Delphoi jósda – Ismerd meg önmagad!

Delphoi jósda
2
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A Parnasszosz délnyugati lejtőjén, Apollón szent hegyén található a Delphoi jósda, amelyet egykor a világ közepének, a Föld köldökének tartottak. Kr. előtt 8. és 5. század között szinte semmiről sem döntöttek az ókori görögök Püthia, a delphoi papnő megkérdezése nélkül. Ellenség és szövetséges egymás mellett lépdelt Delphoi utcáin, mindenki a jósnő által közvetített, Isteni tanácsokért jött. Mivel itt semleges földön jártak, a fegyverszünetet mindannyian tiszteletben tartották ezen a szent helyen. A messziről jött zarándokoknak erkölcsi útmutatásként többek között ezeket a gondolatokat vésték a szentély homlokzatára: “Ismerd meg önmagad. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz Delphoi és Apollón?

Apollón és ikertestvére Artemisz, Zeusz és Létó kapcsolatából született. Zeusz felesége, a féltékeny Héra, Létó nyomába küldött egy óriáskígyót, a Püthónt. Apollón a kígyót megölte, győzelmének helyszíne Delphoi volt, ahol a mítosz szerint ekkor még a földanya, Gaia szentélye állt. Apollón  a világ köldökét jelző kő, az Omphalosz alá temette a Püthónt.  A rothadó tetem  a föld alól még sokáig orrfacsaró bűzt árasztott. A „püthón” szó „rothadót” jelent. A szag egy sziklahasadékból tört a felszínre, és ez a bódulatot kiváltó gáz adta az azt belélegző jósnő jövendőmondó képességét. A gáztól transzba eső orákulum közvetített az istenek és az emberek között. A papnőt a Püthónról nevezték el Püthiának.

Omphalosz – A világ köldöke:

Omphalosz - A világ köldöke

Egyes mítoszok annak tulajdonítják a Delphoi szentély áradó jóserejét, hogy a Föld közepén helyezkedik el. Zeusz egykor két madarat, sast vagy hollót repített fel a Föld két ellentétes széléről, hogy azok, ahol találkoznak, meghatározzák a világ „köldökét”. A madarak egy tojás alakú kőre, az Omphalosz-ra szálltak le.

A mai tudásunk szerint Delphoiban Kr. e. 1400-as évektől létezett a jóshely, azonban a Kr. e. 8. századtól szentelték Apollón istennek, ekkor építették az első kőszentélyt. A jósnőről szóló legkorábbi feljegyzés a Kr. e. 6. századból való, amelyet a „Homéroszi himnuszok” néven ismert költeményekből tudunk. Valószínű, hogy a hagyomány ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. A Püthiák nők voltak, akiket eleinte fiatal szűzlányok közül választottak. Azonban egyre több férfit vonzottak, akik közül sokan nem elégedtek meg a mindent a szemnek szabállyal. Egyszer el is raboltak egy papnőt, ezután a templom papjai inkább a helyi lakosság köréből választottak idősebb nőket. A kiválasztott nő teljességgel az istenek és a szentély szolgálatára áldozta a további életét.

Ismerd meg Önmagad!

Delphoi az ókori Görögország legkedveltebb és legismertebb jóshelye volt. Nem csak a görögök, hanem más országokból is érkeztek ide uralkodók és egyszerű emberek problémáikkal, kérdéseikkel. A távoli népek uralkodói, az egyiptomi fáraó, Amaszisz, a rómaiak a lüdiaiak, a káriaiak is gyakran fordultak Püthiához. Népszerűsége egyre jobban nőtt, így idővel nagy szerepe lett az erkölcsök és magatartásformák alakításában is. A delphoi szentély homlokzatán ez állt:

“Ismerd meg magadat. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot. Igazul tanúskodj. Keresd a hírt. Dicsérd az erényt. Cselekedj igazságosan. Szeresd barátaidat. Védekezz ellenségeid ellen. Gyűlöld a gőgöt. Beszélj tisztességesen. Könyörülj a segélykérőkön. Valósítsd meg célodat. Légy ura asszonyodnak. Senkit ne nézz le. Tiszteld a felsőbbséget. Hajolj meg az istenség előtt. Ne büszkélkedj erőddel. Gazdagodj igazságos úton.”

Előző
Következő

A népszerűsége miatt a szentély egyre jobban gazdagodott, töménytelen mennyiségű ajándékokkal halmozták el, épületeket, szobrokat építtettek itt a gazdag hódolók. A Püthia  világi befolyása megnövekedett, a pénz és a hatalom vonzása bekebelezte a papnőt és a papokat. A jósnő magatartása részrehajló, kétszínű lett. A peloponnészoszi háború idején hol Athénnak, hol Spártának jósolt győzelmet, vagy vereséget, attól függően, hogy melyik városállam adott értékesebb fogadalmi ajándékot. Idővel a köztiszteletben álló filozófusok is felemelték szavukat a jósda tisztességtelen magatartása ellen.

Az i. e. 1. századtól trák törzsek, majd római seregek fosztogatása miatt a hely fénye alábbhagyott. Újabb virágzása a 2. században lett, amikor, khairóneai Plutarkhoszt, a nagy történetírót delphoi főpapjává választották. Ebben az időben készült el Pauszaniasz, görög író, utazó és geográfus részletes leírása a szentélyről. Az újabb fénykornak természeti katasztrófák sorozata, földrengések, hegyomlások vetettek véget.

Delphoi gazdagsága, és ezzel befolyása is fokozatosan szertefoszlott, a katasztrófák bekövetkezése után már nem kapta vissza régi fényét. A delphoi jósdát elérte a vég. A keresztény Theodosius császár 385-ben betiltotta a jövendölést, de ekkor már a szentély hírneve és pompája régen a múlté volt. A Parnasszosz hegye lassanként elrejtette a kiváncsi szemek elől a gyönyörű szentélyt, kövekkel, földdel takarva be. A Püthia nem jósolt többé, és évszázadokra feledésbe merült a hely, ahol egykor emberek ezrei várták a válaszokat az életük nagy kérdéseire.

A 19. század végén francia régészek ásatásai után ismerte meg újra a világ Delphoi-t, ezt a csodás szent helyet, amelyet egykor a világ közepének tartottak. Manapság újra járhatunk utcáin, megcsodálhatjuk romjait, de az az áhitat,  amely egykor körülvette, sajnos már végleg a múlté. Ahogyan a lábunk az évezredes köveket érinti, amikor végigmegyünk az ősi zarándokúton, talán a régmúlt idők szellemei néznek le ránk, és fülünkbe súgva megmutatják nekünk a helyes utat.

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Léteztek óriások a Földön?

Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.

Tovább olvasom »

Az égbenyúló sziklák kolostorai – Meteora

Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a “levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a “kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket.

Tovább olvasom »

Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén

A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a 780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.
A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.

Tovább olvasom »

A csodaszép Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Horvátország legnagyobb nemzeti parkja, területe 300 km², 1979 óta a világörökség része. A tavak szépsége mindenkit lenyűgöz, bármelyik útvonalon megyünk végig.  Számtalan vízesés mellett, és kristálytiszta vizű tavak felszíne fölött sétálhatunk a jól kiépített utakon. Bárhová nézünk úgy érezzük, mintha Csodaországban járnánk, mert itt mindenhol, amerre csak járunk, különleges természeti szépségeket látunk. Legyen bármelyik évszak, mindegyikben egy másik, de egyaránt csodálatos oldalát mutatja a park.

Tovább olvasom »

A rejtélyes gömbvillám

Ennek a ritka és rejtélyes jelenségnek a létezését csak néhány éve sikerült bebizonyítani, amikor kínai kutatók véletlenül lefényképezték. A kutatók a hagyományos villámokat tanulmányozták, amikor váratlanul egy gömbvillám színképét sikerült rögzíteni.
A gömbvillám egy titkokat rejtő furcsa energia, amely látszólag ellentmond a fizika törvényeinek. A létezésében sokáig nem hittek a tudósok, mert a megfigyelése szinte lehetetlen, ritka és rövid ideig tartó jelenségről van szó. A tudósok azért tartanak a gömbvillám keletkezésének megmagyarázásától, mert nem értik teljes egészében a plazmafizikát, mivel ez még csak egy új tudományág. A gömbvillám keletkezésének megértésével talán feltárul a titok, de sajnos erre lehet, hogy évtizedeket kell várnunk. Azért is lenne fontos a folyamatot megfejtenünk, mert talán egy új energiaforráshoz is juthatnánk általa.

Tovább olvasom »

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Tovább olvasom »