Zeusz házasságtörései – 1. rész

 

Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.

Zeusz – Az istenek királya

A görög mitológia szerint titánok fiaként született, anyja Rheia, apja Kronosz volt. Kronosz egy jóslat beteljesedésétől félve, miszerint az egyik fia le fogja taszítani a trónról, lenyelte első 5 gyermekét születésük után. Rheia, hogy Zeusz elkerülje a testvérei sorsát, Kréta szigetére vitte a csecsemőt, ahol elrejtette, Kronosznak pedig egy bepólyált követ adott át. Zeusz a szüleitől távol nőtt fel, neveltetéséről többféleképpen szólnak a mítoszok. Az egyik változat szerint a Dikté hegy egyik mély barlangja lett a pici Zeusz otthona, és Melisszeusz, kréta első királyának nimfa lányai között szerető gondoskodásában nőtt fel. Krétai harcosok álltak őrt a barlang előtt, akik dárdáikat összeütötték, ezzel akadályozva meg, hogy Zeusz sírását apja, Kronosz meghallja. A nimfák Amaltheia, a hegyi kecskéjük tejével és méhek mézével táplálták a csecsemőt. Amikor a kecske kimúlt, szarvából lett a bőségszaru, majd Zeusz a csillagok közé emelte, és csillagképet formált belőle. A bőréből legyőzhetetlen pajzsot készített magának, amit aigisznek hívott. A pajzson a Gorgó fej volt díszítésként, és olyan erős volt, hogy még a villám sem hatolt keresztül rajta.

Amikor  Zeusz felnőtt lett, Métisz segítségével, aki hánytatót készített Kronosznak, rákényszerítette az apját, hogy hányja ki a lenyelt testvéreit, Poszeidont, Hádészt, Hesztiát, Démétert és Hérát, majd elengedte Kronosz testvéreit a gigászokat, küklopszokat, és a hekatonkheireket. A küklopszok hálából a villámlást és a mennydörgést adták neki. Zeusz testvéreivel az Olümposz havas csúcsára költözött, és végül 10 évnyi harc után a titánok segítségével megnyerték a harcot Kronosz ellen. Zeusz megkegyelmezett Kronosznak, és száműzte a Boldogok Szigetére, ahol az üdvözült halottak fejedelmévé tette. A világ uralmát a testvérei között szétosztotta, Poszeidon a tenger felett, Déméter a földfelszínén, Hádész az alvilágban, ő maga pedig az égen uralkodott. Hesztia a házi tűzhely istennője lett. Feleségül vette testvérét Hérát, akitől isteni gyermekei születtek: Árész a háború istene, Eileithüia a szülési fájdalom istennője, és Hébé az ifjúság istennője. Zeusz gyermekei közül leginkább Pallasz Athénére volt büszke, aki teljes fegyverzetben, és tündöklő szépségben pattant ki apja fejéből. Pallasz Athéné a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a képzés, és a kézművesség istennője.

Zeusz félrelépései:

A főistennek közel negyven szeretője volt, akitől sok isteni és félisteni gyermek született. Vegyük sorra a történetüket. Egy szuszra nehéz lenne végigolvasni, ezért több része lesz ennek a cikknek.

A szépséges Létó

A gyönyörű Létó Koiszosz titán és Phoibé titanisz lánya volt. Zeuszt elkápráztatta a lány szépsége. Létót is és önmagát is fürjjé változtatta, így nemzette ikergyermekeit Apollónt és Artemiszt. Apollón a költészet, a zene, a tánc, a művészetek, az íjászat, és a gyarmatosítás istene lett, Artemisz pedig a vadászat, a termékenység és a Hold szűz istennője, a vadon, az állatok, a szülő anyák védelmezője.

Héra amikor megtudta férje félrelépését haragjában Püthónt, az óriás sárkánykígyót uszította a várandós Létóra. Létó menekült, a szülésig még sokat kellett szenvednie, a főisten felesége haragjától üldözötten országról országra, egyik szigetről a másik szigetre futott, végül Délosz szigetén talált menedéket. Délosz kopár volt, senki sem kedvelte. Megszólította Létó a szigetet, hogy engedje megszülni itt a gyermekeit, és felajánlotta neki, hogy rajta fog állni Apollón temploma. A sziget aggódott, hogy Apollónnak, a születendő nagy istennek nem fog tetszeni ez a kopár terület, de Létó megnyugtatta, hogy itt lesz mindörökké Apollón illatos oltára és szent ligete, ezért Apollón minden más szigetnél többre fogja becsülni ezt a helyet. Délosz megnyugodott, és ezután örömmel várta a gyermekek születését.

Az istennők is eljöttek, hogy segítsenek Létónak a szülésnél, Dióné, az eső és a források istennője, Rheia titanisz, Kronosz felesége, Themis titanisz, a a törvény és a rend isteni védnöke, és Amphitrité, Poszeidón felesége. Héra eltitkolta lánya, Eileithüia, a szülési fájdalom istennője előtt, hogy Létó gyermeket vár, ezért hosszú vajúdás után sem születtek meg a csecsemők. Az istennők csellel elhívták Eileithüiát Déloszra, így Künthosz hegyén, a pálmafák alatt, 9 napi vajúdás után Létó életet adott Apollónnak.  Az istennők örültek, megfürösztötték és felöltöztették Phoibos Apollónt.

Egyes legendák szerint Artemisz egy nappal a testvére előtt született Ortügián, Létó a gyermek segítségével jutott el a Héra hatáskörén túl eső Déloszra. Artemisz Apollón születésénél segédkezett, ezért lett feladata a gyermekszülés védelmezése is.

Apollón a Phoibos nevet nagyanyjától, a delphoi jósda jósnőjétől kapta, aki Apollónnak ajándékozta Delphoi-t, a Föld köldökét. Apollón csak nehezen, a Püthón sárkány legyőzése után tudta birtokba venni az örökségét. A Püthón sárkányon aratott győzelmet megtudta apja, Zeusz, és azért, hogy Apollón tiszteletét növelje, megszüntette a jóslatot hozó álmokat, hogy a jövendőre kíváncsi emberek Apollón szentélyébe, a jósdába menjenek isteni jóslatért.

Artemisz, Apollón ikertestvére, akinek lakóhelye az érintetlen mező lett, szűziessége azonos a rét és az erdő növényeinek érintetlenségével. Ebben az érintetlen természetben, a mezőn nem legeltet a pásztor, nem hatol a földbe az eke vasa, és csak a méh gyűjti a mézet, virágról-virágra szállva. Az istennő szereti a vadászatot, a híres földi vadászok is tőle tanultak.  Szűz vadásznő, akit nimfák és állatok vesznek körül, jelen van a természetben mindenhol. Ősi ábrázolásokon íjjal, és állatokkal jelenik meg. Íját és nyilát a Küklopszok kovácsolták. Gyakran ábrázolják szarvassal. A szülő nők védelmezője, de haragja a halálukat is okozhatja. Szigorúan szűzi életet élt, ezért büntetést rótt mindazokra, akik ezt megsértették. Aktaión, a vadász meglátta Artemiszt fürdőzés közben egy pataknál. Az istennő keményen megbüntette, Aktaiont szarvassá változtatta, ezután a saját kutyái tépték szét. A vadászon kívül többekkel is végzett, amennyiben megsértették, vagy a szerelmükkel üldözték.

 

Források, ajánlott weboldalak

Képek:

pixabay.com Zeusz szökőkút Róma

pixabay.com Zeusz szökőkút

flickr.com Apollón

flick.com Artemisz

 

Weboldalak:

arcanum.hu Zeusz

tortenelemcikkek.hu A görög mitológia, az ókori görög mondák és mítoszok

hu.wikipedia.org Zeusz

arcanum.hu Létó

mek.niif.hu APOLLODÓROSZ – MITOLÓGIA

 

Könyv:

Trencsenyi_Waldapfel_Imre–Mitologia, Typotex Kiadó

 

Videó:

youtu.be Görög istenek családfája

Ha érdekesnek találod a cikket, akkor kérlek oszd meg, és kövess a Facebook-on: