A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Eredetmondánkat hazánkban először Kézai Simon mester, IV. Kun László király udvari titkára írta le. Kézai 1280 körül a fejedelem parancsára foglalta írásba a magyarok történetét, amelyet a Csodaszarvas mondával kezd. Kézai írása szerint: “Ménróth az óriás (fejedelem) a babilóniai nyelvzavarodás megtörténte után Eviláth földjére költözött, melyet akkortájt Persis tartományának neveztek és itt feleségétől, Eneetöl, két fia született, ú. m. Hunor és Mogor, ezektől származnak a hunok vagy (és?) magyarok. Az óriás Ménróthnak azonban, úgy beszélik, Eneen kívül még több felesége is volt, akiktől Hunoron és Mogoron kívül több fia és leánya is származott.”
Enéh két fia, Hunor és Magyar vadászni indult, és egy csodálatos nőstényszarvas üldözése után az új európai hazájukba értek, ahol azután letelepedtek. A szarvasünő a turáni és a legtöbb eurázsiai népnél az ősanyát, és az életet adó napot jelképezi. A régészeti leletek szerint a szarvaskultuszt az eurázsiai sztyeppéken a szkíták terjesztették el mintegy 2500 évvel ezelőtt. A szkíták a szarvast repülő alakban, gyakran testén csillagokkal, szarvai között napot vagy holdat tartva ábrázolták, és a ő hordozta a világfát is.
A Csodaszarvas-mondáról, és a magyar-sumér-szkíta kapcsolat bizonyításáról a forrásoknál (a cikk alatt) megnézhető néhány videó. A hivatalos álláspontot az eredettörténetünkről valószínűleg valamennyien ismerjük az iskolapadból (finnugor elmélet). Mindenki maga dönti el, hogy melyik elméletben hisz, de ahhoz, hogy a saját véleményünket megfelelően ki tudjuk alakítani, nyitottnak kell lenni és meg kell hallgatni többféle álláspontot is. Ha valamelyik hipotézist kizárjuk úgy, hogy nem ismerjük kellőképpen, akkor hamis képet kaphatunk a valóságról. Fontos az is, hogy ki tudjuk szűrni az elméletek mögötti önös érdekeket, szándékos elferdítéseket.
Források:
Videók:
youtu.be Rege a Csodaszarvasról
youtu.be Hagyaték – Csodaszarvas
youtu.be Magyar – Sumer Kapcsolat
youtu.be A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve
youtu.be OBRUSÁNSZKY BORBÁLA – Szkíta rokonságunk történeti bizonyítékai, előadás 2012-ből
- pixabay.com Szarvas az erdőben
- pixabay.com Fekvő szarvas holddal
- pixabay.com Szkíta szarvasábrázolás
- pixabay.com Szarvas holddal
Weboldalak:
www.visegradliterature.net Rege a csodaszarvasról (Hungarian), The legend of the “Miraculous hind”(English)
edit.elte.hu Magyarsagtudomany_1942_I_Solymossy_Sandor.pdf
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Az égbenyúló sziklák kolostorai – Meteora
Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a “levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a “kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket.
LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?
A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.
Észak-Amerika rejtélyes helyei – Nagy Kígyó-halom
A világ legnagyobb alakhalma egy Brush Creek nevű patak partján, Ohio államban található. 400 méter hosszú, tekergő, tátott szájú kígyót ábrázol, a szájában mintha napot, vagy tojást tartana. A kígyó teste 6 méter széles, és némely helyen eléri az 1,5 méteres magasságot. A kígyót kőből rakták ki, a köveket az alakzat alatt található völgyből hordták fel az építéshez. Nem tudni pontosan, hogy kik, mikor, és milyen célból építették, de mint ahogy a Nasca-vonalaknál is jellemző, csak a magasból lehet látni, hogy mit ábrázol. A tudósok úgy gondolták, hogy 2-3 ezer évvel ezelőtt az Adena-, vagy a Hopewell-kultúra hozta létre az építményt, de nem találtak erre utaló leleteket.
A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda
A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.
A titokzatos Húsvét-sziget
A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.
Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás
Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.