Régészet

0

Amennyiben tetszik az oldal, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Delphoi jósda

Delphoi jósda – Ismerd meg önmagad!

A Parnasszosz délnyugati lejtőjén, Apollón szent hegyén található a Delphoi jósda, amelyet egykor a világ közepének, a Föld köldökének tartottak. Kr. előtt 8. és 5. század között szinte semmiről sem döntöttek az ókori görögök Püthia, a delphoi papnő megkérdezése nélkül. Ellenség és szövetséges egymás mellett lépdelt Delphoi utcáin, mindenki a jósnő által közvetített, Isten által adott tanácsokért jött. Mivel itt semleges földön jártak, a fegyverszünetet mindannyian tiszteletben tartották ezen a szent helyen. A messziről jött zarándokoknak erkölcsi útmutatásként többek között ezeket a gondolatokat vésték a szentély homlokzatára: “Ismerd meg önmagad. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot.“

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »

Ehnaton, a zsarnok és eretnek király

Ehnaton ismertségét elhomályosítja felesége Nefertiti szépsége, pedig a fáraó élettörténete legalább annyira érdekes, mint a királyné csodálatosan szép mellszobrának megtalálása. III. Amenhotep halála után a hatalom Ehnaton kezébe került, aki nem sokkal utána elérkezettnek látta az időt arra, hogy az új vallásának, az egyistenhitű napkultusznak a megerősítésére egy új fővárost alapítson, El-Amarnat. Nemrégen több száz gyermek és fiatalon elhunyt felnőtt sírját találták meg a régészek az El-Amarna északi részén található temetőben.

Tovább olvasom »

Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye

A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.

Tovább olvasom »

Nefertiti – A titokzatos királyné

1912-ben Ludwig Borchardt német régész, és csapata szenzációs felfedezést tett egy ókori szobrászműhely maradványai között. Egy csodálatos, festett mészkőszobrot ástak ki a homokból. „Minden leírás hiábavaló, ezt látni kell!” – írta a régész a naplójába nem sokkal a felfedezés után. A csodálatos műalkotás készítőjét Thotmesznek hívták, és az amarnai szobrászműhelyében találták meg Nefertiti királyné páratlanul szép mellszobrát. A műkincset csellel tudták csak elvinni Egyiptomból, úgy, hogy értéktelen gipszszobornak, jelentéktelen leletnek állították be az egyiptomi hivatalnokoknak. A Német Keleti Társaság és az Egyiptomi Régészeti Hatóság közötti megállapodás szerint megosztoztak a talált leleteken, de a kiásott tárgyak elosztásában az egyiptomiaknak volt döntő szavuk.

Tovább olvasom »

Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Tovább olvasom »

Tutanhamon, a gyermekkirály titkai – A sír feltárása

Az egyiptológia megalapítása J. F. Champollion (1790-1832) francia egyiptológus felfedezéseivel kezdődött. Megfejtette a hieroglifákat, és 1831-ben Franciaországban megalapította az egyiptológiai tanszéket. Az egyiptológia kezdete, és Tutanhamon sírjának megtalálása között szinte pontosan egy évszázad telt el. Champollion 1822. szeptember 22-én írta meg híres levelét a fonetikus hieroglifák ábécéjének tárgyában, majd Howard Carter és Lord Carnarvon megtalálta az egyiptológia legnagyobb horderejű leletét, Tutanhamon fáraó sírját, amit 1922. november 29-én nyitottak fel.

Tovább olvasom »

Amennyiben tetszik az oldal, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

Léteztek óriások a Földön?

Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.

Tovább olvasom »

A Nemrut-hegy rejtélye

Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.

Tovább olvasom »

Petra, a rózsaszín város rejtélye

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.
Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

Tovább olvasom »

A világ csodái – Az epheszoszi Artemisz templom

Létó szépsége megigézte Zeuszt, és hogy Hérát (Zeusz feleségét) kijátsszák, fürj alakban szeretkeztek. Létó teherbe esett, majd ikergyermekeket szült, Apollónt és Artemiszt. Artemisz a vadászat, a meg nem szelídített természet, a termékenység istennője, valamint az anyák szülést segítő pártfogója, az újszülöttek védelmezője, a fiatalok oktatója. Haragja a szülő nők halálát okozza. Szűz vadásznő, akit nimfák és állatok vesznek körül, jelen van a természetben mindenhol. Ősi ábrázolásokon íjjal, és állatokkal jelenik meg. Íját és nyilát a Küklopszok kovácsolták. Gyakran ábrázolják szarvassal.

Tovább olvasom »

Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz

Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”

Tovább olvasom »