A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

173
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Eredetmondánkat hazánkban először Kézai Simon mester, IV. Kun László király udvari titkára írta le. Kézai 1280 körül a fejedelem parancsára foglalta írásba a magyarok történetét, amelyet a Csodaszarvas mondával kezd. Kézai írása szerint: “Ménróth az óriás (fejedelem) a babilóniai nyelvzavarodás megtörténte után Eviláth földjére költözött, melyet akkortájt Persis tartományának neveztek és itt feleségétől, Eneetöl, két fia született, ú. m. Hunor és Mogor, ezektől származnak a hunok vagy (és?) magyarok. Az óriás Ménróthnak azonban, úgy beszélik, Eneen kívül még több felesége is volt, akiktől Hunoron és Mogoron kívül több fia és leánya is származott.”

Enéh két fia, Hunor és Magyar vadászni indult, és egy csodálatos nőstényszarvas üldözése után az új európai hazájukba értek, ahol azután letelepedtek. A szarvasünő a turáni és a legtöbb eurázsiai népnél az ősanyát, és az életet adó napot jelképezi. A régészeti leletek szerint a szarvaskultuszt az eurázsiai sztyeppéken a szkíták terjesztették el mintegy 2500 évvel ezelőtt. A szkíták a szarvast repülő alakban, gyakran testén csillagokkal, szarvai között napot vagy holdat tartva ábrázolták, és a ő hordozta a világfát is.

A Csodaszarvas-mondáról, és a magyar-sumér-szkíta kapcsolat bizonyításáról a forrásoknál (a cikk alatt) megnézhető néhány videó. A hivatalos álláspontot az eredettörténetünkről valószínűleg valamennyien ismerjük az iskolapadból (finnugor elmélet). Mindenki maga dönti el, hogy melyik elméletben hisz, de ahhoz, hogy a saját véleményünket megfelelően ki tudjuk alakítani, nyitottnak kell lenni, és meg kell hallgatni többféle álláspontot is. Ha valamelyik hipotézist kizárjuk úgy, hogy nem ismerjük kellőképpen, akkor hamis képet kaphatunk a valóságról. Fontos az is, hogy ki tudjuk szűrni az elméletek mögötti önös érdekeket, szándékos elferdítéseket.

Források:

Videók:

youtu.be Rege a Csodaszarvasról

youtu.be Hagyaték – Csodaszarvas

youtu.be Magyar – Sumer Kapcsolat

youtu.be A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve

youtu.be OBRUSÁNSZKY BORBÁLA – Szkíta rokonságunk történeti bizonyítékai, előadás 2012-ből

Képek:


Weboldalak:

www.visegradliterature.net Rege a csodaszarvasról (Hungarian), The legend of the “Miraculous hind”(English)

edit.elte.hu Magyarsagtudomany_1942_I_Solymossy_Sandor.pdf

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Zeusz házasságtörései – 2. rész

Zeusz a főisten, Hérát a feleségét sok istennővel és halandó nővel csalta meg, akiktől számos gyermeke született. Az előző részben a szépséges Létó, most pedig a csodaszép Európé, a főníciai hercegnő, és Alkméné, Héraklész anyjának történetét ismerhetjük meg.

Tovább olvasom »

A Nemrut-hegy rejtélye

Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.

Tovább olvasom »

Zeusz házasságtörései – 1. rész

Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.

Tovább olvasom »

Naica – A csodás kristálybarlang titka

A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.

Tovább olvasom »

Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás

Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.

Tovább olvasom »

Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál

Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama.  8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.

Tovább olvasom »