Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus

Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.

Pegazus – A szárnyas ló

Hirdetés

A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.

Görög mitológia – Pégaszosz

Pégaszosz Poszeidon és Medusza gyermeke. Medusza és lánytestvérei gyönyörű lányok voltak, de egyszer megsértették Pallasz Athénét, ezért az istennő olyan csúnyává változtatta őket, hogy aki rájuk nézett, kővé dermedt. Ők lettek a Gorgók. A hajuk helyén kígyók tekeregtek, szárnyuk és éles foguk volt, pikkely borította a testüket. Medusza magában hordozta a Poszeidonnal folytatott nász után nemzett gyermekeket, de miután Perszeusz levágta a szörnyé vált lány fejét, kiugrott a testéből az óriás Khrüszaor, és a  szárnyas ló, Pégaszosz. Pégaszoszt inkább a latinosabb nevén ismerjük jobban, úgy mint Pegazus.

Szkíta mitológia – A szárnyas ló

A szkíta mitológiában is szerepel a szárnyas ló, a regékben a csodálatos ló a hősnek segít, hogy a feladatát meg tudja oldani. A görög mitológiában szereplő lények egy része szkíta eredetű. A görög hajósok kereskedtek a szkítákkal, így megismerhették a mitológiájukat is. Lehetséges, hogy néhány lényt a saját elképzelésük szerint alkottak ujjá, vagy félreértették a történeteket, ezért születtek meg a görögök különös lényei. Valószínűleg a szárnyas lovat is így építették be a görögök a történeteikbe, így született meg a Pégaszosz mítosz.

Magyar mitológia – Táltosparipa

A magyar népmesékben a táltosparipa, egy csodálatos tulajdonságokkal bíró, beszélni tudó, okos ló, aki parazsat eszik. A mesében a hősnek segít, testén nem fog a fegyver.

Egy másik értelmezés szerint az ősi magyar hitvilágban a táltosparipa egy kedvelt beavatási mód, szakrális hierarchia, a magyar küldetéstudat. A táltosparipa egy olyan tudatállapot elérése, amely segítségével a beavatott “berepülhet Tündér Ilona kastélyába”, azaz egy magasabb szintű tudás birtokába kerül. A szakrális királyaink is ezt a beavatást kapták, Nimród, Attila, Szent István, Szent László, és Mátyás király.

Unikornis – Az egyszarvú ló

Hirdetés

Az unikornis egy mitikus fehér ló, aminek egy szarva van a homloka közepén, őzlába, és oroszlánfarka van. Az unikornisról már az időszámításunk előtt is írtak, mint például Arisztotelész, de az első ismert ábrázolása az Indus-völgyi pecséteken található, amely az i.e. 2500 körül készült. Az elbeszélők csodálatos, kecses lényként jellemezték. Szilaj, gyorsan elillanó, szinte láthatatlan volt, de ha egy szűzlány a közelébe került, akkor az állat megszelídült, odament a lányhoz és a fejét az ölébe hajtotta. Az egyszarvú szarvát a múltban kincsként őrizték, csodatevő erőt tulajdonítottak neki. A porrá tört szarvat a mérgek közömbösítésére használták. Több középkori kincstár tulajdonában őriztek egyszarvú szarvat, de valószínűleg ezek a vikingek által csodatevő erejűnek eladott narvál (egy fehérdelfinféle) agyarai voltak.

 

Források:

Videók:

youtu.be Kocsis István: A táltos paripa és a tündérvilág titka

 

Képek:

pixabay.com  Szárnyas-egyszarvú ló a felhőben

pixabay. com Pegazus

pixabay.com Unikornis

 

Weboldalak:

arcanum.hu Pégaszosz

nimrod-mohacs.hu Kocsis István: A táltos paripa (Könyv előszó)

mimicsoda.hu Unikornis és Pegazus

hu.wikipedia.org Egyszarvú

ligetmuhely.com A titokzatos unikornis

 

Ha érdekesnek találod a cikket, akkor kérlek oszd meg, és kövess a Facebook-on: