Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Azték szertartás (forrás: flickr.com)
Az aztékok története
A bennszülöttek legendái arról számolnak be, hogy az aztékok északról, egy Aztlán nevű helyről vándoroltak be Közép-Mexikóba. Az Aztlán szó jelentése a „gémek helye”, ebből származik az „azték” elnevezés, de az aztékok magukat sosem nevezték így. A törzsek több generáción keresztül vándoroltak dél felé.
Papok vezették őket, időnként letelepedtek, házakat, templomokat építettek, földet műveltek. Az első csoportok i.sz. 1200 körül a Mexikói-völgyben telepedtek le, ők voltak a nahua etnikum ősei. A terület nem volt lakatlan, feltételezhető, hogy a helyi lakosság beleolvadt az azték kultúrába. A második csapat továbbment, hogy elfoglalják a környező völgyeket, itt a letelepedés úgy 20 évvel később történt. Utolsóként i.sz. 1250 körül a mexikák érkeztek meg, de mivel minden jobb hely foglalt volt már, ezért a völgy egy elhagyatott részére kényszerültek, amelyet „tücsök helyének” vagy dombjának hívtak. A törzsek városállamokat építettek, amelyek egymással kölcsönhatásban álltak, baráti vagy ellenséges viszonyban voltak, a kereskedést gyakran kísérte háborúskodás.Amikor a mexikák megérkeztek a Mexikói völgybe, az ottani föld nagy része az őslakosok városállamainak tulajdona volt. A mexikák eredetileg egy mocsárral szomszédos völgyben telepedtek le, mert az lakatlan volt, de ezt a szomszédos őslakosok nem nézték jó szemmel. Hamarosan kitört a háború, és a mexikákat kiűzték erről a helyről. Elmenekültek, majd megkérték Colhuacán uralkodóját, hogy letelepedhessenek a birodalmának egy elszigetelt területén, ahol nem lakott senki, mert kígyóktól hemzsegett a környék. A colhuák megengedték, mivel azt gondolták, hogy a kígyóktól úgy is odavesznek majd, de ahelyett, hogy meghaltak volna, sokasodni kezdtek.
Letelepedés a mocsár közepén, egy kis szigeten
A mexikák időközben teljesen maguk ellen fordították a colhuákat. A mexikák védőszentje Huitzilopochtli megparancsolta, szerezzenek meg egy colhua királylányt, hogy istennőként tisztelhessék. A colhua király beleegyezett, és elküldte a kedvenc lányát, de menyegző helyett Huitzilopochtli parancsára feláldozták a lányt, kivágták a szívét, és lenyúzták a bőrét. A colhua királyt meghívták az új mexika istennő tiszteletére rendezett ünnepségre. Amikor meglátta, hogy a lánya bőrét egy pap öltötte magára, és abban táncolt, haragjában kiadta a parancsot a támadásra. Ám ez is Huitzilopochtli tervének része volt. A mexikák bemenekültek a Mexikói-völgy sós vizű tavait környező mocsarakba, itt megtalálták a védőszentjük által megígért hazát, ahol egy sas élt egy magas nopálkaktusz tetején. A mocsár egy kis szigetén meglátták a sast, és nagy lelkesedéssel nekiláttak Tenochtitlán „a kaktusz gyümölcsének helye” megalapításának, i.sz. 1325-ben.
Tenochtitlán modellje, Mexikóváros Nemzeti Antropológiai Múzeumában (forrás: flick.com)
Mezo-Amerika Velencéje, Tenochtitlán
Tenochtitlán egy mocsár közepén lévő kis szigeten épült. A sós láp bőségesen ellátta élelemmel a népet, vadon termő növényekkel, és állatokkal. Később létrehozták a mocsárban a mesterségesen kialakított szántóföldjeiket, a chinampákat. Ezek mesterséges termőföld-szigetek, lebegő kerteknek is hívják őket. Akácfa cölöpökből kerítést alkottak a sekély tómederben a kijelölt terület köré, rácsozattal látták el a felszínen, majd sárral töltötték fel a terültet, így hoztak létre egy kis szigetet. A chinampák egymás mellett lebegtek a vízen, közöttük annyi helyet hagytak, hogy kenuval közlekedhessenek. A szigetek nagy terméshozammal rendelkeztek, akár évente háromszor is arathattak róluk.
Kidolgoztak egy módszert hogy Texcoco sós vizét elkülönítsék az édesvizű Chalco- és Xochimilco-tavaktól. Gátak és csatornák biztosították, hogy a megművelt területek elburjánzanak, és körülölelve a várost nehezen megközelíthető legyen a belső városrész, ezzel védelmi szerepet is játszott a katonai támadásokkal szemben.
Tenochtitlán modellje. Jól láthatók az úszó termőföldszigetek is, amelyek a várost körülvették.
(forrás: flickr.com)
1519-ben Cortez és csapata először pillantotta meg a vízen lebegő várost. A káprázatosan csillogó város ámulatba ejtette őket.
Néhány hónappal később elindultak a spanyolok, és a több tízezer harcost számláló szövetséges bennszülöttek, hogy bevegyék Tenochtitlánt. Az ostrom több hónapig tartott, és közben egy másik ellenség is felütötte a fejét, hatalmas himlőjárvány tört ki. A spanyolok elvágták az élelmiszer utánpótlást biztosító hajók útját, megrongálták a vízvezetékeket. A mexika harcosok bátran küzdöttek, de az ostrom kimenetele egyértelművé vált, a lakosság nagy részével a himlő végzett, vagy éhen halt. A spanyolok betörtek a városba, és a megmaradt lakosságot lemészárolták. Az azték birodalmat 500 spanyol győzte le. Az aztékok veresége a járványnak, Cortez politikai éleslátásának – amellyel maga mellé állította az aztékok bennszülött ellenségeit -, és Motecuhzoma határozatlanságának volt az egyenes következménye.
Források:
Könyvek:
- Nagy civilizációk – Aztékok, Kossuth Kiadó 2013
- A világ népei – Aztékok, Michael E. Smith, Szukits Könyvkiadó 2004
Filmek:
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz
Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”
A Nemrut-hegy rejtélye
Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.
Nefertiti – A titokzatos királyné
1912-ben Ludwig Borchardt német régész, és csapata szenzációs felfedezést tett egy ókori szobrászműhely maradványai között. Egy csodálatos, festett mészkőszobrot ástak ki a homokból. „Minden leírás hiábavaló, ezt látni kell!” – írta a régész a naplójába nem sokkal a felfedezés után. A csodálatos műalkotás készítőjét Thotmesznek hívták, és az amarnai szobrászműhelyében találták meg Nefertiti királyné páratlanul szép mellszobrát. A műkincset csellel tudták csak elvinni Egyiptomból, úgy, hogy értéktelen gipszszobornak, jelentéktelen leletnek állították be az egyiptomi hivatalnokoknak. A Német Keleti Társaság és az Egyiptomi Régészeti Hatóság közötti megállapodás szerint megosztoztak a talált leleteken, de a kiásott tárgyak elosztásában az egyiptomiaknak volt döntő szavuk.
Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén
A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a 780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.
A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.
Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál
Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama. 8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.
Szlovénia – A postojnai cseppkőbarlang és a predjamai barlangi vár
A postojnai cseppkőbarlangot méltán nevezik a Barlangok Királynőjének, a világ egyik legszebb barlangja. A barlang mélyébe kisvasúton utaznak a látogatók, majd egy 1,5 km-es könnyű sétával gyalog tekinthetik meg ezt a földalatti csodát, fenséges galériákban, hatalmas termekben sétálhatnak, amely zsúfolásig tele van szebbnél szebb cseppkövekkel. Postojnától 10 km-es autóútra található a predjamai barlangi vár. A barlangba épített vár már önmagában is csodálatra méltó, egy középkorban épített mesevár, a története ugyancsak csodás, izgalmakkal teli, titkos alagutak és a szlovén Robin Hood legendája teszi még érdekesebbé.