Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
A domborművön látható jelenet egy vérfakasztó rituálé, melyet Yaxchilan királya, Jaguar Pajzs II uralkodó és felesége, K’ab’al Xook királyné végez. A király lángoló fáklyát tart a felesége fölött, aki szúrós kötelet húz át a nyelvén. (forrás: flickr.com)
Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.
A maják az emberáldozatokkal megtartott rituálékat tartották a legtöbbre. Ennek eredetét és mikéntjét a szent könyvükben, a Popol Vuh-ban írták le. Úgy vélték, hogy vérük, és szívük azért van, hogy az isteneik étvágyát csillapítsák. Ennek az elgondolásnak alapján az emberáldozatokkal a fennmaradást és az újjászületést szerették volna biztosítani. Azt gondolták, ha valamely oknál fogva elmaradnának a szertartások, az istenek haragja elpusztítja az általuk teremtett világot. A maják ezért folyamatosan végezték a rettenetes szertartásaikat, félve a megsemmisüléstől. A rituálé legismertebb módja a szív kivágása volt a mellkasból, de a maja kódex szerint a keresztüldöfést, lefejezést, vagy a piramistemplom lépcsőjéről való lehajítást is előszeretettel alkalmazták. A hadifoglyoknak elevenen tépték ki a belső szerveit, végtagjaikat pedig keresztülszúrták.
Mexikói ásatáson, Uxulban lefejezett, és megcsonkított holttestekre bukkantak a régészek. 24 ember maradványait találták meg az 1400 éves sírban. A koponyákat szétszórva találták meg, a testen kívül, és szekercenyomokat is felfedeztek a nyakcsigolyáknál. Levágott lábakat, karokat, kezeket, és állkapcsokat is találtak.
Guatemalában található ősi maja városban gyermekáldozatokat találtak néhány sírban. A 2-4 éves gyermekek maradványai mellett obszidiántőrt találtak. Egy másik sírban, ahol öt gyermek feküdt, a testüket úgy tették a sírba, hogy kereszt alakot formázzanak, és az égtájaknak megfelelően helyezték el az áldozatokat.
A szertartásoknak voltak szelídebb módjai is, rituális táncokat, énekeket, színpadi előadásokat adtak elő, böjtöltek és csendesen imádkoztak. Hallucinogén gombákat és erjesztett italokat is fogyasztottak annak érdekében, hogy az istenekkel könnyebben felvehessék a kapcsolatot.
Források:
Weboldalak:
- index.hu Megcsonkított holttestek a maja sírokban
- mult-kor.hu Isteni eredetűnek vélt anyagból készült tárgyakkal temették el a maja gyermekáldozatokat
Könyv:
- Nagy civilizációk – Maják, Kossuth Kiadó, 2014
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
A világ csodái – Az epheszoszi Artemisz templom
Létó szépsége megigézte Zeuszt, és hogy Hérát (Zeusz feleségét) kijátsszák, fürj alakban szeretkeztek. Létó teherbe esett, majd ikergyermekeket szült, Apollónt és Artemiszt. Artemisz a vadászat, a meg nem szelídített természet, a termékenység istennője, valamint az anyák szülést segítő pártfogója, az újszülöttek védelmezője, a fiatalok oktatója. Haragja a szülő nők halálát okozza. Szűz vadásznő, akit nimfák és állatok vesznek körül, jelen van a természetben mindenhol. Ősi ábrázolásokon íjjal, és állatokkal jelenik meg. Íját és nyilát a Küklopszok kovácsolták. Gyakran ábrázolják szarvassal.
Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen
Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.
A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda
A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.
Lehetséges lesz az időutazás?
Amióta Einstein átformálta a fizikai világképet, alapvetően megváltoztatta az időutazásról a gondolkodásunkat. Mostanában kezdjük csak elfogadni azt tényt, hogy talán a nem túl távoli jövőben elérhető lesz a jövőbe, vagy akár a múltba való utazás. 50 évvel ezelőtt még a sci-fi fogalmába tartozott, és hallatán mindenki nevetve legyintett, de napjainkban Einstein nyomdokain elindulva már neves tudósok vizsgálják az időutazás lehetőségét.
Mit tudunk az időről?
Úgy tűnik számunkra, hogy az idő egy irányban mozog a jelentől a jövőig, de a jelenlegi kutatások bebizonyították, eddig tévedtünk.
Nefertiti – A titokzatos királyné
1912-ben Ludwig Borchardt német régész, és csapata szenzációs felfedezést tett egy ókori szobrászműhely maradványai között. Egy csodálatos, festett mészkőszobrot ástak ki a homokból. „Minden leírás hiábavaló, ezt látni kell!” – írta a régész a naplójába nem sokkal a felfedezés után. A csodálatos műalkotás készítőjét Thotmesznek hívták, és az amarnai szobrászműhelyében találták meg Nefertiti királyné páratlanul szép mellszobrát. A műkincset csellel tudták csak elvinni Egyiptomból, úgy, hogy értéktelen gipszszobornak, jelentéktelen leletnek állították be az egyiptomi hivatalnokoknak. A Német Keleti Társaság és az Egyiptomi Régészeti Hatóság közötti megállapodás szerint megosztoztak a talált leleteken, de a kiásott tárgyak elosztásában az egyiptomiaknak volt döntő szavuk.
A bibliai Bálák király valóban létezhetett
Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.