Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a „levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a „kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket. Lenyűgözően szép táj, talán a világ egyik legszebb tája. Igazi Édenkertje a csendnek, a biztonságnak és a békének, egy feltöltődésre alkalmas helye a Földnek. Itt az évszázados épületek között, a (borús időben) felhőben úszó gyönyörű hegyek tetején sétálva, megtalálható a szellemi felfrissülés és a belső béke.
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Ajánlott videó:
Meteora történelme
Ahol a Pinios folyó Tesszália gyönyörű síkságára ér, Kalambaka közelében egy „kő-erdő” terül el, ezernél is több szikla mered az ég felé, „félelmet és csodálatot” keltve. A sziklák, és a Trikala síkság is, amelyen fekszik, a tudósok szerint a tercier földtörténeti korban keletkezett, úgy 60 milló éve. A víz, amely egy zárt tavat képezett, utat tört magának az Égei-tenger felé, a víztömeg ereje alakította ki a vidék jellegzetes képét.
Tesszáliában Görögország legrégibb településeit találhatjuk meg. Már Homérosz is írt arról, hogy lakói részt vettek a trójai háborúban, valamint itt élt Asklepios, a híres ókori orvos. A régészeti leletek alapján látható, hogy Görögország fejlődésében fontos szerepet játszott ez a vidék.
A 11. században remeteként szerzetesek éltek itt a barlangokban, vagy remeteházakban, de minden vasárnap, és a főbb ünnepeken lejöttek a sziklákról, hogy közösen bemutassák a szentmisét, amelyet „Kyriako”-nak neveztek. Később, amikor a szerzetesek száma megnőtt, Stagi egy menedékhelyként lett megépítve. A Stagi név a „Stagios” búzaszállító szóból származik, mivel a a tesszáliai síkságon sok búzát termesztettek.
A 11. században Tessszália urai szerb hercegek voltak, jogokat biztosítottak a menedékhely számára. Egy szerzetes Athos hegyéről, akit Athanasiosnak hívtak – később szentté avatták – a Platylithosnak nevezett sziklán megalapította az első kolostort, a Tis Metemorfoseos-t. Ez az impozáns szikla, amelyen a kolostor épült, az egész vidéket uralja, 613 méter magasan áll a tengerszint felett. A szerzetes a sziklát „Meteora” néven nevezte el, aminek a jelentése „levegőben”, mert az ég és a föld között látszott lebegni. Azóta a világ „Meteora” néven ismeri ezt a helyet.
Szent Joasaph segítségével, aki a görög szerb király fia volt, a kolostort a szerzetesek számának növekedése után kibővítették, magas szinten fejlesztették, tornyokat, kórházat, remetelakokat, víztározót építettek, gyönyörű falfestményekkel díszítették a templomokat.
Ugyanezen időben egy másik szerzetes is egy nagyobb kolostort alapított a szemközti sziklán, amelyet 200 év múlva fejeztek be az Ioanniából származó Nektarios és Theophanis tesvérek. A következő évszázadokban a szerzetesek száma gyarapodott, ezért nagy számú kolostort építettek a környező sziklákon. A 17. században viszont hanyatlásnak indult a kolostorszervezet, ezért csak hat kolostor maradt lakott a napjainkra, a többi kolostor romos állapotban tekinthető meg.
A lakott kolostorok
Mindegyik kolostort érdemes bejárni, megnézni kívülről és belülről is a gyönyörű épületeket. Különleges élményt jelent végigmászni a lépcsőkön, a hatalmas magasságot áthidaló impozáns hidakon átmenni, a csodálatos falfestményeket, ikonokat, a múzeumokat megnézni, ahol bemutatják a régmúlt idők használati eszközeit, és a szerzetesek életét.
Tis Metemorfoseos
A „kő-erdő” nyugati végén található, a legnagyobb kolostor a környéken, 115 lépcsőfok vezet fel a bejáratához. A lépcsőket megmászva útközben látható az alapító, Szent Athanasios remetefülkéje. 1923-ig kötélhágcsóval lehetett megközelíteni a kolostort, csak később vágták a sziklába az ösvényeket és a lépcsőket, hogy a látogatók egyszerűbben megközelíthessék az épületet. Az épületről lecsüngő kötélhágcsókon manapság már csak árukat juttatnak fel, de régen a szerzeteseket is felhúzták a köteleken a magasba.
Szent Varlaam
373 méter magasan épült az egyik leghatalmasabb sziklán. Varlaam szerzetes telepedett le itt először 1350-ben. Néhány cellát vájt ki a kőből, és egy templomot épített. Később 1518-ban újra elfoglalták a helyet, két előkelő származású fivér újjáépítette a romos épületeket, és két további templomot is építettek. Példájukat több aszkéta is követte, így lassanként szerzetesek népesítették be a területet. Az első aszkéták a sziklát faállványon mászták meg, amelyeket a sziklahasadékokba ékeltek be. Később kötéllétrákkal helyettesítették a faállványokat, akik nem mertek így felmászni, azokat hálóban húzták fel. 1932-ben 195 lépcsőfokot vájtak a sziklába.
A Rousanou kolostor
Ez a kolostor a Varlaam és a Szentháromság kolostorok között, az egyik meredek sziklaszirten épült. Az épület büszkén uralja a szikla csúcsát, amelynek fennsíkja éppen akkora, mint a kolostor épülte. 1897-ig kötélhágcsón másztak fel a szerzetesek, de később a látogatók számára fahidat készítettek, majd adományból 1937-ben két új festői híd készült el. A kolostor elnevezése bizonytalan, valószínűleg két szerzetes alapította, vagy az alapítóról vagy az első elöljáróról nevezték el, aki Rosana községből jött.
A Szentháromság kolostor
A Szent István kolostortól északnyugatra található a Szentáromság kolostor, egy magas szikla csúcsán. 140 sziklába vájt lépcsőfok vezet fel az épülethez. A harmadik legrégibb rendház, a főtemplom 1476-ban épült, a külső falszerkezetek, és a kolostor a 14. században készültek. Mindössze hetven év alatt vitték fel a kolostor építéséhez szükséges anyagokat a szikla csúcsára. Alapítója Dometios szerzetes volt.
A Szent István kolostor
Egy felirat alapján, amely a kolostor küszöbén volt látható, 1192-ben építették. A remeteházak első elöljárója Jeremiás volt. A 14. század elején alakult ki a szerzetesi közösség. 1333-ban a bizánci császár látogatta meg a kolostort, és a szerzetesek vendégszeretetét meghálálva nagyvonalúan megajándékozta az apátot és az atyákat. 1398-ban Wallachei uralkodója a kolostornak ajándékozza a kereszt egy igazi darabját, Keresztelő Szent János relikviáját, unokaöccse pedig Szent Charalambos fejét hagyta a kolostorra. 1798-ban építették az impozáns Szent Charalambos templomot. 1960-ra lakatlanná vált, majd 1961-ben egy apácaközösség alakult itt, és a kolostort újra virágzó állapotba hozták.
A Szent Nikolas Anapafsas kolostor
Az Anapafsas név utalás arra a személyre, aki a kolostor legrégebbi épületét építtette. A jelenlegi kolostor a 15. század végén a régi romjain épült fel, a templom a 13. vagy a 14. századból származik, a szakértők véleményét a falfestmények támasztják alá. Az épület nem sík felületen, hanem szinteken épült, az első szinten a templom, a másodikon a szerzetesek cellái találhatók. Ebben a kolostorban szűk helyek vannak, és homály uralkodik a helyhiány miatt.
A fenti ma is lakott kolostorokon kívül 16 romos kolostor is megtekinthető, ahol hajdanán sok szerzetes élte az életét. Lakatlanok, és többé-kevésbé romos állapotban vannak.
Az út óriási kanyarokkal, mély szakadékokon át vezet a Meteorához, jobbról és balról magasan tornyosuló sziklák tűnnek fel, régi, részben szétesett létrák láthatók a sziklahasadékokban, amelyek a régmúlt idők aszkétáinak ottlétét őrzik.
Források, képek, ajánlott videók, könyv:
Képek:
pixabay.com Meteora
flickr.com Meteora – Szent Varlaam kolostor
flickr.com Meteora – A Rousanou kolostor
flickr.com Meteora – Szent István kolostor
flickr.com Meteora – A Szentháromság kolostor
flickr.com Meteora – 4 kolostor
Könyv:
Meteora, a kolostorok és a szerzetesek története, Theocharis M. Provatakis, Michalis Toubis Kiadó, Athén
Videók:
youtu.be Greece, Meteora full HD
youtu.be Meteora Greece – Suspended in Air
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda
A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.
Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye
A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.
A Nemrut-hegy rejtélye
Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.
A Naprendszer kialakulása
Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.
Létezik a túlvilág? – Van élet a halál után?
Napjainkban a materializmus az elterjedtebb filozófiai irányzat, amely az ókorban, a filozófia kialakulásakor alakult ki. Ennek az anyagközpontú világnézetnek a következtében olyan szemlélet fejlődött ki, amely nem ismeri el a testtől különálló lélek létezését, csak kizárólag a kézzel fogható anyag valóságosságát, ezért az emberi életet úgy képzeli el, hogy a gondolataink az agyban keletkeznek, és halálunk után a testtel együtt a lélek is megsemmisül.
A marxizmus megjelenésével a materializmus felerősödött, és széles körben elfogadottá vált, de sajnos ez a világnézet azt a hamis biztonságot adja, hogy már szinte mindent értünk, pedig nagyon is lehetséges, hogy az emberiség egy része ebben a kérdésben is évszázadokon keresztül tévúton járt.
Naica – A csodás kristálybarlang titka
A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.