Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

64
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Herculaneum látképe a mai Ercolanoban

forrás: pixabay.com

Herculaneum története

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén.  I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Jelen korunknak hatalmas szerencsét jelentett a betemetett település megtalálása, mivel a láva megőrizte a csaknem 2000 éves kincseket, épületeket, szobrokat, és használati tárgyakat. A viszonylagosan épségben megmaradt leletek segítségével rekonstruálni lehet az akkor élt emberek életét.

Ásatások Herculaneumban

1710-ben kútásás közben találta meg egy földműves a herculaneumi színházat. 1738-ban Bourbon III. Károly uralkodásakor kezdődtek meg a módszeres ásatások. 1750-től több mint tíz éven át Karl Weber svájci mérnök vezette a feltárást, aki pontos leírást készített a feltárásról, és még a mai napig is felhasználják az általa készített jegyzeteket, így pontosan beazonosíthatóak az ekkor talált tárgyak lelőhelyei. A munkálatokat 1765-ben egy gázkitörés miatt le kellett állítani. A feltárások 1828-ban folytatódtak, de a magas költségek miatt, mivel a város 25 méter magas kemény láva alatt feküdt, az ásást többször is meg kellett szakítani.

Jelenleg a fejlettebb módszerekkel folytatott ásatás sokkal ígéretesebb eredményeket hozott. A régészek sok épületet és műkincset tudtak feltárni a megszilárdult láva alól. Többek között emeletes villákat, gyönyörű freskókkal díszített szobákat, oszlopos kerteket, papirusz tekercsekből álló könyvtárat, fából készült bútordarabok és háztartási eszközök lenyomatát, textilmaradványokat, bronz- és márvány szobrokat találtak a modern technikával dolgozó tudósok.

Neptunust és Amphitritét ábrázoló mozaik egy herculaneumi ház falán

forrás: pixabay.com

Az emberi maradványokat sokáig nem találták meg, ezért úgy gondolták, hogy mindenki kimenekült a városból, de sajnos a tengerparti terület feltárása után a halottak is a felszínre kerültek a csónakok tárolására szolgáló épületekben. A vulkánkitöréstől megrémült városlakók a tengerparton kerestek menedéket, valószínűleg a segítségükre siető hajókat várhatták. A vizsgálat után kiderült, hogy a mérges gázok, és a lávaömlés miatt hirtelen keletkezett rendkívül magas hőhatás azonnal megölt mindenkit, és valószínűleg álmukban, észrevétlenül érte őket a halál.

Források:

Weboldalak:

hu.wikipedia.org Herculaneum

www.romaikor.hu Ásatások Herculaneumban

hvg.hu Sosem látott kincseket találtak Herculaneumban

mult-kor.hu Újra fénykorát éli Herculaneum

mult-kor.hu Herculaneum, a láva fogságába zárt város

Videók:

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál

Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama.  8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.

Tovább olvasom »

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Tovább olvasom »

Változás küszöbén állunk? – Megkezdődött a pólusváltás?

Sok minden befolyásolja a földi életet, a világegyetem mechanizmusai – amelyeket sajnos még nem teljesen értünk – hoztak létre minket, de a pusztulásunkat is okozhatják. A Földnek az egyik nagyon fontos tulajdonsága a mágneses tér létezése, az élet a bolygónkon többek között ennek köszönhető. A világűrből érkező kozmikus sugárzást a mágneses mező eltéríti, ezzel megvéd minket a káros sugaraktól. Időnként a mágneses mező átrendeződött a Földön, ennek bizonyítékait a kőzetekben találtuk meg. Mostanában sokszor hallhattunk a médiában arról, hogy a pólusváltás újra elkezdődött. Valóban így van? Ha igen, akkor milyen negatív hatása lehet a jelenleg élő emberiségre és a bolygónkra?

Tovább olvasom »

Az égbenyúló sziklák kolostorai – Meteora

Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a “levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a “kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket.

Tovább olvasom »

A titokzatos Húsvét-sziget

A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.

Tovább olvasom »

Lehetséges lesz az időutazás?

Amióta Einstein átformálta a fizikai világképet, alapvetően megváltoztatta az időutazásról a gondolkodásunkat. Mostanában kezdjük csak elfogadni azt tényt, hogy talán a nem túl távoli jövőben elérhető lesz a jövőbe, vagy akár a múltba való utazás. 50 évvel ezelőtt még a sci-fi fogalmába tartozott, és hallatán mindenki nevetve legyintett, de napjainkban Einstein nyomdokain elindulva már neves tudósok vizsgálják az időutazás lehetőségét.
Mit tudunk az időről?
Úgy tűnik számunkra, hogy az idő egy irányban mozog a jelentől a jövőig, de a jelenlegi kutatások bebizonyították, eddig tévedtünk.

Tovább olvasom »