Csodák világa – A tündérek nyomában

Természetfeletti  lények, tündérek

A tündérek egy embertől különálló világban, talán egy másik dimenzióban létező, jó vagy rossz szándékú lények, akik nálunk magasabb fokon állnak, emellett varázserővel is rendelkeznek. Számos nép mitológiájában és meséiben megtalálhatók valamilyen formában. Az emberek és a tündérek gyakran keveredtek egymással szerelmi viszonyba, a tündérlányok számos esetben mentek  feleségül emberhez. A középkorban több nemesi család tündérősanyától eredeztette a családfáját. Szép Melusine Poitou grófjai, a luxemburgi királyi ház, valamint II. Henrik angol király ősanyja volt.

A tündér-ember házasságoknak sajnos gyakran rossz vége lett.

Hirdetés

A Luxemburg-dinasztia ősanyja – A Szép Melusine története

Melusine (csehül: Meluzína) mitikus alakjának története eleinte szájhagyomány útján terjedt, majd a 14. században papírra vetették. A történet Csehországban terjedt el leginkább. A Melusine-kutatást még napjainkban is nagy érdeklődés övezi, 1997-ben nemzetközi kollokviumot tartottak a témában. Számos történet létezik, szinte minden csehországi várnak megvan a saját Melusine legendája.

Elinas skót király egy erdőben találkozik Présine-nel, a szép tündérrel. A tündér feleségül megy a királyhoz azzal a feltétellel, hogy szülés közben nem láthatja meg. A harmadik gyermek születésekor a király megszegi a fogadalmát, ezért Présine három lányával elköltözik Avalonba. Az egyik gyermek Melusine volt. Amikor a lányok felnőttek, varázserejüknél fogva az apjukat száműzték az elvarázsolt erdőbe, anyjuk ezért megharagudott, és mindegyik lányt valamilyen átokkal sújtotta. Melusine szombatonként deréktól lefelé kígyóvá változott.

Melusine gyönyörű tündér volt, ezért nem meglepő fordulat az, hogy Rajmondin lovag beleszeretett, és elvette feleségül. A házasság feltételeként kikötötte, hogy a férje nem láthatja meg szombatonként. A tündérasszony tíz fiút szült a lovagnak, szerető anya és szeretett úrnő vált belőle. Sajnos Rajmondin nem tudott ellenállni a kíváncsiságának, ezért egyszer megleste a feleségét szombaton, és döbbenten látta, hogy kígyófarka van. Nem is lett volna baj, ha nem szólja el magát az asszonynak, később amikor megharagudott rá, hazug kígyónak nevezte. Melusine erre átváltozott sárkánykígyóvá, és zokogva elrepült. Néha visszatért a fiaihoz, és azért is, hogy a családját megóvja a veszélyektől. Később Antoine fia luxemburgi fejedelem, Renaud fia pedig a cseh király lett.

Hirdetés

II. Szilveszter pápa és a tündéri szerető

Gerbert D’Aurillac, a korának egyik legnagyobb tudású embere volt. 946-ban született Franciaországban, és 1003. május 12-én halt meg. 999-től 1003-ig II. Szilveszter néven ült a pápai trónon. Egy 800 éves legenda szerint, nekünk magyaroknak fontos történelmi esemény főszereplője, mivel ő volt az a pápa, aki 1000-ben koronát küldött Szent Istvánnak. A pápa álmában megjelent Gábriel arkangyal, és arra szólította fel, hogy a koronát Pannónia küldötteinek adja.

Gerbert a pápai cím birtoklása előtt filozófiát tanított, és azok a tudományok érdekelték, amelyeket a boszorkánysággal hoztak akkoriban összefüggésbe, a matematika és a csillagászat, ezért alkimistának tartották. Fiatal koráról különös legenda kapott szárnyra, melyet először Benno meisseni püspök (1010-1106) vetett papírra. II. Szilveszterről a következő történetet meséli el:

Gerbert még szegény diák volt, amikor megismerkedett egy Meridiana nevű tündérrel. A tündér arra kérte a fiút, hogy legyen a szeretője, cserébe gazdagságot ajánlott fel. Gerbert elfogadta az ajánlatot, és valóban gazdag emberré vált, fokozatosan ment felfelé a ranglétrán. III. Ottó császár nevelője, majd Ravenna érseke, nem sokkal utána bíboros lett, azután elnyerte a pápai címet. Meridiana mindvégig mellette állt, és garantálta, hogy addig nem hal meg, amíg Jeruzsálemben nem celebrál misét. Úgy gondolta, hogy biztonságban van, mert Rómában él, de az egyik alkalommal misét készült tartani egy templomban, amelynek nem tudta a nevét, de később kiderült, hogy azt Jeruzsálemi Szent Kereszt templomnak hívták. Amikor megtudta II. Szilveszeter, hogy a templomot miképpen hívják, térdre hullott, és megbánta bűneit. Bevallotta, hogy egy démonnal kötött egyezséget. Szétosztotta javait a szegények között, és nem sokkal utána meghalt.

A történet érdekes, bár valószínűbb inkább, hogy a pápa itáliai ellenlábasainak köszönhető ez a pikáns történet.

Hirdetés

Magyar népmesék

“Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, még az Óperenciás tengeren is túl…” jól ismerjük ezt a bevezetőt a gyermekkorunkból, a magyar népmesék nagy része így kezdődik. A népmeséinkben gyakran találkozunk tündérekkel, a leghíresebb tündér Tündérszép Ilona.

Világszép Tündér Ilona királynő volt, ő a magyarság tündérhitének forrása, a tündérmeséink legfontosabb szereplője. Kutatások szerint alakja a trójai Helené-re vezethető vissza. Helené Tündareósz spártai király lányaként nevelkedett, de az apja Zeusz volt, aki hattyú képében ejtette teherbe az anyját, Lédát. Születésekor elhalmozták az istenek minden jóval, közöttük Aphrodité is, akitől a szépségét kapta. Menelaosz király vette feleségül, boldogan éltek, és született egy lányuk is. A boldogság nem sokáig tartott, mert Héra (Zeusz felesége) mesterkedése miatt Parisz megszöktette Helenét, és Trójába vitte. A szöktetés miatt tört ki a trójai háború.

 

Források:

Képek:

pixabay.com Tündér kolibrivel

pixabay.com Szőke tündérlány

pixabay.com Tündér szárnyakkal (mágikus tündér)

pixabay.com Tündér és szarvas

 

Weboldalak:

epa.oszk.hu A Melusine-mítosz és a Luxemburg-dinasztia

 

Könyv:

A magyar tündérvallás – Az ősmagyarok elfeledett tündérhite, Bíró Lajos

Reader’s Digest válogatás: Misztikus történetek gyűjteménye, Omigráf Kft., 1995

 

Videók:

youtu.be Tündérszép Ilona és Árgyélus

youtu.be Magyar népmesék: A háromágú tölgyfa tündére

youtu.be Magyar népmesék: A víz tündére

youtu.be Kocsis István: A táltos paripa és a tündérvilág titka

 

Ha érdekesnek találod a cikket, akkor kérlek oszd meg, és kövess a Facebook-on: