Zeusz házasságtörései – 2. rész

51
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Zeusz a főisten, Hérát a feleségét sok istennővel és halandó nővel csalta meg, akiktől számos gyermeke született. Az előző részben a szépséges Létó, most pedig a csodaszép Európé, a főníciai hercegnő, és Alkméné, Héraklész anyjának történetét ismerhetjük meg.

Előző rész: Zeusz házasságtörései – 1. rész

Tovább a cikkhez: kattints ide!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Európé, a szépséges főníciai királylány

A szépséges királylány, aki Poszeidón unokája volt, egy csodálatos álmot látott, amelyet Aphrodité, a szerelem istennője bocsátott rá az egyik éjszaka. Két világrész versengett érte, megálltak az ágya mellett asszonyi alakban. Az egyik asszonyt Ázsiának hívták, a másiknak még akkor nem volt neve. “- Az én földemen született, én is neveltem őt – mondta Ázsia. – De nekem rendelte Zeusz, és róla fognak elnevezni engemet – mondta az ismeretlen, és ellenállhatatlan erővel ölelte magához Európét.” A királylány ekkor felriadt, de nem látott az ágya mellett senkit, viszont a látomás még mindig erősen élt benne. Arra gondolt, hogy valamelyik isten küldhette az álmot, és csodálkozott, hogy milyen szeretetet érez az iránt az ismeretlen asszony iránt, aki úgy ölelte át, mintha a saját anyja lenne.

Amikor felkelt, úgy döntött, hogy a barátnőivel együtt kimegy virágot szedni arra a rétre, amely a tenger partján volt. Európé piros rózsákat szedett egy aranykosárba. A lány minden barátnőjénél, és a környékbeli lányoknál is szebb volt, ezért Zeusz, aki messziről figyelte, ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy a magáévá tegye. De a féltékeny Hérát ki kellett játszani, ezért cselhez folyamodott, és egy aranyszínű bika képében jelent meg Európé előtt. A bika homlokán egy kerek hófehér folt ragyogott, a virágos rétnél is kellemesebb illatot árasztott magából, a szarva pedig olyan volt, mintha a hold sarlóját tartaná a fején. A királylánynak megtetszett a bika, vidáman hívta a lánypajtásait is, hogy üljenek fel a hátára, és amikor az jámboran leheveredett, Európé felmászott rá. Zeusznak csak ez kellett, nem várta meg, amíg a többi lány is odaér, hanem szélsebesen a tengernek iramodott, és meg sem állt Kréta partjáig.

Poszeidón, a tenger istene egyengette a pár útját a tengeren. A királylány riadtan kérdezte, hogy hova tartanak, és ki is valójában az, aki elrabolta bika képében. Zeusz felfedte kilétét, és elmondta Európénak, hogy szereti, és hitvesévé teszi Kréta szigetén, ahol ő is felnevelkedett, és híres királyok fognak majd születni a nászukból. Valóban, a házasságból három gyermek született, Minósz, Rhadamanthüsz, és Szarpédón. Mínosz kréta királya, Rhadamanthüsz híres bölcsként Héraklész a nevelője, később Alkméné férje, Szarpédón pedig Lükia királya lett. Asztériosz, kréta királya feleségül vette Európét, és vállalta három gyermeke felnevelését. Mivel ebből a frigyből nem született gyermek, ezért a király a halála után a legidősebb fiúra, Mínoszra hagyta a trónt.

Zeusz három ajándékkal kedveskedett a szeretett hölgyének, hogy megvédhesse magát: nekiadta Talószt, a gépembert, a bikafejű réz óriást, akit Héphaisztosz készített, egy célját soha el nem tévesztő gerelyt, és egy vadászkutyát, ami elől a prédája nem menekülhetett.

A királylány álma, melyet Aphrodité küldött rá valóra vált, mivel Európéról nevezték el az Európa kontinenst.

Alkméné, a gyönyörű tirünszi hercegné

Élektrüón lánya, és Perszeusz unokája volt a szép Alkméné, aki férjhez ment unokafivéréhez, Amphitrüónhoz, a tirünszi herceghez. Zeusznak megtetszett a szép asszony, de ő a szerelmét elutasította, ezért a főisten kitalált egy módot, hogy megszerezhesse őt. Amikor Amphitrüón távol volt, felöltötte az alakját magára, és a férje képében szeretkezett az asszonnyal. Csakhogy váratlanul hazaérkezett a herceg, aki szintén hált az asszonnyal. Egyszer Amphitrüón Teiresziaszhoz, a jóshoz fordult, aki felvilágosította arról, hogy mi történt azon az éjszakán. A herceg olyan dühös lett, hogy Alkménét máglyahalálra ítélte. Zeusz segítségével a szépséges hercegné megmenekült, felhőszakadást küldött ami kioltotta a lángokat. Amphitrüón megbocsátott az asszonynak, aki nem sokkal ez után a kettős nász gyümölcseként ikerpárt szült. Zeusz Héraklészt, a férj pedig Iphiklészt nemzette.

Alkméné amikor megözvegyült, férjhez ment Európé fiához, vagyis Héraklész tanítójához, Rhadamanthüszhoz.

Források, ajánlott weboldalak, képek:

Weboldalak:

hu.wikipedia.org Európé

arcanum.hu Europé

arcanum.hu Alkméné

Képek:

pixabay.com Zeusz

hu.wikipedia.org Reni, Guido Európé és a bika

Könyv:

Trencsenyi_Waldapfel_Imre–Mitologia, Typotex Kiadó

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Raja Ampat – Egy káprázatos szigetvilág

Ez a csodás szigetcsoport Nyugat-Pápua térségében található az egyenlítőtől nem messze. Raja Ampat, vagyis “Négy Király” a nevét a négy fő szigetéről kapta. Egy igazi földi paradicsom, amely közel 1600 kisebb és nagyobb szigetből áll, ezek közül sok lakatlan és trópusi őserdők borítják. Sokszínű állatvilággal rendelkezik, a világ 5 legszebb helye között említik a búvárok. A környező vizekben csaknem 1500 fajta szebbnél szebb színes hal, teknős, tüskés rája, barrakuda és még számtalan állat úszkál a gyönyörű korallzátonyok között. Raja Ampat, ez a sokszínű és különleges szigetvilág Indonézia és a Föld egyik legszebb helye.

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »

Lehetséges lesz az időutazás?

Amióta Einstein átformálta a fizikai világképet, alapvetően megváltoztatta az időutazásról a gondolkodásunkat. Mostanában kezdjük csak elfogadni azt tényt, hogy talán a nem túl távoli jövőben elérhető lesz a jövőbe, vagy akár a múltba való utazás. 50 évvel ezelőtt még a sci-fi fogalmába tartozott, és hallatán mindenki nevetve legyintett, de napjainkban Einstein nyomdokain elindulva már neves tudósok vizsgálják az időutazás lehetőségét.
Mit tudunk az időről?
Úgy tűnik számunkra, hogy az idő egy irányban mozog a jelentől a jövőig, de a jelenlegi kutatások bebizonyították, eddig tévedtünk.

Tovább olvasom »

A Naprendszer kialakulása

Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.

Tovább olvasom »

A rejtélyes Voynich-kézirat

A világ egyik legrejtélyesebb könyve, amely furcsa írást és bizarr képeket tartalmaz. A legjobb kódfejtők próbálták megfejteni az írást, de nem jártak sikerrel, csak találgatni tudunk, hogy miről szól. Úgy tűnik, hogy valami nagyon fontos mondanivalót akart a szerzője elrejteni, eddig sikeresen. A tudósok megmagyarázhatatlannak tartják, nem tudják feltörni a kódját, sokan úgy gondolják, hogy hamisítvány.
A kéziratot egy Róma melletti villában működő jezsuita kollégiumban 1912-ben találta meg a lengyel könyvkereskedő, Wilfrid Michael Voynich, így a kötetet róla nevezték el. A könyv Athanasius Kircher, a jezsuiták rendjébe tartozó tudós, polihisztor hagyatéka volt. Több mint 200 oldalnyi ismeretlen szöveget tartalmaz, valamint furcsa képeket egzotikus növényekről, jelképekről, csillagászati szimbólumokról és megmagyarázhatatlan ábrákról. A mű optikai jelenségeket is szemléltet, a papír forgatásával a képek, úgy mint egy kezdetleges film, megelevenednek.

Tovább olvasom »
Léda és a hattyú - Leonardo da Vinci

Zeusz házasságtörései – 3. rész

Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.

Tovább olvasom »