Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye

247
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A fellegvárban található a híres Oroszlános kapu, amely Mükéné jelképe lett. A régész számos kincset talált, köztük egy arany álarcot, amelyet Agamemnón, Mükéné királya halotti maszkjának vélt.

A mükénéi civilizáció i.e. 1100 körül omlott össze, hirtelen eltűnése az ókor egyik legnagyobb rejtélye. Mi okozta a katasztrófát? Tengeri hajós, vad népek áldozatául estek, vagy talán földrengés űzte el őket?

Ajánlott videók:

A mükénéi civilizáció

i.e. 1600-tól i.e. 1100-ig uralta Dél-Görögországot a mükénéi civilizáció. Jelentősebb városai közé tartozott Athén, Thébai, Tirünsz, Pülosz, és a legkiemelkedőbb Mükéné. Mükénét a harcosok kormányozták, és örökléssel szerezték meg a hatalmukat. Élükön a wanax, a király állt. A fellegvárak, amelyek szinte bevehetetlenek voltak, hatalmi centrumként is működtek. Az uralkodó osztály tagjait nagy pompával temették el, a sírokba kerámiákat, arany és féldrágakő ékszereket, valamint fegyvereket is temettek az elhunyt mellé.

Írásuk a lineáris B írás volt, melyet jó néhány kerámián és pecsétnyomón megtaláltak, ezt az írást Michael Ventris fejtette meg 1952-ben. Az agyagtáblákon többnyire gazdasági témájú írásokat, vallási szövegeket találtak a régészek. Mivel az írások a hatalmi elit részére készültek, ezért természetesen az ő nézeteiket jelenítik meg ezekben a szövegekben.

I.e. 1200 körül a palotákban hatalmas tűzvész pusztított. Ezután a civilizáció még úgy 100 évig fennmaradt, de a társadalom felsőbb rétegei eltűntek. A városközpontot a part közelébe telepítették át, ennek miértjére jelenleg nem tudunk megfelelő magyarázatot adni. I.e. 700-ig, amikor a görög civilizáció újra felemelkedett, az ismeretlenség homályába veszik a nép története. A sötét kornak keresztelt időszakban szinte semmilyen régészeti anyagot nem találunk, ami magyarázatot adhatna a történtekre, illetve nem tudjuk, hogy ebben az ötszáz évben mi történhetett.

Földrengés végzett a mükénéi civilizációval, vagy a vad tengeri népek áldozatául esett?

Merenpath fáraó (valószínűleg i.e. 1213-1204 között uralkodott) idejéből származó feliraton említik, hogy a fáraó uralkodásának 5. évében legyőzte a tengeri népeket. I.e. 1200 körül sok mediterrán település élte utolsó napjait. Több hullámban érte a városokat a támadás, a Hettita birodalom összeomlott, a kánaáni, ciprusi, anatóliai, szíriai területeket elözönlötték, és részben  az uralmuk alá hajtották a titokzatos idegen népek. A mükénéi kultúra is ebben az időszakban pusztult el. Az inváziót az úgynevezett „tengeri népek” hajtották végre, akik luvi nyelven beszéltek. Eredetüket nem ismerjük, csak különböző elméletek léteznek. Ezt az inváziót a “nulladik világháborúnak” is említik.

A hettita szövegekből tudjuk, hogy Anatólia nyugati részén kisebb királyságok, városállamok voltak, amelyek luvi nyelven beszéltek, és időnként erős szövetségbe léptek egymással.

Eberhard Zangger a Cambridge-i Egyetem Földtudományi Tanszékének egykori kutatójának elmélete szerint a luvi nyelvet beszélő népek “nulladik világháborúja” végzett a mediterrán civilizációkkal. Ezt az elméletet többen vitatják, de sokan elismerik azt, hogy a Nyugat-Anatóliai kultúra régészeti feltárása még gyerekcipőben jár, és nem ismerjük eléggé a történelmüket. Több régészeti feltárásra, alaposabb vizsgálatra lenne szükség a térség múltjának megismerésére.

Felvetődött egy elmélet, miszerint a pusztulást földrengés okozta. Tirünszben, a mükénéi kultúra egyik legfontosabb városában, amely szintén a Peleponnészoszi-félszigeten található, úgy mint Mükéné, a kutatók azt vizsgálták, hogy a mükénéi kultúrát mi tüntette el a föld színéről. Tirünsz romjainak tanulmányozásával próbálták rekonstruálni a 900 évvel ezelőtt történt eseményeket. Sajnos Schliemann nem volt következetes régész, robbantással és egyéb szakmailag kifogásolható módszerekkel végezte a feltárásokat, ezért sok épületkő nem az eredeti helyén található a romvárosban, hanem áthelyezték. A kutatóknak sikerült olyan fényképeket találni, ahol a városfal az eredeti állapotában látható. A romokon végzett lézerszkennelés után megalkották Tirünsz háromdimenziós modelljét, azért, hogy megállapítsák, a falak leomlását kizárólag földmozgás okozhatta-e.

Ha sikerül is valamilyen bizonyítékot fellelni a civilizáció hirtelen eltűnésének megmagyarázására, sajnos semmilyen írásos anyag nem áll rendelkezésre ebből a korszakból, ami majd ezt alátámaszthatná. Talán a további régészeti feltárások a későbbiekben eredményre fognak vezetni, és a “sötét kor” idővel fellebbenti a titkát.

Források, képek, videók, weboldalak:

Képek:

flickr.com Agamemnón feltételezett halotti maszkja

flickr.com Oroszlános kapu

Weboldalak:

mult-kor.hu Földrengés söpörhette el a mükénéi kultúrát

tudtad.com Fenséges Mükéné

gorogorszag.info Mükéné

index.hu A nulladik világháborúban pusztult el Trója?

en.wikipedia.org Merentaph

Könyv:

Régészet – Képes kalauz, Reader’s Digest

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A Nemrut-hegy rejtélye

Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.

Tovább olvasom »

Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye

A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.

Tovább olvasom »
Apokalipszis

Mikor jön el az apokalipszis?

A történelem során az emberiséget kezdetektől fogva foglalkoztatta a világvége gondolata. Szinte minden civilizáció mítoszaiban, feljegyzéseiben megtalálható a végitélet víziója. Az apokalipszis szó jelentése: feltárás, kinyilvánítás, a “fátyol fellebbentése”, általa a titok feltárul az emberek előtt. A keresztény próféciákban a kulcsot a Jelenések könyve adja meg, az Újtestamentum utolsó könyve, amely a Biblia összes könyve közül a legrejtélyesebb.

Tovább olvasom »

Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen

Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.

Tovább olvasom »

A titokzatos Húsvét-sziget

A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.

Tovább olvasom »

Naica – A csodás kristálybarlang titka

A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.

Tovább olvasom »