A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

189
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Eredetmondánkat hazánkban először Kézai Simon mester, IV. Kun László király udvari titkára írta le. Kézai 1280 körül a fejedelem parancsára foglalta írásba a magyarok történetét, amelyet a Csodaszarvas mondával kezd. Kézai írása szerint: „Ménróth az óriás (fejedelem) a babilóniai nyelvzavarodás megtörténte után Eviláth földjére költözött, melyet akkortájt Persis tartományának neveztek és itt feleségétől, Eneetöl, két fia született, ú. m. Hunor és Mogor, ezektől származnak a hunok vagy (és?) magyarok. Az óriás Ménróthnak azonban, úgy beszélik, Eneen kívül még több felesége is volt, akiktől Hunoron és Mogoron kívül több fia és leánya is származott.”

Enéh két fia, Hunor és Magyar vadászni indult, és egy csodálatos nőstényszarvas üldözése után az új európai hazájukba értek, ahol azután letelepedtek. A szarvasünő a turáni és a legtöbb eurázsiai népnél az ősanyát, és az életet adó napot jelképezi. A régészeti leletek szerint a szarvaskultuszt az eurázsiai sztyeppéken a szkíták terjesztették el mintegy 2500 évvel ezelőtt. A szkíták a szarvast repülő alakban, gyakran testén csillagokkal, szarvai között napot vagy holdat tartva ábrázolták, és a ő hordozta a világfát is.

A Csodaszarvas-mondáról, és a magyar-sumér-szkíta kapcsolat bizonyításáról a forrásoknál (a cikk alatt) megnézhető néhány videó. A hivatalos álláspontot az eredettörténetünkről valószínűleg valamennyien ismerjük az iskolapadból (finnugor elmélet). Mindenki maga dönti el, hogy melyik elméletben hisz, de ahhoz, hogy a saját véleményünket megfelelően ki tudjuk alakítani, nyitottnak kell lenni és meg kell hallgatni többféle álláspontot is. Ha valamelyik hipotézist kizárjuk úgy, hogy nem ismerjük kellőképpen, akkor hamis képet kaphatunk a valóságról. Fontos az is, hogy ki tudjuk szűrni az elméletek mögötti önös érdekeket, szándékos elferdítéseket.

Források:

Videók:

youtu.be Rege a Csodaszarvasról

youtu.be Hagyaték – Csodaszarvas

youtu.be Magyar – Sumer Kapcsolat

youtu.be A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve

youtu.be OBRUSÁNSZKY BORBÁLA – Szkíta rokonságunk történeti bizonyítékai, előadás 2012-ből

Képek:


Weboldalak:

www.visegradliterature.net Rege a csodaszarvasról (Hungarian), The legend of the „Miraculous hind”(English)

edit.elte.hu Magyarsagtudomany_1942_I_Solymossy_Sandor.pdf

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Zeusz házasságtörései – 2. rész

Zeusz a főisten, Hérát a feleségét sok istennővel és halandó nővel csalta meg, akiktől számos gyermeke született. Az előző részben a szépséges Létó, most pedig a csodaszép Európé, a főníciai hercegnő, és Alkméné, Héraklész anyjának történetét ismerhetjük meg.

Tovább olvasom »

Hannibál, a kegyetlen hadvezér

Hannibál minden idők legnagyobb hadvezére hírében áll, de az ellenségei, a rómaiak szerint egy alávaló, kegyetlen gyilkos volt. Az általa indított hadművelet a legnagyobb szabású katonai manőver volt, vagy egy rögeszmés, esztelen bosszú a rómaiak ellen? Hihetőek-e a római beszámolók Hannibálról, vagy csak a propaganda része volt a karthágói hadvezér és politikus lejáratása?

Tovább olvasom »

A Nemrut-hegy rejtélye

Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.

Tovább olvasom »

A csodaszép Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Horvátország legnagyobb nemzeti parkja, területe 300 km², 1979 óta a világörökség része. A tavak szépsége mindenkit lenyűgöz, bármelyik útvonalon megyünk végig.  Számtalan vízesés mellett, és kristálytiszta vizű tavak felszíne fölött sétálhatunk a jól kiépített utakon. Bárhová nézünk úgy érezzük, mintha Csodaországban járnánk, mert itt mindenhol, amerre csak járunk, különleges természeti szépségeket látunk. Legyen bármelyik évszak, mindegyikben egy másik, de egyaránt csodálatos oldalát mutatja a park.

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »
Léda és a hattyú - Leonardo da Vinci

Zeusz házasságtörései – 3. rész

Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.

Tovább olvasom »