Zeusz házasságtörései – 3. rész

Léda és a hattyú - Leonardo da Vinci
76
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Léda és a hattyú

A gyönyörű Léda Tündareosz spártai király felesége volt. Egyszer fürdőzés közben Zeusz meglátta ezt a álomszép halandó nőt, a gyanútlanul fürdőző Lédát hattyú képében kísértette meg. A főistennek sikerült elcsábítani a szépséges asszonyt, aki a nász után nagyon megijedt, hogy a férje haragra gerjed. Azért, hogy a lelkiismeret-furdalását csillapítsa, aznap éjjel Tündareosszal is hált. Nem sokkal ezután két hattyútojást szült, amelyből 4 gyermek kelt ki: két halhatatlan gyermek Zeusztól, Szép Heléna és Polüdeukész, és két halandó gyermek a férjétől, Klütaimnésztra és Kasztór.

Ajánlott videó:

Szép Heléna – Helené

Heléna Tündareosz olyan gyönyörű nővé serdült, hogy számtalan férfi küzdött a kegyeiért. Történetét többféleképpen is lejegyezték.
Nagyon fiatalon Thészeusz athéni király elrabolta, de fivérei kiszabadították. Végül Menelaosz feleségül vette, aki Tündareosz halála után spártai király lett. Egy lányuk született, akit Hermionénak hívtak. A mítosz szerint Heléna miatt tört ki a trójai háború, mert a trójai királyfi, Parisz megszöktette (vagy elrabolta), Trójába hajózott vele és a spártai kincstár ellopott kincseivel. Heléna szépsége elbűvölte a trójaiakat, és nem voltak hajlandóak visszaszolgáltatni, inkább vállalták a háborút. Amikor Parisz elesett a harcokban, nem gyászolta, hanem öccsével élt tovább. Végül Menelaosz megölte a szeretőt, de Helénával nem tudott végezni, az asszony szépsége úgy lenyűgözte, hogy megbocsátott neki. Ezután Heléna és Menelaosz életük végéig együtt maradtak.

Ajánlott film (2 óra 47 perc): Trója – Háború egy asszony szerelméért >>

Dioszkuroszok

A Dioszkuroszok, Kasztór és Polüdeukész, nevük azt jelenti, hogy Zeusz-fiak, akik Spárta büszkeségei lettek. Példás testvéri szeretettel ragaszkodtak egymáshoz. Polüdeukész korának legjobb ökölvívója volt, Kasztór pedig kocsihajtásban és a vad lovak megfékezésében jeleskedett. Sok díjat nyertek az olümpiai játékokon, együtt vettek részt az argonauták aranygyapjút kereső útján, Héraklész harcostársaiként. Amikor Kasztór életét vesztette, Polüdeukész nem tudta elviselni, hogy elszakították testvérétől, le akart mondani a halhatatlanságról. Zeusz ennek az odaadó szeretetnek láttán megengedte Polüdeukésznek, hogy megossza testvérével a halhatatlanságot. A testvérek idejük felét az alvilágban, a másik felét pedig az Olümposzon, az istenek társaságában töltötték. A testvéri szeretet jelképeként Zeusz mindkettőjüket az égre helyezte, így keletkezett az Ikrek csillagkép.

Ők az atlétikai versenyek patrónusai, és a tengerészek védelmezői.

Források, képek, ajánlott weboldalak:

Weboldalak:

hvg.hu Ókori erotikus falfestményt fedeztek fel Pompejiben – fotók

thasos.hu Dioszkuroszok, spártai királyfiak.

arcanum.hu Léda

arcanum.hu Helené

Zeusz házasságtörései – 1. rész: kattints ide!

Zeusz házasságtörései – 2. rész: kattints ide!

Kép:

cs.wikipedia.org Léda és a hattyú – Leonardo da Vinci

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Létezik a túlvilág? – Van élet a halál után?

Napjainkban a materializmus az elterjedtebb filozófiai irányzat, amely az ókorban, a filozófia kialakulásakor alakult ki. Ennek az anyagközpontú világnézetnek a következtében olyan szemlélet fejlődött ki, amely nem ismeri el a testtől különálló lélek létezését, csak kizárólag a kézzel fogható anyag valóságosságát, ezért az emberi életet úgy képzeli el, hogy a gondolataink az agyban keletkeznek, és halálunk után a testtel együtt a lélek is megsemmisül.

A marxizmus megjelenésével a materializmus felerősödött, és széles körben elfogadottá vált, de sajnos ez a világnézet azt a hamis biztonságot adja, hogy már szinte mindent értünk, pedig nagyon is lehetséges, hogy az emberiség egy része ebben a kérdésben is évszázadokon keresztül tévúton járt.

Tovább olvasom »

Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus

Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.

Tovább olvasom »

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »

Spontán emberi öngyulladás – Van rá tudományos magyarázat?

A Hamuasszony
1951-ben Mary Hardy Reeser halálesete borzolta fel a kedélyeket. A testéből csak néhány darab maradt, az egyik lába papuccsal együtt, a koponya, ami tojásdad formájúra összezsugorodott, néhány elszenesedett csigolya, és némi azonosíthatatlan testszövet. A testen kívül szinte semmi más nem égett meg, és a tűz oka ismeretlen maradt.

Tovább olvasom »

Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Tovább olvasom »

A Naprendszer kialakulása

Már őseinket is lenyűgözte és kíváncsivá tette a csillagos ég látványa. Megpróbálták kitalálni, hogy mi az összefüggés az emberek és az égen látott fények között. A tudomány fejlődött, és az ősi népek némelyike már több mint 6000 évvel ezelőtt sokat tudott a csillagászatról. Az épületeiket nagy pontossággal tájolták be az asztronómiának megfelelően, mint például a Newgrange-t, a Stonehenge-t, és a maja piramisokat, amelyek a rejtélyes funkciójuk mellett a kozmikus események előrejelzését is szolgálták.

Tovább olvasom »