Zeusz házasságtörései – 1. rész

0
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Zeusz – Az istenek királya

A görög mitológia szerint titánok fiaként született, anyja Rheia, apja Kronosz volt. Kronosz egy jóslat beteljesedésétől félve, miszerint az egyik fia le fogja taszítani a trónról, lenyelte első 5 gyermekét születésük után. Rheia, hogy Zeusz elkerülje a testvérei sorsát, Kréta szigetére vitte a csecsemőt, ahol elrejtette, Kronosznak pedig egy bepólyált követ adott át. Zeusz a szüleitől távol nőtt fel, neveltetéséről többféleképpen szólnak a mítoszok. Az egyik változat szerint a Dikté hegy egyik mély barlangja lett a pici Zeusz otthona, és Melisszeusz, kréta első királyának nimfa lányai között szerető gondoskodásában nőtt fel. Krétai harcosok álltak őrt a barlang előtt, akik dárdáikat összeütötték, ezzel akadályozva meg, hogy Zeusz sírását apja, Kronosz meghallja. A nimfák Amaltheia, a hegyi kecskéjük tejével és méhek mézével táplálták a csecsemőt. Amikor a kecske kimúlt, szarvából lett a bőségszaru, majd Zeusz a csillagok közé emelte, és csillagképet formált belőle. A bőréből legyőzhetetlen pajzsot készített magának, amit aigisznek hívott. A pajzson a Gorgó fej volt díszítésként, és olyan erős volt, hogy még a villám sem hatolt keresztül rajta.

Amikor  Zeusz felnőtt lett, Métisz segítségével, aki hánytatót készített Kronosznak, rákényszerítette az apját, hogy hányja ki a lenyelt testvéreit, Poszeidont, Hádészt, Hesztiát, Démétert és Hérát, majd elengedte Kronosz testvéreit a gigászokat, küklopszokat, és a hekatonkheireket. A küklopszok hálából a villámlást és a mennydörgést adták neki. Zeusz testvéreivel az Olümposz havas csúcsára költözött, és végül 10 évnyi harc után a titánok segítségével megnyerték a harcot Kronosz ellen. Zeusz megkegyelmezett Kronosznak, és száműzte a Boldogok Szigetére, ahol az üdvözült halottak fejedelmévé tette. A világ uralmát a testvérei között szétosztotta, Poszeidon a tenger felett, Déméter a földfelszínén, Hádész az alvilágban, ő maga pedig az égen uralkodott. Hesztia a házi tűzhely istennője lett. Feleségül vette testvérét Hérát, akitől isteni gyermekei születtek: Árész a háború istene, Eileithüia a szülési fájdalom istennője, és Hébé az ifjúság istennője. Zeusz gyermekei közül leginkább Pallasz Athénére volt büszke, aki teljes fegyverzetben, és tündöklő szépségben pattant ki apja fejéből. Pallasz Athéné a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a képzés, és a kézművesség istennője.

Zeusz félrelépései:

A főistennek közel negyven szeretője volt, akitől sok isteni és félisteni gyermek született. Vegyük sorra a történetüket. Egy szuszra nehéz lenne végigolvasni, ezért több része lesz ennek a cikknek.

A szépséges Létó

A gyönyörű Létó Koiszosz titán és Phoibé titanisz lánya volt. Zeuszt elkápráztatta a lány szépsége. Létót is és önmagát is fürjjé változtatta, így nemzette ikergyermekeit Apollónt és Artemiszt. Apollón a költészet, a zene, a tánc, a művészetek, az íjászat, és a gyarmatosítás istene lett, Artemisz pedig a vadászat, a termékenység és a Hold szűz istennője, a vadon, az állatok, a szülő anyák védelmezője.

Héra amikor megtudta férje félrelépését haragjában Püthónt, az óriás sárkánykígyót uszította a várandós Létóra. Létó menekült, a szülésig még sokat kellett szenvednie, a főisten felesége haragjától üldözötten országról országra, egyik szigetről a másik szigetre futott, végül Délosz szigetén talált menedéket. Délosz kopár volt, senki sem kedvelte. Megszólította Létó a szigetet, hogy engedje megszülni itt a gyermekeit, és felajánlotta neki, hogy rajta fog állni Apollón temploma. A sziget aggódott, hogy Apollónnak, a születendő nagy istennek nem fog tetszeni ez a kopár terület, de Létó megnyugtatta, hogy itt lesz mindörökké Apollón illatos oltára és szent ligete, ezért Apollón minden más szigetnél többre fogja becsülni ezt a helyet. Délosz megnyugodott, és ezután örömmel várta a gyermekek születését.

Az istennők is eljöttek, hogy segítsenek Létónak a szülésnél, Dióné, az eső és a források istennője, Rheia titanisz, Kronosz felesége, Themis titanisz, a a törvény és a rend isteni védnöke, és Amphitrité, Poszeidón felesége. Héra eltitkolta lánya, Eileithüia, a szülési fájdalom istennője előtt, hogy Létó gyermeket vár, ezért hosszú vajúdás után sem születtek meg a csecsemők. Az istennők csellel elhívták Eileithüiát Déloszra, így Künthosz hegyén, a pálmafák alatt, 9 napi vajúdás után Létó életet adott Apollónnak.  Az istennők örültek, megfürösztötték és felöltöztették Phoibos Apollónt.

Egyes legendák szerint Artemisz egy nappal a testvére előtt született Ortügián, Létó a gyermek segítségével jutott el a Héra hatáskörén túl eső Déloszra. Artemisz Apollón születésénél segédkezett, ezért lett feladata a gyermekszülés védelmezése is.

Apollón a Phoibos nevet nagyanyjától, a delphoi jósda jósnőjétől kapta, aki Apollónnak ajándékozta Delphoi-t, a Föld köldökét. Apollón csak nehezen, a Püthón sárkány legyőzése után tudta birtokba venni az örökségét. A Püthón sárkányon aratott győzelmet megtudta apja, Zeusz, és azért, hogy Apollón tiszteletét növelje, megszüntette a jóslatot hozó álmokat, hogy a jövendőre kíváncsi emberek Apollón szentélyébe, a jósdába menjenek isteni jóslatért.

Artemisz, Apollón ikertestvére, akinek lakóhelye az érintetlen mező lett, szűziessége azonos a rét és az erdő növényeinek érintetlenségével. Ebben az érintetlen természetben, a mezőn nem legeltet a pásztor, nem hatol a földbe az eke vasa, és csak a méh gyűjti a mézet, virágról-virágra szállva. Az istennő szereti a vadászatot, a híres földi vadászok is tőle tanultak.  Szűz vadásznő, akit nimfák és állatok vesznek körül, jelen van a természetben mindenhol. Ősi ábrázolásokon íjjal, és állatokkal jelenik meg. Íját és nyilát a Küklopszok kovácsolták. Gyakran ábrázolják szarvassal. A szülő nők védelmezője, de haragja a halálukat is okozhatja. Szigorúan szűzi életet élt, ezért büntetést rótt mindazokra, akik ezt megsértették. Aktaión, a vadász meglátta Artemiszt fürdőzés közben egy pataknál. Az istennő keményen megbüntette, Aktaiont szarvassá változtatta, ezután a saját kutyái tépték szét. A vadászon kívül többekkel is végzett, amennyiben megsértették, vagy a szerelmükkel üldözték.

Források, ajánlott weboldalak

Képek:

pixabay.com Zeusz szökőkút Róma

pixabay.com Zeusz szökőkút

flickr.com Apollón

flick.com Artemisz

Weboldalak:

arcanum.hu Zeusz

tortenelemcikkek.hu A görög mitológia, az ókori görög mondák és mítoszok

hu.wikipedia.org Zeusz

arcanum.hu Létó

mek.niif.hu APOLLODÓROSZ – MITOLÓGIA

Könyv:

Trencsenyi_Waldapfel_Imre–Mitologia, Typotex Kiadó

Videó:

youtu.be Görög istenek családfája

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Spontán emberi öngyulladás – Van rá tudományos magyarázat?

A Hamuasszony
1951-ben Mary Hardy Reeser halálesete borzolta fel a kedélyeket. A testéből csak néhány darab maradt, az egyik lába papuccsal együtt, a koponya, ami tojásdad formájúra összezsugorodott, néhány elszenesedett csigolya, és némi azonosíthatatlan testszövet. A testen kívül szinte semmi más nem égett meg, és a tűz oka ismeretlen maradt.

Tovább olvasom »

Naica – A csodás kristálybarlang titka

A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.

Tovább olvasom »

Katasztrófa közeleg – Mikor tör ki a Yellowstone szupervulkán?

A bolygónkat fenyegető katasztrófák közül az egyik valós veszélyt a szupervulkánok kitörése jelenti. Az évezredek során több mint 20 ilyen hatalmas kitörés volt, a robbanások és következményei miatt már többször is a kihalás veszélye fenyegette az életet a Földön. A Yellowstone Nemzeti Park alatt megbúvó szupervulkán háromszor tört ki a földtörténeti korszak folyamán, a legutóbbi kitörés 600 ezer éve történt. Napjainkban a park területén különös jelenségekre figyeltek fel a szakértők, amely a tűzhányó éledését jelentheti.

Tovább olvasom »

Léteztek óriások a Földön?

Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.

Tovább olvasom »

Az aztékok – Egy birodalom felépítésének története

A bennszülöttek legendái arról számolnak be, hogy az aztékok északról, egy Aztlán nevű helyről vándoroltak be Közép-Mexikóba. Az Aztlán szó jelentése a “gémek helye”, ebből származik az “azték” elnevezés, de az aztékok magukat sosem nevezték így. A törzsek több generáción keresztül vándoroltak dél felé.
Papok vezették őket, időnként letelepedtek, házakat, templomokat építettek, földet műveltek. Az első csoportok i.sz. 1200 körül a Mexikói-völgyben telepedtek le, ők voltak a nahua etnikum ősei. A terület nem volt lakatlan, feltételezhető, hogy a helyi lakosság beleolvadt az azték kultúrába.

Tovább olvasom »

Göbekli Tepe – A világ legrégebbiként ismert épülete

Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?

Tovább olvasom »