Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
Pegazus – A szárnyas ló
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Görög mitológia – Pégaszosz
Pégaszosz Poszeidon és Medusza gyermeke. Medusza és lánytestvérei gyönyörű lányok voltak, de egyszer megsértették Pallasz Athénét, ezért az istennő olyan csúnyává változtatta őket, hogy aki rájuk nézett, kővé dermedt. Ők lettek a Gorgók. A hajuk helyén kígyók tekeregtek, szárnyuk és éles foguk volt, pikkely borította a testüket. Medusza magában hordozta a Poszeidonnal folytatott nász után nemzett gyermekeket, de miután Perszeusz levágta a szörnyé vált lány fejét, kiugrott a testéből az óriás Khrüszaor, és a szárnyas ló, Pégaszosz. Pégaszoszt inkább a latinosabb nevén ismerjük jobban, úgy mint Pegazus.
Szkíta mitológia – A szárnyas ló
A szkíta mitológiában is szerepel a szárnyas ló, a regékben a csodálatos ló a hősnek segít, hogy a feladatát meg tudja oldani. A görög mitológiában szereplő lények egy része szkíta eredetű. A görög hajósok kereskedtek a szkítákkal, így megismerhették a mitológiájukat is. Lehetséges, hogy néhány lényt a saját elképzelésük szerint alkottak ujjá, vagy félreértették a történeteket, ezért születtek meg a görögök különös lényei. Valószínűleg a szárnyas lovat is így építették be a görögök a történeteikbe, így született meg a Pégaszosz mítosz.
Magyar mitológia – Táltosparipa
A magyar népmesékben a táltosparipa, egy csodálatos tulajdonságokkal bíró, beszélni tudó, okos ló, aki parazsat eszik. A mesében a hősnek segít, testén nem fog a fegyver.
Egy másik értelmezés szerint az ősi magyar hitvilágban a táltosparipa egy kedvelt beavatási mód, szakrális hierarchia, a magyar küldetéstudat. A táltosparipa egy olyan tudatállapot elérése, amely segítségével a beavatott “berepülhet Tündér Ilona kastélyába”, azaz egy magasabb szintű tudás birtokába kerül. A szakrális királyaink is ezt a beavatást kapták, Nimród, Attila, Szent István, Szent László, és Mátyás király.
Unikornis – Az egyszarvú ló
Az unikornis egy mitikus fehér ló, aminek egy szarva van a homloka közepén, őzlába, és oroszlánfarka van. Az unikornisról már az időszámításunk előtt is írtak, mint például Arisztotelész, de az első ismert ábrázolása az Indus-völgyi pecséteken található, amely az i.e. 2500 körül készült. Az elbeszélők csodálatos, kecses lényként jellemezték. Szilaj, gyorsan elillanó, szinte láthatatlan volt, de ha egy szűzlány a közelébe került, akkor az állat megszelídült, odament a lányhoz és a fejét az ölébe hajtotta. Az egyszarvú szarvát a múltban kincsként őrizték, csodatevő erőt tulajdonítottak neki. A porrá tört szarvat a mérgek közömbösítésére használták. Több középkori kincstár tulajdonában őriztek egyszarvú szarvat, de valószínűleg ezek a vikingek által csodatevő erejűnek eladott narvál (egy fehérdelfinféle) agyarai voltak.
Források:
Videók:
youtu.be Kocsis István: A táltos paripa és a tündérvilág titka
Képek:
pixabay.com Szárnyas-egyszarvú ló a felhőben
pixabay. com Pegazus
pixabay.com Unikornis
Weboldalak:
arcanum.hu Pégaszosz
nimrod-mohacs.hu Kocsis István: A táltos paripa (Könyv előszó)
mimicsoda.hu Unikornis és Pegazus
hu.wikipedia.org Egyszarvú
ligetmuhely.com A titokzatos unikornis
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története
A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.
Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt
Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.
Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye
A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.
Naica – A csodás kristálybarlang titka
A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.
Delphoi jósda – Ismerd meg önmagad!
A Parnasszosz délnyugati lejtőjén, Apollón szent hegyén található a Delphoi jósda, amelyet egykor a világ közepének, a Föld köldökének tartottak. Kr. előtt 8. és 5. század között szinte semmiről sem döntöttek az ókori görögök Püthia, a delphoi papnő megkérdezése nélkül. Ellenség és szövetséges egymás mellett lépdelt Delphoi utcáin, mindenki a jósnő által közvetített, Isten által adott tanácsokért jött. Mivel itt semleges földön jártak, a fegyverszünetet mindannyian tiszteletben tartották ezen a szent helyen. A messziről jött zarándokoknak erkölcsi útmutatásként többek között ezeket a gondolatokat vésték a szentély homlokzatára: “Ismerd meg önmagad. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot.“
Hannibál, a kegyetlen hadvezér
Hannibál minden idők legnagyobb hadvezére hírében áll, de az ellenségei, a rómaiak szerint egy alávaló, kegyetlen gyilkos volt. Az általa indított hadművelet a legnagyobb szabású katonai manőver volt, vagy egy rögeszmés, esztelen bosszú a rómaiak ellen? Hihetőek-e a római beszámolók Hannibálról, vagy csak a propaganda része volt a karthágói hadvezér és politikus lejáratása?