Zeusz házasságtörései – 2. rész

Európé, a szépséges főníciai királylány

A szépséges királylány, aki Poszeidón unokája volt, egy csodálatos álmot látott, amelyet Aphrodité, a szerelem istennője bocsátott rá az egyik éjszaka. Két világrész versengett érte, megálltak az ágya mellett asszonyi alakban. Az egyik asszonyt Ázsiának hívták, a másiknak még akkor nem volt neve. „- Az én földemen született, én is neveltem őt – mondta Ázsia. – De nekem rendelte Zeusz, és róla fognak elnevezni engemet – mondta az ismeretlen, és ellenállhatatlan erővel ölelte magához Európét.” A királylány ekkor felriadt, de nem látott az ágya mellett senkit, viszont a látomás még mindig erősen élt benne. Arra gondolt, hogy valamelyik isten küldhette az álmot, és csodálkozott, hogy milyen szeretetet érez az iránt az ismeretlen asszony iránt, aki úgy ölelte át, mintha a saját anyja lenne.

Amikor felkelt, úgy döntött, hogy a barátnőivel együtt kimegy virágot szedni arra a rétre, amely a tenger partján volt. Európé piros rózsákat szedett egy aranykosárba. A lány minden barátnőjénél, és a környékbeli lányoknál is szebb volt, ezért Zeusz, aki messziről figyelte, ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy a magáévá tegye. De a féltékeny Hérát ki kellett játszani, ezért cselhez folyamodott, és egy aranyszínű bika képében jelent meg Európé előtt. A bika homlokán egy kerek hófehér folt ragyogott, a virágos rétnél is kellemesebb illatot árasztott magából, a szarva pedig olyan volt, mintha a hold sarlóját tartaná a fején. A királylánynak megtetszett a bika, vidáman hívta a lánypajtásait is, hogy üljenek fel a hátára, és amikor az jámboran leheveredett, Európé felmászott rá. Zeusznak csak ez kellett, nem várta meg, amíg a többi lány is odaér, hanem szélsebesen a tengernek iramodott, és meg sem állt Kréta partjáig.

Poszeidón, a tenger istene egyengette a pár útját a tengeren. A királylány riadtan kérdezte, hogy hova tartanak, és ki is valójában az, aki elrabolta bika képében. Zeusz felfedte kilétét, és elmondta Európénak, hogy szereti, és hitvesévé teszi Kréta szigetén, ahol ő is felnevelkedett, és híres királyok fognak majd születni a nászukból. Valóban, a házasságból három gyermek született, Minósz, Rhadamanthüsz, és Szarpédón. Mínosz kréta királya, Rhadamanthüsz híres bölcsként Héraklész a nevelője, később Alkméné férje, Szarpédón pedig Lükia királya lett. Asztériosz, kréta királya feleségül vette Európét, és vállalta három gyermeke felnevelését. Mivel ebből a frigyből nem született gyermek, ezért a király a halála után a legidősebb fiúra, Mínoszra hagyta a trónt.

Zeusz három ajándékkal kedveskedett a szeretett hölgyének, hogy megvédhesse magát: nekiadta Talószt, a gépembert, a bikafejű réz óriást, akit Héphaisztosz készített, egy célját soha el nem tévesztő gerelyt, és egy vadászkutyát, ami elől a prédája nem menekülhetett.

A királylány álma, melyet Aphrodité küldött rá valóra vált, mivel Európéról nevezték el az Európa kontinenst.

Alkméné, a gyönyörű tirünszi hercegné

Élektrüón lánya, és Perszeusz unokája volt a szép Alkméné, aki férjhez ment unokafivéréhez, Amphitrüónhoz, a tirünszi herceghez. Zeusznak megtetszett a szép asszony, de ő a szerelmét elutasította, ezért a főisten kitalált egy módot, hogy megszerezhesse őt. Amikor Amphitrüón távol volt, felöltötte az alakját magára, és a férje képében szeretkezett az asszonnyal. Csakhogy váratlanul hazaérkezett a herceg, aki szintén hált az asszonnyal. Egyszer Amphitrüón Teiresziaszhoz, a jóshoz fordult, aki felvilágosította arról, hogy mi történt azon az éjszakán. A herceg olyan dühös lett, hogy Alkménét máglyahalálra ítélte. Zeusz segítségével a szépséges hercegné megmenekült, felhőszakadást küldött ami kioltotta a lángokat. Amphitrüón megbocsátott az asszonynak, aki nem sokkal ez után a kettős nász gyümölcseként ikerpárt szült. Zeusz Héraklészt, a férj pedig Iphiklészt nemzette.

Alkméné amikor megözvegyült, férjhez ment Európé fiához, vagyis Héraklész tanítójához, Rhadamanthüszhoz.

Források, ajánlott weboldalak, képek:

Weboldalak:

hu.wikipedia.org Európé

arcanum.hu Europé

arcanum.hu Alkméné

Képek:

pixabay.com Zeusz

hu.wikipedia.org Reni, Guido Európé és a bika

Könyv:

Trencsenyi_Waldapfel_Imre–Mitologia, Typotex Kiadó