Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz

214
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Inka király (forrás: flickr.com)

Miről szólnak az inka mítoszok?

Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”

Sajnos a kép nem jelenik meg.

Pedro Sarmiento de Gamboa kapitány (forrás: en.wikipedia.org)

Az inkák és az Özönvíz

Az inkák története a teremtéssel kezdődik. Viracocha „Minden Dolgok Teremtője” létrehozta a világot. Az első rosszul sikerült próbálkozás után, amikor próbaképpen óriásokat alkotott, látta, hogy ez így nem lesz jó, kijavította a munkáját, és megteremtette az embereket. Az embereknek törvényeket alkotott, amelyeket ők nem szeghettek meg, de mivel gőgösek és irigyek lettek, mégis áthágták a szabályokat. Viracocha megátkozta őket, és bekövetkezett az Özönvíz. Néhány ember túlélte, de csak azért, hogy utódokat hagyjanak hátra, és létrehozzák a következő nemzedéket. Ezt olvasva az juthat eszünkbe, hogy ez a történet majdnem azonos a bibliai Noé történetével.

Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az Özönvíz valóban megtörtént. A Titanic felfedezője, Robert D. Ballard által vezetett kutatócsoport már húsz évvel ezelőtt bizonyítékot talált arra, hogy a legenda igaz lehetett.  A Fekete-tengerben 92 méteres mélységben egy négyszögletes épületet találtak, ami feltételezésük szerint egy csűr lehetett. Ezen kívül számos használati eszközt is feltártak, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a terület az Özönvíz előtt lakott volt. A Pennsylvaniai Egyetem archeológusa, Fredrik Hiebert szerint ez olyan fontos felfedezés, hogy újra kell írnunk a történelemkönyveket. A nagy áradásnak a nyomát már több helyen is megtalálták. A legutolsó özönvizet körülbelül i.e. 7600-ra datálják a kutatók.

Újabb felfedezések szerint a tudósok először találtak arra bizonyítékot, hogy a földköpeny alatt körülbelül 500 km-es mélységben, hatalmas kiterjedésű vízréteg van, amely akár nagyobb mennyiségű is lehet, mint az óceán. Talán ezek a földalatti vizek és a földfelszín feletti esőzések okozhatták az özönvizet.

Az Özönvíz története majdnem minden nép emlékezetében, írott és elbeszélt mítoszaikban megtalálhatók, ezért az eléggé valószínűtlen, hogy az egymástól függetlenül, egymással nem érintkező, más területeken élő népek ugyanazt a mesét találják ki. Egyre több kutató, közöttük tudósok is, foglalkozni kezdtek a mítoszokkal, mint lehetséges valós eseményeken alapuló történetekkel – kezdve Schliemann-nal, aki egy ókori görög történet alapján megtalálta Tróját -, és így egyre több legendáról bizonyosodhat be, hogy valóságos tényeken alapul.

Források:

Könyv:

Sarmiento de Gamboa, P. (1572). Inkák (2007. kiad.). (Z. Szántai, Ford.) Magyarország: TRAJAN könyvesműhely

Weboldalak:

Megtalálták az özönvíz nyomait http://www.hetek.hu/kulfold/200009/megtalaltak_az_ozonviz_nyomait

Mineral hints at bright blue rocks deep in the Earth

https://www.bbc.com/news/science-environment-26553115

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye

A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.

Tovább olvasom »

A templomosok legendája

A Templomos Lovagrend hatalma egykor vetekedett a királyokéval, majd kétszáz évnyi fennhatóságuk után álnok csellel, koholt vádakkal egycsapásra megszüntették a rendet. Tagjaikat elfogták, bebörtönözték, megkínozták, és olyan vallomásra kényszerítették, ami valószínűleg nem volt igaz. Több mint ötven templomos lelte halálát a máglyán, köztük a nagymester is. A lovagrend feloszlatásra került, de vajon teljesen megszűntek létezni? Milyen titkokat őrzött a rend? Hogyan szerezték meg, majd hova tüntették el a felhalmozott kincseiket és az ereklyéket? Valóban náluk volt a Frigyláda? Hogyan lett néhány szegény, zarándokokat védő lovagból egy hatalmas, mérhetetlenül gazdag és titkokkal teli szervezet?

Tovább olvasom »

Hannibál, a kegyetlen hadvezér

Hannibál minden idők legnagyobb hadvezére hírében áll, de az ellenségei, a rómaiak szerint egy alávaló, kegyetlen gyilkos volt. Az általa indított hadművelet a legnagyobb szabású katonai manőver volt, vagy egy rögeszmés, esztelen bosszú a rómaiak ellen? Hihetőek-e a római beszámolók Hannibálról, vagy csak a propaganda része volt a karthágói hadvezér és politikus lejáratása?

Tovább olvasom »

Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus

Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.

Tovább olvasom »

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Tovább olvasom »

Szlovénia – A postojnai cseppkőbarlang és a predjamai barlangi vár

A postojnai cseppkőbarlangot méltán nevezik a Barlangok Királynőjének, a világ egyik legszebb barlangja. A barlang mélyébe kisvasúton utaznak a látogatók, majd egy 1,5 km-es könnyű sétával gyalog tekinthetik meg ezt a földalatti csodát, fenséges galériákban, hatalmas termekben sétálhatnak, amely zsúfolásig tele van szebbnél szebb cseppkövekkel. Postojnától 10 km-es autóútra található a predjamai barlangi vár. A barlangba épített vár már önmagában is csodálatra méltó, egy középkorban épített mesevár, a története ugyancsak csodás, izgalmakkal teli, titkos alagutak és a szlovén Robin Hood legendája teszi még érdekesebbé.

Tovább olvasom »