Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

64
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Herculaneum látképe a mai Ercolanoban

forrás: pixabay.com

Herculaneum története

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén.  I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Jelen korunknak hatalmas szerencsét jelentett a betemetett település megtalálása, mivel a láva megőrizte a csaknem 2000 éves kincseket, épületeket, szobrokat, és használati tárgyakat. A viszonylagosan épségben megmaradt leletek segítségével rekonstruálni lehet az akkor élt emberek életét.

Ásatások Herculaneumban

1710-ben kútásás közben találta meg egy földműves a herculaneumi színházat. 1738-ban Bourbon III. Károly uralkodásakor kezdődtek meg a módszeres ásatások. 1750-től több mint tíz éven át Karl Weber svájci mérnök vezette a feltárást, aki pontos leírást készített a feltárásról, és még a mai napig is felhasználják az általa készített jegyzeteket, így pontosan beazonosíthatóak az ekkor talált tárgyak lelőhelyei. A munkálatokat 1765-ben egy gázkitörés miatt le kellett állítani. A feltárások 1828-ban folytatódtak, de a magas költségek miatt, mivel a város 25 méter magas kemény láva alatt feküdt, az ásást többször is meg kellett szakítani.

Jelenleg a fejlettebb módszerekkel folytatott ásatás sokkal ígéretesebb eredményeket hozott. A régészek sok épületet és műkincset tudtak feltárni a megszilárdult láva alól. Többek között emeletes villákat, gyönyörű freskókkal díszített szobákat, oszlopos kerteket, papirusz tekercsekből álló könyvtárat, fából készült bútordarabok és háztartási eszközök lenyomatát, textilmaradványokat, bronz- és márvány szobrokat találtak a modern technikával dolgozó tudósok.

Neptunust és Amphitritét ábrázoló mozaik egy herculaneumi ház falán

forrás: pixabay.com

Az emberi maradványokat sokáig nem találták meg, ezért úgy gondolták, hogy mindenki kimenekült a városból, de sajnos a tengerparti terület feltárása után a halottak is a felszínre kerültek a csónakok tárolására szolgáló épületekben. A vulkánkitöréstől megrémült városlakók a tengerparton kerestek menedéket, valószínűleg a segítségükre siető hajókat várhatták. A vizsgálat után kiderült, hogy a mérges gázok, és a lávaömlés miatt hirtelen keletkezett rendkívül magas hőhatás azonnal megölt mindenkit, és valószínűleg álmukban, észrevétlenül érte őket a halál.

Források:

Weboldalak:

hu.wikipedia.org Herculaneum

www.romaikor.hu Ásatások Herculaneumban

hvg.hu Sosem látott kincseket találtak Herculaneumban

mult-kor.hu Újra fénykorát éli Herculaneum

mult-kor.hu Herculaneum, a láva fogságába zárt város

Videók:

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Az aztékok – Egy birodalom felépítésének története

A bennszülöttek legendái arról számolnak be, hogy az aztékok északról, egy Aztlán nevű helyről vándoroltak be Közép-Mexikóba. Az Aztlán szó jelentése a “gémek helye”, ebből származik az “azték” elnevezés, de az aztékok magukat sosem nevezték így. A törzsek több generáción keresztül vándoroltak dél felé.
Papok vezették őket, időnként letelepedtek, házakat, templomokat építettek, földet műveltek. Az első csoportok i.sz. 1200 körül a Mexikói-völgyben telepedtek le, ők voltak a nahua etnikum ősei. A terület nem volt lakatlan, feltételezhető, hogy a helyi lakosság beleolvadt az azték kultúrába.

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »

Létezik a túlvilág? – Van élet a halál után?

Napjainkban a materializmus az elterjedtebb filozófiai irányzat, amely az ókorban, a filozófia kialakulásakor alakult ki. Ennek az anyagközpontú világnézetnek a következtében olyan szemlélet fejlődött ki, amely nem ismeri el a testtől különálló lélek létezését, csak kizárólag a kézzel fogható anyag valóságosságát, ezért az emberi életet úgy képzeli el, hogy a gondolataink az agyban keletkeznek, és halálunk után a testtel együtt a lélek is megsemmisül.

A marxizmus megjelenésével a materializmus felerősödött, és széles körben elfogadottá vált, de sajnos ez a világnézet azt a hamis biztonságot adja, hogy már szinte mindent értünk, pedig nagyon is lehetséges, hogy az emberiség egy része ebben a kérdésben is évszázadokon keresztül tévúton járt.

Tovább olvasom »

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Tovább olvasom »

LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?

A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.

Tovább olvasom »