Az égbenyúló sziklák kolostorai – Meteora

 

Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a “levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a “kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket. Lenyűgözően szép táj, talán a világ egyik legszebb tája. Igazi Édenkertje a csendnek, a biztonságnak és a békének, egy feltöltődésre alkalmas helye a Földnek. Itt az évszázados épületek között, a (borús időben) felhőben úszó gyönyörű hegyek tetején sétálva, megtalálható a szellemi felfrissülés és a belső béke.

Ajánlott videó:

Meteora történelme

Ahol a Pinios folyó Tesszália gyönyörű síkságára ér, Kalambaka közelében egy “kő-erdő” terül el, ezernél is több szikla mered az ég felé, “félelmet és csodálatot” keltve. A  sziklák, és a Trikala síkság is, amelyen fekszik, a tudósok szerint a tercier földtörténeti korban keletkezett, úgy 60 milló éve. A víz, amely egy zárt tavat képezett, utat tört magának az Égei-tenger felé, a víztömeg ereje alakította ki a vidék jellegzetes képét.

Tesszáliában Görögország legrégibb településeit találhatjuk meg. Már Homérosz is írt arról, hogy lakói részt vettek a trójai háborúban, valamint itt élt Asklepios, a híres ókori orvos. A régészeti leletek alapján látható, hogy Görögország fejlődésében fontos szerepet játszott ez a vidék.

A 11. században remeteként szerzetesek éltek itt a barlangokban, vagy remeteházakban, de minden vasárnap, és a főbb ünnepeken lejöttek a sziklákról, hogy közösen bemutassák a szentmisét, amelyet “Kyriako”-nak neveztek. Később, amikor a szerzetesek száma megnőtt, Stagi egy menedékhelyként lett megépítve. A Stagi név a “Stagios” búzaszállító szóból származik, mivel a a tesszáliai síkságon sok búzát termesztettek.

A 11. században Tessszália urai szerb hercegek voltak, jogokat biztosítottak a menedékhely számára. Egy szerzetes Athos hegyéről, akit Athanasiosnak hívtak – később szentté avatták – a Platylithosnak nevezett sziklán megalapította az első kolostort, a Tis Metemorfoseos-t. Ez az impozáns szikla, amelyen a kolostor épült, az egész vidéket uralja, 613 méter magasan áll a tengerszint felett. A szerzetes a sziklát “Meteora” néven nevezte el, aminek a jelentése “levegőben”, mert az ég és a föld között látszott lebegni. Azóta a világ “Meteora” néven ismeri ezt a helyet.

Szent Joasaph segítségével, aki a görög szerb király fia volt, a kolostort a szerzetesek számának növekedése után kibővítették, magas szinten fejlesztették, tornyokat, kórházat, remetelakokat, víztározót építettek, gyönyörű falfestményekkel díszítették a templomokat.

Ugyanezen időben egy másik szerzetes is egy nagyobb kolostort alapított a szemközti sziklán, amelyet 200 év múlva fejeztek be az Ioanniából származó Nektarios és Theophanis tesvérek. A következő évszázadokban a szerzetesek száma gyarapodott, ezért nagy számú kolostort építettek a környező sziklákon. A 17. században viszont hanyatlásnak indult a kolostorszervezet, ezért csak hat kolostor maradt lakott a napjainkra, a többi kolostor romos állapotban tekinthető meg.

A lakott kolostorok

Mindegyik kolostort érdemes bejárni, megnézni kívülről és belülről is a gyönyörű épületeket. Különleges élményt jelent végigmászni a lépcsőkön, a hatalmas magasságot áthidaló impozáns hidakon átmenni, a csodálatos falfestményeket, ikonokat, a múzeumokat megnézni, ahol bemutatják a régmúlt idők használati eszközeit, és a szerzetesek életét.

Tis Metemorfoseos

A “kő-erdő” nyugati végén található, a legnagyobb kolostor a környéken, 115 lépcsőfok vezet fel a bejáratához. A lépcsőket megmászva útközben látható az alapító, Szent Athanasios remetefülkéje. 1923-ig kötélhágcsóval lehetett megközelíteni a kolostort, csak később vágták a sziklába az ösvényeket és a lépcsőket, hogy a látogatók egyszerűbben megközelíthessék az épületet. Az épületről lecsüngő kötélhágcsókon manapság már csak árukat juttatnak fel, de régen a szerzeteseket is felhúzták a köteleken a magasba.

Szent Varlaam

373 méter magasan épült az egyik leghatalmasabb sziklán. Varlaam szerzetes telepedett le itt először 1350-ben. Néhány cellát vájt ki a kőből, és egy templomot épített. Később 1518-ban újra elfoglalták a helyet, két előkelő származású fivér újjáépítette a romos épületeket, és két további templomot is építettek.  Példájukat több aszkéta is követte, így lassanként szerzetesek népesítették be a területet. Az első aszkéták a sziklát faállványon mászták meg, amelyeket a sziklahasadékokba ékeltek be. Később kötéllétrákkal helyettesítették a faállványokat, akik nem mertek így felmászni, azokat hálóban húzták fel. 1932-ben 195 lépcsőfokot vájtak a sziklába.

A Rousanou kolostor

Ez a kolostor a Varlaam és a Szentháromság kolostorok között, az egyik meredek sziklaszirten épült. Az épület büszkén uralja a szikla csúcsát, amelynek fennsíkja éppen akkora, mint a kolostor épülte. 1897-ig kötélhágcsón másztak fel a szerzetesek, de később a látogatók számára fahidat készítettek, majd adományból 1937-ben két új festői híd készült el. A kolostor elnevezése bizonytalan, valószínűleg két szerzetes alapította, vagy az alapítóról vagy az első elöljáróról nevezték el, aki Rosana községből jött.

A Szentháromság kolostor

A Szent István kolostortól északnyugatra található a Szentáromság kolostor, egy magas szikla csúcsán. 140 sziklába vájt lépcsőfok vezet fel az épülethez. A harmadik legrégibb rendház, a főtemplom 1476-ban épült, a külső falszerkezetek, és a kolostor a 14. században készültek. Mindössze hetven év alatt vitték fel a kolostor építéséhez szükséges anyagokat a szikla csúcsára. Alapítója Dometios szerzetes volt.

A Szent István kolostor

Egy felirat alapján, amely a kolostor küszöbén volt látható, 1192-ben építették. A remeteházak első elöljárója Jeremiás volt. A 14. század elején alakult ki a szerzetesi közösség. 1333-ban a bizánci császár látogatta meg a kolostort, és a szerzetesek vendégszeretetét meghálálva nagyvonalúan megajándékozta az apátot és az atyákat. 1398-ban Wallachei uralkodója a kolostornak ajándékozza a kereszt egy igazi darabját, Keresztelő Szent János relikviáját, unokaöccse pedig Szent Charalambos fejét hagyta a kolostorra. 1798-ban építették az impozáns Szent Charalambos templomot. 1960-ra lakatlanná vált, majd 1961-ben egy apácaközösség alakult itt, és a kolostort újra virágzó állapotba hozták.

A Szent Nikolas Anapafsas kolostor

Az Anapafsas név utalás arra a személyre, aki a kolostor legrégebbi épületét építtette. A jelenlegi kolostor a 15. század végén a régi romjain épült fel, a templom a 13. vagy a 14. századból származik, a szakértők véleményét a falfestmények támasztják alá. Az épület nem sík felületen, hanem szinteken épült, az első szinten a templom, a másodikon a szerzetesek cellái találhatók. Ebben a kolostorban szűk helyek vannak, és homály uralkodik a helyhiány miatt.

A fenti ma is lakott kolostorokon kívül 16 romos kolostor is megtekinthető, ahol hajdanán sok szerzetes élte az életét. Lakatlanok, és többé-kevésbé romos állapotban vannak.

Az út óriási kanyarokkal, mély szakadékokon át vezet a Meteorához, jobbról és balról magasan tornyosuló sziklák tűnnek fel, régi, részben szétesett létrák láthatók a sziklahasadékokban, amelyek a régmúlt idők aszkétáinak ottlétét őrzik.

 

Források, képek, ajánlott videók, könyv:

Képek:

pixabay.com Meteora

flickr.com Meteora – Szent Varlaam kolostor

flickr.com Meteora – A Rousanou kolostor

flickr.com Meteora – Szent István kolostor

flickr.com Meteora – A Szentháromság kolostor

flickr.com Meteora – 4 kolostor

 

Könyv:

Meteora, a kolostorok és a szerzetesek története, Theocharis M. Provatakis, Michalis Toubis Kiadó, Athén

 

Videók:

youtu.be Greece, Meteora full HD

youtu.be Meteora Greece – Suspended in Air

 

Ha érdekesnek találod a cikket, akkor kérlek oszd meg, és kövess a Facebook-on: