Természetfeletti lények, tündérek
A tündérek egy embertől különálló világban, talán egy másik dimenzióban létező, jó vagy rossz szándékú lények, akik nálunk magasabb fokon állnak, emellett varázserővel is rendelkeznek. Számos nép mitológiájában és meséiben megtalálhatók valamilyen formában. Az emberek és a tündérek gyakran keveredtek egymással szerelmi viszonyba, a tündérlányok számos esetben mentek feleségül emberhez. A középkorban több nemesi család tündérősanyától eredeztette a családfáját. Szép Melusine Poitou grófjai, a luxemburgi királyi ház, valamint II. Henrik angol király ősanyja volt.
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
A tündér-ember házasságoknak sajnos gyakran rossz vége lett.
A Luxemburg-dinasztia ősanyja – A Szép Melusine története
Melusine (csehül: Meluzína) mitikus alakjának története eleinte szájhagyomány útján terjedt, majd a 14. században papírra vetették. A történet Csehországban terjedt el leginkább. A Melusine-kutatást még napjainkban is nagy érdeklődés övezi, 1997-ben nemzetközi kollokviumot tartottak a témában. Számos történet létezik, szinte minden csehországi várnak megvan a saját Melusine legendája.
Elinas skót király egy erdőben találkozik Présine-nel, a szép tündérrel. A tündér feleségül megy a királyhoz azzal a feltétellel, hogy szülés közben nem láthatja meg. A harmadik gyermek születésekor a király megszegi a fogadalmát, ezért Présine három lányával elköltözik Avalonba. Az egyik gyermek Melusine volt. Amikor a lányok felnőttek, varázserejüknél fogva az apjukat száműzték az elvarázsolt erdőbe, anyjuk ezért megharagudott, és mindegyik lányt valamilyen átokkal sújtotta. Melusine szombatonként deréktól lefelé kígyóvá változott.
Melusine gyönyörű tündér volt, ezért nem meglepő fordulat az, hogy Rajmondin lovag beleszeretett, és elvette feleségül. A házasság feltételeként kikötötte, hogy a férje nem láthatja meg szombatonként. A tündérasszony tíz fiút szült a lovagnak, szerető anya és szeretett úrnő vált belőle. Sajnos Rajmondin nem tudott ellenállni a kíváncsiságának, ezért egyszer megleste a feleségét szombaton, és döbbenten látta, hogy kígyófarka van. Nem is lett volna baj, ha nem szólja el magát az asszonynak, később amikor megharagudott rá, hazug kígyónak nevezte. Melusine erre átváltozott sárkánykígyóvá, és zokogva elrepült. Néha visszatért a fiaihoz, és azért is, hogy a családját megóvja a veszélyektől. Később Antoine fia luxemburgi fejedelem, Renaud fia pedig a cseh király lett.
II. Szilveszter pápa és a tündéri szerető
Gerbert D’Aurillac, a korának egyik legnagyobb tudású embere volt. 946-ban született Franciaországban, és 1003. május 12-én halt meg. 999-től 1003-ig II. Szilveszter néven ült a pápai trónon. Egy 800 éves legenda szerint, nekünk magyaroknak fontos történelmi esemény főszereplője, mivel ő volt az a pápa, aki 1000-ben koronát küldött Szent Istvánnak. A pápa álmában megjelent Gábriel arkangyal, és arra szólította fel, hogy a koronát Pannónia küldötteinek adja.
Gerbert a pápai cím birtoklása előtt filozófiát tanított, és azok a tudományok érdekelték, amelyeket a boszorkánysággal hoztak akkoriban összefüggésbe, a matematika és a csillagászat, ezért alkimistának tartották. Fiatal koráról különös legenda kapott szárnyra, melyet először Benno meisseni püspök (1010-1106) vetett papírra. II. Szilveszterről a következő történetet meséli el:
Gerbert még szegény diák volt, amikor megismerkedett egy Meridiana nevű tündérrel. A tündér arra kérte a fiút, hogy legyen a szeretője, cserébe gazdagságot ajánlott fel. Gerbert elfogadta az ajánlatot, és valóban gazdag emberré vált, fokozatosan ment felfelé a ranglétrán. III. Ottó császár nevelője, majd Ravenna érseke, nem sokkal utána bíboros lett, azután elnyerte a pápai címet. Meridiana mindvégig mellette állt, és garantálta, hogy addig nem hal meg, amíg Jeruzsálemben nem celebrál misét. Úgy gondolta, hogy biztonságban van, mert Rómában él, de az egyik alkalommal misét készült tartani egy templomban, amelynek nem tudta a nevét, de később kiderült, hogy azt Jeruzsálemi Szent Kereszt templomnak hívták. Amikor megtudta II. Szilveszeter, hogy a templomot miképpen hívják, térdre hullott, és megbánta bűneit. Bevallotta, hogy egy démonnal kötött egyezséget. Szétosztotta javait a szegények között, és nem sokkal utána meghalt.
A történet érdekes, bár valószínűbb inkább, hogy a pápa itáliai ellenlábasainak köszönhető ez a pikáns történet.
Magyar népmesék
„Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, még az Óperenciás tengeren is túl…” jól ismerjük ezt a bevezetőt a gyermekkorunkból, a magyar népmesék nagy része így kezdődik. A népmeséinkben gyakran találkozunk tündérekkel, a leghíresebb tündér Tündérszép Ilona.
Világszép Tündér Ilona királynő volt, ő a magyarság tündérhitének forrása, a tündérmeséink legfontosabb szereplője. Kutatások szerint alakja a trójai Helené-re vezethető vissza. Helené Tündareósz spártai király lányaként nevelkedett, de az apja Zeusz volt, aki hattyú képében ejtette teherbe az anyját, Lédát. Születésekor elhalmozták az istenek minden jóval, közöttük Aphrodité is, akitől a szépségét kapta. Menelaosz király vette feleségül, boldogan éltek, és született egy lányuk is. A boldogság nem sokáig tartott, mert Héra (Zeusz felesége) mesterkedése miatt Parisz megszöktette Helenét, és Trójába vitte. A szöktetés miatt tört ki a trójai háború.
Források:
Képek:
pixabay.com Tündér kolibrivel
pixabay.com Szőke tündérlány
pixabay.com Tündér szárnyakkal (mágikus tündér)
pixabay.com Tündér és szarvas
Weboldalak:
epa.oszk.hu A Melusine-mítosz és a Luxemburg-dinasztia
Könyv:
A magyar tündérvallás – Az ősmagyarok elfeledett tündérhite, Bíró Lajos
Reader’s Digest válogatás: Misztikus történetek gyűjteménye, Omigráf Kft., 1995
Videók:
youtu.be Tündérszép Ilona és Árgyélus
youtu.be Magyar népmesék: A háromágú tölgyfa tündére
youtu.be Magyar népmesék: A víz tündére
youtu.be Kocsis István: A táltos paripa és a tündérvilág titka
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Göbekli Tepe – A világ legrégebbiként ismert épülete
Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?
A Naprendszer kialakulása
Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.
Mikor jön el az apokalipszis?
A történelem során az emberiséget kezdetektől fogva foglalkoztatta a világvége gondolata. Szinte minden civilizáció mítoszaiban, feljegyzéseiben megtalálható a végitélet víziója. Az apokalipszis szó jelentése: feltárás, kinyilvánítás, a “fátyol fellebbentése”, általa a titok feltárul az emberek előtt. A keresztény próféciákban a kulcsot a Jelenések könyve adja meg, az Újtestamentum utolsó könyve, amely a Biblia összes könyve közül a legrejtélyesebb.
Léteztek óriások a Földön?
Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.
Zeusz házasságtörései – 1. rész
Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.
A titokzatos Húsvét-sziget
A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.