Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás

21
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A domborművön látható jelenet egy vérfakasztó rituálé, melyet Yaxchilan királya, Jaguar Pajzs II uralkodó és felesége, K’ab’al Xook királyné végez. A király lángoló fáklyát tart a felesége fölött, aki szúrós kötelet húz át a nyelvén. (forrás: flickr.com)

Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek

A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.

Az isteneknek feláldozott emberek

A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.

A maják az emberáldozatokkal megtartott rituálékat tartották a legtöbbre. Ennek eredetét és mikéntjét a szent könyvükben, a Popol Vuh-ban írták le. Úgy vélték, hogy vérük, és szívük azért van, hogy az isteneik étvágyát csillapítsák. Ennek az elgondolásnak alapján az emberáldozatokkal a fennmaradást és az újjászületést szerették volna biztosítani. Azt gondolták, ha valamely oknál fogva elmaradnának a szertartások, az istenek haragja elpusztítja az általuk teremtett világot. A maják ezért folyamatosan végezték a rettenetes szertartásaikat, félve a megsemmisüléstől. A rituálé legismertebb módja a szív kivágása volt a mellkasból, de a maja kódex szerint a keresztüldöfést, lefejezést, vagy a piramistemplom lépcsőjéről való lehajítást is előszeretettel alkalmazták. A hadifoglyoknak elevenen tépték ki a belső szerveit, végtagjaikat pedig keresztülszúrták.

Mexikói ásatáson, Uxulban lefejezett, és megcsonkított holttestekre bukkantak a régészek. 24 ember maradványait találták meg az 1400 éves sírban. A koponyákat szétszórva találták meg, a testen kívül, és szekercenyomokat is felfedeztek a nyakcsigolyáknál. Levágott lábakat, karokat, kezeket, és állkapcsokat is találtak.

Guatemalában található ősi maja városban gyermekáldozatokat találtak néhány sírban. A 2-4 éves gyermekek maradványai mellett obszidiántőrt találtak. Egy másik sírban, ahol öt gyermek feküdt, a testüket úgy tették a sírba, hogy kereszt alakot formázzanak, és az égtájaknak megfelelően helyezték el az áldozatokat.

A szertartásoknak voltak szelídebb módjai is, rituális táncokat, énekeket, színpadi előadásokat adtak elő, böjtöltek és csendesen imádkoztak. Hallucinogén gombákat és erjesztett italokat is fogyasztottak annak érdekében, hogy az istenekkel könnyebben felvehessék a kapcsolatot.

Források:

Weboldalak:

  • index.hu Megcsonkított holttestek a maja sírokban
  • mult-kor.hu Isteni eredetűnek vélt anyagból készült tárgyakkal temették el a maja gyermekáldozatokat

Könyv:

  • Nagy civilizációk – Maják, Kossuth Kiadó, 2014
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »

Ehnaton, a zsarnok és eretnek király

Ehnaton ismertségét elhomályosítja felesége Nefertiti szépsége, pedig a fáraó élettörténete legalább annyira érdekes, mint a királyné csodálatosan szép mellszobrának megtalálása. III. Amenhotep halála után a hatalom Ehnaton kezébe került, aki nem sokkal utána elérkezettnek látta az időt arra, hogy az új vallásának, az egyistenhitű napkultusznak a megerősítésére egy új fővárost alapítson, El-Amarnat. Nemrégen több száz gyermek és fiatalon elhunyt felnőtt sírját találták meg a régészek az El-Amarna északi részén található temetőben.

Tovább olvasom »

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Tovább olvasom »

Észak-Amerika rejtélyes helyei – Nagy Kígyó-halom

A világ legnagyobb alakhalma egy Brush Creek nevű patak partján, Ohio államban található. 400 méter hosszú, tekergő, tátott szájú kígyót ábrázol, a szájában mintha napot, vagy tojást tartana. A kígyó teste 6 méter széles, és némely helyen eléri az 1,5 méteres magasságot. A kígyót kőből rakták ki, a köveket az alakzat alatt található völgyből hordták fel az építéshez. Nem tudni pontosan, hogy kik, mikor, és milyen célból építették, de mint ahogy a Nasca-vonalaknál is jellemző, csak a magasból lehet látni, hogy mit ábrázol. A tudósok úgy gondolták, hogy 2-3 ezer évvel ezelőtt az Adena-, vagy a Hopewell-kultúra hozta létre az építményt, de nem találtak erre utaló leleteket.

Tovább olvasom »

Léteztek óriások a Földön?

Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.

Tovább olvasom »