Az aztékok – Egy birodalom felépítésének története

28
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Azték szertartás (forrás: flickr.com)

Az aztékok története

A bennszülöttek legendái arról számolnak be, hogy az aztékok északról, egy Aztlán nevű helyről vándoroltak be Közép-Mexikóba. Az Aztlán szó jelentése a “gémek helye”, ebből származik az “azték” elnevezés, de az aztékok magukat sosem nevezték így. A törzsek több generáción keresztül vándoroltak dél felé.

Papok vezették őket, időnként letelepedtek, házakat, templomokat építettek, földet műveltek. Az első csoportok i.sz. 1200 körül a Mexikói-völgyben telepedtek le, ők voltak a nahua etnikum ősei. A terület nem volt lakatlan, feltételezhető, hogy a helyi lakosság beleolvadt az azték kultúrába. A második csapat továbbment, hogy elfoglalják a környező völgyeket, itt a letelepedés úgy 20 évvel később történt. Utolsóként i.sz. 1250 körül a mexikák érkeztek meg, de mivel minden jobb hely foglalt volt már, ezért a völgy egy elhagyatott részére kényszerültek, amelyet “tücsök helyének” vagy dombjának hívtak. A törzsek városállamokat építettek, amelyek egymással kölcsönhatásban álltak, baráti vagy ellenséges viszonyban voltak, a kereskedést gyakran kísérte háborúskodás.

Amikor a mexikák megérkeztek a Mexikói völgybe, az ottani föld nagy része az őslakosok városállamainak tulajdona volt. A mexikák eredetileg egy mocsárral szomszédos völgyben telepedtek le, mert az lakatlan volt, de ezt a szomszédos őslakosok nem nézték jó szemmel. Hamarosan kitört a háború, és a mexikákat kiűzték erről a helyről. Elmenekültek, majd megkérték Colhuacán uralkodóját, hogy letelepedhessenek a birodalmának egy elszigetelt területén, ahol nem lakott senki, mert kígyóktól hemzsegett a környék. A colhuák megengedték, mivel azt gondolták, hogy a kígyóktól úgy is odavesznek majd, de ahelyett, hogy meghaltak volna, sokasodni kezdtek.

Letelepedés a mocsár közepén, egy kis szigeten

A mexikák időközben teljesen maguk ellen fordították a colhuákat. A mexikák védőszentje Huitzilopochtli megparancsolta, szerezzenek meg egy colhua királylányt, hogy istennőként tisztelhessék. A colhua király beleegyezett, és elküldte a kedvenc lányát, de menyegző helyett Huitzilopochtli parancsára feláldozták a lányt, kivágták a szívét, és lenyúzták a bőrét. A colhua királyt meghívták az új mexika istennő tiszteletére rendezett ünnepségre. Amikor meglátta, hogy a lánya bőrét egy pap öltötte magára, és abban táncolt, haragjában kiadta a parancsot a támadásra. Ám ez is Huitzilopochtli tervének része volt. A mexikák bemenekültek a Mexikói-völgy sós vizű tavait környező mocsarakba, itt megtalálták a védőszentjük által megígért hazát, ahol egy sas élt egy magas nopálkaktusz tetején. A mocsár egy kis szigetén meglátták a sast, és nagy lelkesedéssel nekiláttak Tenochtitlán “a kaktusz gyümölcsének helye” megalapításának, i.sz. 1325-ben.

Tenochtitlán modellje, Mexikóváros Nemzeti Antropológiai Múzeumában (forrás: flick.com)

Mezo-Amerika Velencéje, Tenochtitlán

Tenochtitlán egy mocsár közepén lévő kis szigeten épült. A sós láp bőségesen ellátta élelemmel a népet, vadon termő növényekkel, és állatokkal. Később létrehozták a mocsárban a mesterségesen kialakított szántóföldjeiket, a chinampákat. Ezek mesterséges termőföld-szigetek, lebegő kerteknek is hívják őket. Akácfa cölöpökből kerítést alkottak a sekély tómederben a kijelölt terület köré, rácsozattal látták el a felszínen, majd sárral töltötték fel a terültet, így hoztak létre egy kis szigetet. A chinampák egymás mellett lebegtek a vízen, közöttük annyi helyet hagytak, hogy kenuval közlekedhessenek. A szigetek nagy terméshozammal rendelkeztek, akár évente háromszor is arathattak róluk.

Kidolgoztak egy módszert hogy Texcoco sós vizét elkülönítsék az édesvizű Chalco- és Xochimilco-tavaktól. Gátak és csatornák biztosították, hogy a megművelt területek elburjánzanak, és körülölelve a várost nehezen megközelíthető legyen a belső városrész, ezzel védelmi szerepet is játszott a katonai támadásokkal szemben.

Tenochtitlán modellje. Jól láthatók az úszó termőföldszigetek is, amelyek a várost körülvették.

(forrás: flickr.com)

1519-ben Cortez és csapata először pillantotta meg a vízen lebegő várost. A káprázatosan csillogó város ámulatba ejtette őket.

Néhány hónappal később elindultak a spanyolok, és a több tízezer harcost számláló szövetséges bennszülöttek, hogy bevegyék Tenochtitlánt. Az ostrom több hónapig tartott, és közben egy másik ellenség is felütötte a fejét, hatalmas himlőjárvány tört ki. A spanyolok elvágták az élelmiszer utánpótlást biztosító hajók útját, megrongálták a vízvezetékeket. A mexika harcosok bátran küzdöttek, de az ostrom kimenetele egyértelművé vált, a lakosság nagy részével a himlő végzett, vagy éhen halt. A spanyolok betörtek a városba, és a megmaradt lakosságot lemészárolták. Az azték birodalmat 500 spanyol győzte le. Az aztékok veresége a járványnak, Cortez politikai éleslátásának – amellyel maga mellé állította az aztékok bennszülött ellenségeit -, és Motecuhzoma határozatlanságának volt az egyenes következménye.

Források:

Könyvek:

  • Nagy civilizációk – Aztékok, Kossuth Kiadó 2013
  • A világ népei – Aztékok, Michael E. Smith, Szukits Könyvkiadó 2004

Filmek:

  • youtu.be Egy birodalom felépítése -Aztékok
  • youtu.be Legendák nyomában – Az Azték birodalom titkai
  • youtu.be Földben rejtőző titkok 2.évad 2.rész – Aztékok
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Apokalipszis

Mikor jön el az apokalipszis?

A történelem során az emberiséget kezdetektől fogva foglalkoztatta a világvége gondolata. Szinte minden civilizáció mítoszaiban, feljegyzéseiben megtalálható a végitélet víziója. Az apokalipszis szó jelentése: feltárás, kinyilvánítás, a “fátyol fellebbentése”, általa a titok feltárul az emberek előtt. A keresztény próféciákban a kulcsot a Jelenések könyve adja meg, az Újtestamentum utolsó könyve, amely a Biblia összes könyve közül a legrejtélyesebb.

Tovább olvasom »

Göbekli Tepe – A világ legrégebbiként ismert épülete

Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?

Tovább olvasom »

Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus

Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.

Tovább olvasom »

Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén

A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a 780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.
A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.

Tovább olvasom »

Az égbenyúló sziklák kolostorai – Meteora

Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a “levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a “kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket.

Tovább olvasom »

Lehetséges lesz az időutazás?

Amióta Einstein átformálta a fizikai világképet, alapvetően megváltoztatta az időutazásról a gondolkodásunkat. Mostanában kezdjük csak elfogadni azt tényt, hogy talán a nem túl távoli jövőben elérhető lesz a jövőbe, vagy akár a múltba való utazás. 50 évvel ezelőtt még a sci-fi fogalmába tartozott, és hallatán mindenki nevetve legyintett, de napjainkban Einstein nyomdokain elindulva már neves tudósok vizsgálják az időutazás lehetőségét.
Mit tudunk az időről?
Úgy tűnik számunkra, hogy az idő egy irányban mozog a jelentől a jövőig, de a jelenlegi kutatások bebizonyították, eddig tévedtünk.

Tovább olvasom »