattak itt a kutatók, akik mintákat vettek a vízből. A felszínen kialakított laboratóriumban vizsgálták be a vizet, rengeteg vírust találtak benne, amelyből DNS mintát fognak kinyerni.

Páratlan lehetőség volt a tudósoknak, hogy vizsgálatokat végezhettek itt, még akkor is, ha a szervezetüket megviselte a benntartózkodás. Izgalommal tölti el őket az a tudat, hogy rengeteg mintát gyűjthettek, amit a későbbiekben megvizsgálhatnak majd. A víz kiszivattyúzása lehetőséget adott arra, hogy megpillanthassuk ezt a páratlan természeti csodát, de azért, hogy megóvhassuk a további károktól, újra el kell árasztani a barlangot a kristályoknak életet adó termálvízzel. Amíg a vizet újra ki nem szivattyúzzák, a lehetőség megszűnik, hogy az ember a valóságban újra megpillantsa ezt a gyönyörű csodaországot.

Források, ajánlott weboldalak, képek, videók:

Kép:

en.wikipedia.org File:Cristales cueva de Naica.JPG

Weboldal:

www.natgeotv.com A Kristálybarlang titka

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Tutanhamon, a gyermekkirály titkai – A sír feltárása

Az egyiptológia megalapítása J. F. Champollion (1790-1832) francia egyiptológus felfedezéseivel kezdődött. Megfejtette a hieroglifákat, és 1831-ben Franciaországban megalapította az egyiptológiai tanszéket. Az egyiptológia kezdete, és Tutanhamon sírjának megtalálása között szinte pontosan egy évszázad telt el. Champollion 1822. szeptember 22-én írta meg híres levelét a fonetikus hieroglifák ábécéjének tárgyában, majd Howard Carter és Lord Carnarvon megtalálta az egyiptológia legnagyobb horderejű leletét, Tutanhamon fáraó sírját, amit 1922. november 29-én nyitottak fel.

Tovább olvasom »
Atlantisz

Egy eltűnt civilizáció legendája – Atlantisz

Atlantisz, amely egy régmúltban eltűnt, fejlett civilizáció volt, sokunk képzeletében élénken él még napjainkban is. A legenda szerint 11 ezer évvel ezelőtt földrengések és özönvíz pusztította el. Amennyiben valóságos alapja van az elsüllyedt kontinens mítoszának, akkor Atlantisz a mai társadalmunk őse lehetett. Számos tudós és ereklyevadász kereste évszázadokon át és jelenleg is sokan szeretnék megtalálni. De valóban létezett ez az ősi birodalom, amely a tökéletes társadalom szimbóluma, vagy csak erősen vágyunk rá, hogy igaz legyen? Ennek a csodás birodalomnak a létezése évezredekig feledésbe merült, mindaddig amíg Platón meg nem írta a műveiben. Legendává Platón írásai után vált, miután az ókori görög filozófus nagy részletességgel mutatta be ezt a csodás helyet és a lakóit.

Tovább olvasom »

Naica – A csodás kristálybarlang titka

A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.

Tovább olvasom »

Göbekli Tepe – A világ legrégebbiként ismert épülete

Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?

Tovább olvasom »
Mésa-sztélé

A bibliai Bálák király valóban létezhetett

Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.

Tovább olvasom »

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Tovább olvasom »