Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus

137
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.

Pegazus – A szárnyas ló

A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Görög mitológia – Pégaszosz

Pégaszosz Poszeidon és Medusza gyermeke. Medusza és lánytestvérei gyönyörű lányok voltak, de egyszer megsértették Pallasz Athénét, ezért az istennő olyan csúnyává változtatta őket, hogy aki rájuk nézett, kővé dermedt. Ők lettek a Gorgók. A hajuk helyén kígyók tekeregtek, szárnyuk és éles foguk volt, pikkely borította a testüket. Medusza magában hordozta a Poszeidonnal folytatott nász után nemzett gyermekeket, de miután Perszeusz levágta a szörnyé vált lány fejét, kiugrott a testéből az óriás Khrüszaor, és a  szárnyas ló, Pégaszosz. Pégaszoszt inkább a latinosabb nevén ismerjük jobban, úgy mint Pegazus.

Szkíta mitológia – A szárnyas ló

A szkíta mitológiában is szerepel a szárnyas ló, a regékben a csodálatos ló a hősnek segít, hogy a feladatát meg tudja oldani. A görög mitológiában szereplő lények egy része szkíta eredetű. A görög hajósok kereskedtek a szkítákkal, így megismerhették a mitológiájukat is. Lehetséges, hogy néhány lényt a saját elképzelésük szerint alkottak ujjá, vagy félreértették a történeteket, ezért születtek meg a görögök különös lényei. Valószínűleg a szárnyas lovat is így építették be a görögök a történeteikbe, így született meg a Pégaszosz mítosz.

Magyar mitológia – Táltosparipa

A magyar népmesékben a táltosparipa, egy csodálatos tulajdonságokkal bíró, beszélni tudó, okos ló, aki parazsat eszik. A mesében a hősnek segít, testén nem fog a fegyver.

Egy másik értelmezés szerint az ősi magyar hitvilágban a táltosparipa egy kedvelt beavatási mód, szakrális hierarchia, a magyar küldetéstudat. A táltosparipa egy olyan tudatállapot elérése, amely segítségével a beavatott „berepülhet Tündér Ilona kastélyába”, azaz egy magasabb szintű tudás birtokába kerül. A szakrális királyaink is ezt a beavatást kapták, Nimród, Attila, Szent István, Szent László, és Mátyás király.

Unikornis – Az egyszarvú ló

Az unikornis egy mitikus fehér ló, aminek egy szarva van a homloka közepén, őzlába, és oroszlánfarka van. Az unikornisról már az időszámításunk előtt is írtak, mint például Arisztotelész, de az első ismert ábrázolása az Indus-völgyi pecséteken található, amely az i.e. 2500 körül készült. Az elbeszélők csodálatos, kecses lényként jellemezték. Szilaj, gyorsan elillanó, szinte láthatatlan volt, de ha egy szűzlány a közelébe került, akkor az állat megszelídült, odament a lányhoz és a fejét az ölébe hajtotta. Az egyszarvú szarvát a múltban kincsként őrizték, csodatevő erőt tulajdonítottak neki. A porrá tört szarvat a mérgek közömbösítésére használták. Több középkori kincstár tulajdonában őriztek egyszarvú szarvat, de valószínűleg ezek a vikingek által csodatevő erejűnek eladott narvál (egy fehérdelfinféle) agyarai voltak.

Források:

Videók:

youtu.be Kocsis István: A táltos paripa és a tündérvilág titka

Képek:

pixabay.com  Szárnyas-egyszarvú ló a felhőben

pixabay. com Pegazus

pixabay.com Unikornis

Weboldalak:

arcanum.hu Pégaszosz

nimrod-mohacs.hu Kocsis István: A táltos paripa (Könyv előszó)

mimicsoda.hu Unikornis és Pegazus

hu.wikipedia.org Egyszarvú

ligetmuhely.com A titokzatos unikornis

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Nostradamus próféciái – 1. rész

Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?

Tovább olvasom »

Spontán emberi öngyulladás – Van rá tudományos magyarázat?

A Hamuasszony
1951-ben Mary Hardy Reeser halálesete borzolta fel a kedélyeket. A testéből csak néhány darab maradt, az egyik lába papuccsal együtt, a koponya, ami tojásdad formájúra összezsugorodott, néhány elszenesedett csigolya, és némi azonosíthatatlan testszövet. A testen kívül szinte semmi más nem égett meg, és a tűz oka ismeretlen maradt.

Tovább olvasom »

Létezik a túlvilág? – Van élet a halál után?

Napjainkban a materializmus az elterjedtebb filozófiai irányzat, amely az ókorban, a filozófia kialakulásakor alakult ki. Ennek az anyagközpontú világnézetnek a következtében olyan szemlélet fejlődött ki, amely nem ismeri el a testtől különálló lélek létezését, csak kizárólag a kézzel fogható anyag valóságosságát, ezért az emberi életet úgy képzeli el, hogy a gondolataink az agyban keletkeznek, és halálunk után a testtel együtt a lélek is megsemmisül.

A marxizmus megjelenésével a materializmus felerősödött, és széles körben elfogadottá vált, de sajnos ez a világnézet azt a hamis biztonságot adja, hogy már szinte mindent értünk, pedig nagyon is lehetséges, hogy az emberiség egy része ebben a kérdésben is évszázadokon keresztül tévúton járt.

Tovább olvasom »

A csodaszép Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Horvátország legnagyobb nemzeti parkja, területe 300 km², 1979 óta a világörökség része. A tavak szépsége mindenkit lenyűgöz, bármelyik útvonalon megyünk végig.  Számtalan vízesés mellett, és kristálytiszta vizű tavak felszíne fölött sétálhatunk a jól kiépített utakon. Bárhová nézünk úgy érezzük, mintha Csodaországban járnánk, mert itt mindenhol, amerre csak járunk, különleges természeti szépségeket látunk. Legyen bármelyik évszak, mindegyikben egy másik, de egyaránt csodálatos oldalát mutatja a park.

Tovább olvasom »

Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál

Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama.  8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.

Tovább olvasom »

Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus

Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.

Tovább olvasom »