Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

64
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Herculaneum látképe a mai Ercolanoban

forrás: pixabay.com

Herculaneum története

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén.  I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Jelen korunknak hatalmas szerencsét jelentett a betemetett település megtalálása, mivel a láva megőrizte a csaknem 2000 éves kincseket, épületeket, szobrokat, és használati tárgyakat. A viszonylagosan épségben megmaradt leletek segítségével rekonstruálni lehet az akkor élt emberek életét.

Ásatások Herculaneumban

1710-ben kútásás közben találta meg egy földműves a herculaneumi színházat. 1738-ban Bourbon III. Károly uralkodásakor kezdődtek meg a módszeres ásatások. 1750-től több mint tíz éven át Karl Weber svájci mérnök vezette a feltárást, aki pontos leírást készített a feltárásról, és még a mai napig is felhasználják az általa készített jegyzeteket, így pontosan beazonosíthatóak az ekkor talált tárgyak lelőhelyei. A munkálatokat 1765-ben egy gázkitörés miatt le kellett állítani. A feltárások 1828-ban folytatódtak, de a magas költségek miatt, mivel a város 25 méter magas kemény láva alatt feküdt, az ásást többször is meg kellett szakítani.

Jelenleg a fejlettebb módszerekkel folytatott ásatás sokkal ígéretesebb eredményeket hozott. A régészek sok épületet és műkincset tudtak feltárni a megszilárdult láva alól. Többek között emeletes villákat, gyönyörű freskókkal díszített szobákat, oszlopos kerteket, papirusz tekercsekből álló könyvtárat, fából készült bútordarabok és háztartási eszközök lenyomatát, textilmaradványokat, bronz- és márvány szobrokat találtak a modern technikával dolgozó tudósok.

Neptunust és Amphitritét ábrázoló mozaik egy herculaneumi ház falán

forrás: pixabay.com

Az emberi maradványokat sokáig nem találták meg, ezért úgy gondolták, hogy mindenki kimenekült a városból, de sajnos a tengerparti terület feltárása után a halottak is a felszínre kerültek a csónakok tárolására szolgáló épületekben. A vulkánkitöréstől megrémült városlakók a tengerparton kerestek menedéket, valószínűleg a segítségükre siető hajókat várhatták. A vizsgálat után kiderült, hogy a mérges gázok, és a lávaömlés miatt hirtelen keletkezett rendkívül magas hőhatás azonnal megölt mindenkit, és valószínűleg álmukban, észrevétlenül érte őket a halál.

Források:

Weboldalak:

hu.wikipedia.org Herculaneum

www.romaikor.hu Ásatások Herculaneumban

hvg.hu Sosem látott kincseket találtak Herculaneumban

mult-kor.hu Újra fénykorát éli Herculaneum

mult-kor.hu Herculaneum, a láva fogságába zárt város

Videók:

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Zeusz házasságtörései – 2. rész

Zeusz a főisten, Hérát a feleségét sok istennővel és halandó nővel csalta meg, akiktől számos gyermeke született. Az előző részben a szépséges Létó, most pedig a csodaszép Európé, a főníciai hercegnő, és Alkméné, Héraklész anyjának történetét ismerhetjük meg.

Tovább olvasom »

A rejtélyes Voynich-kézirat

A világ egyik legrejtélyesebb könyve, amely furcsa írást és bizarr képeket tartalmaz. A legjobb kódfejtők próbálták megfejteni az írást, de nem jártak sikerrel, csak találgatni tudunk, hogy miről szól. Úgy tűnik, hogy valami nagyon fontos mondanivalót akart a szerzője elrejteni, eddig sikeresen. A tudósok megmagyarázhatatlannak tartják, nem tudják feltörni a kódját, sokan úgy gondolják, hogy hamisítvány.
A kéziratot egy Róma melletti villában működő jezsuita kollégiumban 1912-ben találta meg a lengyel könyvkereskedő, Wilfrid Michael Voynich, így a kötetet róla nevezték el. A könyv Athanasius Kircher, a jezsuiták rendjébe tartozó tudós, polihisztor hagyatéka volt. Több mint 200 oldalnyi ismeretlen szöveget tartalmaz, valamint furcsa képeket egzotikus növényekről, jelképekről, csillagászati szimbólumokról és megmagyarázhatatlan ábrákról. A mű optikai jelenségeket is szemléltet, a papír forgatásával a képek, úgy mint egy kezdetleges film, megelevenednek.

Tovább olvasom »

Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál

Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama.  8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.

Tovább olvasom »

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Tovább olvasom »

Szlovénia – A postojnai cseppkőbarlang és a predjamai barlangi vár

A postojnai cseppkőbarlangot méltán nevezik a Barlangok Királynőjének, a világ egyik legszebb barlangja. A barlang mélyébe kisvasúton utaznak a látogatók, majd egy 1,5 km-es könnyű sétával gyalog tekinthetik meg ezt a földalatti csodát, fenséges galériákban, hatalmas termekben sétálhatnak, amely zsúfolásig tele van szebbnél szebb cseppkövekkel. Postojnától 10 km-es autóútra található a predjamai barlangi vár. A barlangba épített vár már önmagában is csodálatra méltó, egy középkorban épített mesevár, a története ugyancsak csodás, izgalmakkal teli, titkos alagutak és a szlovén Robin Hood legendája teszi még érdekesebbé.

Tovább olvasom »

Léteztek óriások a Földön?

Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.

Tovább olvasom »