Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

64
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Herculaneum látképe a mai Ercolanoban

forrás: pixabay.com

Herculaneum története

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén.  I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Jelen korunknak hatalmas szerencsét jelentett a betemetett település megtalálása, mivel a láva megőrizte a csaknem 2000 éves kincseket, épületeket, szobrokat, és használati tárgyakat. A viszonylagosan épségben megmaradt leletek segítségével rekonstruálni lehet az akkor élt emberek életét.

Ásatások Herculaneumban

1710-ben kútásás közben találta meg egy földműves a herculaneumi színházat. 1738-ban Bourbon III. Károly uralkodásakor kezdődtek meg a módszeres ásatások. 1750-től több mint tíz éven át Karl Weber svájci mérnök vezette a feltárást, aki pontos leírást készített a feltárásról, és még a mai napig is felhasználják az általa készített jegyzeteket, így pontosan beazonosíthatóak az ekkor talált tárgyak lelőhelyei. A munkálatokat 1765-ben egy gázkitörés miatt le kellett állítani. A feltárások 1828-ban folytatódtak, de a magas költségek miatt, mivel a város 25 méter magas kemény láva alatt feküdt, az ásást többször is meg kellett szakítani.

Jelenleg a fejlettebb módszerekkel folytatott ásatás sokkal ígéretesebb eredményeket hozott. A régészek sok épületet és műkincset tudtak feltárni a megszilárdult láva alól. Többek között emeletes villákat, gyönyörű freskókkal díszített szobákat, oszlopos kerteket, papirusz tekercsekből álló könyvtárat, fából készült bútordarabok és háztartási eszközök lenyomatát, textilmaradványokat, bronz- és márvány szobrokat találtak a modern technikával dolgozó tudósok.

Neptunust és Amphitritét ábrázoló mozaik egy herculaneumi ház falán

forrás: pixabay.com

Az emberi maradványokat sokáig nem találták meg, ezért úgy gondolták, hogy mindenki kimenekült a városból, de sajnos a tengerparti terület feltárása után a halottak is a felszínre kerültek a csónakok tárolására szolgáló épületekben. A vulkánkitöréstől megrémült városlakók a tengerparton kerestek menedéket, valószínűleg a segítségükre siető hajókat várhatták. A vizsgálat után kiderült, hogy a mérges gázok, és a lávaömlés miatt hirtelen keletkezett rendkívül magas hőhatás azonnal megölt mindenkit, és valószínűleg álmukban, észrevétlenül érte őket a halál.

Források:

Weboldalak:

hu.wikipedia.org Herculaneum

www.romaikor.hu Ásatások Herculaneumban

hvg.hu Sosem látott kincseket találtak Herculaneumban

mult-kor.hu Újra fénykorát éli Herculaneum

mult-kor.hu Herculaneum, a láva fogságába zárt város

Videók:

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Delphoi jósda

Delphoi jósda – Ismerd meg önmagad!

A Parnasszosz délnyugati lejtőjén, Apollón szent hegyén található a Delphoi jósda, amelyet egykor a világ közepének, a Föld köldökének tartottak. Kr. előtt 8. és 5. század között szinte semmiről sem döntöttek az ókori görögök Püthia, a delphoi papnő megkérdezése nélkül. Ellenség és szövetséges egymás mellett lépdelt Delphoi utcáin, mindenki a jósnő által közvetített, Isten által adott tanácsokért jött. Mivel itt semleges földön jártak, a fegyverszünetet mindannyian tiszteletben tartották ezen a szent helyen. A messziről jött zarándokoknak erkölcsi útmutatásként többek között ezeket a gondolatokat vésték a szentély homlokzatára: “Ismerd meg önmagad. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot.“

Tovább olvasom »

Tutanhamon, a gyermekkirály titkai – A sír feltárása

Az egyiptológia megalapítása J. F. Champollion (1790-1832) francia egyiptológus felfedezéseivel kezdődött. Megfejtette a hieroglifákat, és 1831-ben Franciaországban megalapította az egyiptológiai tanszéket. Az egyiptológia kezdete, és Tutanhamon sírjának megtalálása között szinte pontosan egy évszázad telt el. Champollion 1822. szeptember 22-én írta meg híres levelét a fonetikus hieroglifák ábécéjének tárgyában, majd Howard Carter és Lord Carnarvon megtalálta az egyiptológia legnagyobb horderejű leletét, Tutanhamon fáraó sírját, amit 1922. november 29-én nyitottak fel.

Tovább olvasom »

Csodák világa – A tündérek nyomában

A tündérek egy embertől különálló világban, talán egy másik dimenzióban létező, jó vagy rossz szándékú lények, akik nálunk magasabb fokon állnak, emellett varázserővel is rendelkeznek. Számos nép mitológiájában és meséiben megtalálhatók valamilyen formában. Az emberek és a tündérek gyakran keveredtek egymással szerelmi viszonyba, a tündérlányok számos esetben mentek feleségül emberhez. A középkorban több nemesi család tündérősanyától eredeztette a családfáját. Szép Melusine Poitou grófjai, a luxemburgi királyi ház, valamint II. Henrik angol király ősanyja volt.

Tovább olvasom »

A templomosok legendája

A Templomos Lovagrend hatalma egykor vetekedett a királyokéval, majd kétszáz évnyi fennhatóságuk után álnok csellel, koholt vádakkal egycsapásra megszüntették a rendet. Tagjaikat elfogták, bebörtönözték, megkínozták, és olyan vallomásra kényszerítették, ami valószínűleg nem volt igaz. Több mint ötven templomos lelte halálát a máglyán, köztük a nagymester is. A lovagrend feloszlatásra került, de vajon teljesen megszűntek létezni? Milyen titkokat őrzött a rend? Hogyan szerezték meg, majd hova tüntették el a felhalmozott kincseiket és az ereklyéket? Valóban náluk volt a Frigyláda? Hogyan lett néhány szegény, zarándokokat védő lovagból egy hatalmas, mérhetetlenül gazdag és titkokkal teli szervezet?

Tovább olvasom »

LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?

A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.

Tovább olvasom »

Észak-Amerika rejtélyes helyei – Nagy Kígyó-halom

A világ legnagyobb alakhalma egy Brush Creek nevű patak partján, Ohio államban található. 400 méter hosszú, tekergő, tátott szájú kígyót ábrázol, a szájában mintha napot, vagy tojást tartana. A kígyó teste 6 méter széles, és némely helyen eléri az 1,5 méteres magasságot. A kígyót kőből rakták ki, a köveket az alakzat alatt található völgyből hordták fel az építéshez. Nem tudni pontosan, hogy kik, mikor, és milyen célból építették, de mint ahogy a Nasca-vonalaknál is jellemző, csak a magasból lehet látni, hogy mit ábrázol. A tudósok úgy gondolták, hogy 2-3 ezer évvel ezelőtt az Adena-, vagy a Hopewell-kultúra hozta létre az építményt, de nem találtak erre utaló leleteket.

Tovább olvasom »