Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye

247
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A fellegvárban található a híres Oroszlános kapu, amely Mükéné jelképe lett. A régész számos kincset talált, köztük egy arany álarcot, amelyet Agamemnón, Mükéné királya halotti maszkjának vélt.

A mükénéi civilizáció i.e. 1100 körül omlott össze, hirtelen eltűnése az ókor egyik legnagyobb rejtélye. Mi okozta a katasztrófát? Tengeri hajós, vad népek áldozatául estek, vagy talán földrengés űzte el őket?

Ajánlott videók:

A mükénéi civilizáció

i.e. 1600-tól i.e. 1100-ig uralta Dél-Görögországot a mükénéi civilizáció. Jelentősebb városai közé tartozott Athén, Thébai, Tirünsz, Pülosz, és a legkiemelkedőbb Mükéné. Mükénét a harcosok kormányozták, és örökléssel szerezték meg a hatalmukat. Élükön a wanax, a király állt. A fellegvárak, amelyek szinte bevehetetlenek voltak, hatalmi centrumként is működtek. Az uralkodó osztály tagjait nagy pompával temették el, a sírokba kerámiákat, arany és féldrágakő ékszereket, valamint fegyvereket is temettek az elhunyt mellé.

Írásuk a lineáris B írás volt, melyet jó néhány kerámián és pecsétnyomón megtaláltak, ezt az írást Michael Ventris fejtette meg 1952-ben. Az agyagtáblákon többnyire gazdasági témájú írásokat, vallási szövegeket találtak a régészek. Mivel az írások a hatalmi elit részére készültek, ezért természetesen az ő nézeteiket jelenítik meg ezekben a szövegekben.

I.e. 1200 körül a palotákban hatalmas tűzvész pusztított. Ezután a civilizáció még úgy 100 évig fennmaradt, de a társadalom felsőbb rétegei eltűntek. A városközpontot a part közelébe telepítették át, ennek miértjére jelenleg nem tudunk megfelelő magyarázatot adni. I.e. 700-ig, amikor a görög civilizáció újra felemelkedett, az ismeretlenség homályába veszik a nép története. A sötét kornak keresztelt időszakban szinte semmilyen régészeti anyagot nem találunk, ami magyarázatot adhatna a történtekre, illetve nem tudjuk, hogy ebben az ötszáz évben mi történhetett.

Földrengés végzett a mükénéi civilizációval, vagy a vad tengeri népek áldozatául esett?

Merenpath fáraó (valószínűleg i.e. 1213-1204 között uralkodott) idejéből származó feliraton említik, hogy a fáraó uralkodásának 5. évében legyőzte a tengeri népeket. I.e. 1200 körül sok mediterrán település élte utolsó napjait. Több hullámban érte a városokat a támadás, a Hettita birodalom összeomlott, a kánaáni, ciprusi, anatóliai, szíriai területeket elözönlötték, és részben  az uralmuk alá hajtották a titokzatos idegen népek. A mükénéi kultúra is ebben az időszakban pusztult el. Az inváziót az úgynevezett „tengeri népek” hajtották végre, akik luvi nyelven beszéltek. Eredetüket nem ismerjük, csak különböző elméletek léteznek. Ezt az inváziót a “nulladik világháborúnak” is említik.

A hettita szövegekből tudjuk, hogy Anatólia nyugati részén kisebb királyságok, városállamok voltak, amelyek luvi nyelven beszéltek, és időnként erős szövetségbe léptek egymással.

Eberhard Zangger a Cambridge-i Egyetem Földtudományi Tanszékének egykori kutatójának elmélete szerint a luvi nyelvet beszélő népek “nulladik világháborúja” végzett a mediterrán civilizációkkal. Ezt az elméletet többen vitatják, de sokan elismerik azt, hogy a Nyugat-Anatóliai kultúra régészeti feltárása még gyerekcipőben jár, és nem ismerjük eléggé a történelmüket. Több régészeti feltárásra, alaposabb vizsgálatra lenne szükség a térség múltjának megismerésére.

Felvetődött egy elmélet, miszerint a pusztulást földrengés okozta. Tirünszben, a mükénéi kultúra egyik legfontosabb városában, amely szintén a Peleponnészoszi-félszigeten található, úgy mint Mükéné, a kutatók azt vizsgálták, hogy a mükénéi kultúrát mi tüntette el a föld színéről. Tirünsz romjainak tanulmányozásával próbálták rekonstruálni a 900 évvel ezelőtt történt eseményeket. Sajnos Schliemann nem volt következetes régész, robbantással és egyéb szakmailag kifogásolható módszerekkel végezte a feltárásokat, ezért sok épületkő nem az eredeti helyén található a romvárosban, hanem áthelyezték. A kutatóknak sikerült olyan fényképeket találni, ahol a városfal az eredeti állapotában látható. A romokon végzett lézerszkennelés után megalkották Tirünsz háromdimenziós modelljét, azért, hogy megállapítsák, a falak leomlását kizárólag földmozgás okozhatta-e.

Ha sikerül is valamilyen bizonyítékot fellelni a civilizáció hirtelen eltűnésének megmagyarázására, sajnos semmilyen írásos anyag nem áll rendelkezésre ebből a korszakból, ami majd ezt alátámaszthatná. Talán a további régészeti feltárások a későbbiekben eredményre fognak vezetni, és a “sötét kor” idővel fellebbenti a titkát.

Források, képek, videók, weboldalak:

Képek:

flickr.com Agamemnón feltételezett halotti maszkja

flickr.com Oroszlános kapu

Weboldalak:

mult-kor.hu Földrengés söpörhette el a mükénéi kultúrát

tudtad.com Fenséges Mükéné

gorogorszag.info Mükéné

index.hu A nulladik világháborúban pusztult el Trója?

en.wikipedia.org Merentaph

Könyv:

Régészet – Képes kalauz, Reader’s Digest

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Tovább olvasom »

Tutanhamon, a gyermekkirály titkai – A sír feltárása

Az egyiptológia megalapítása J. F. Champollion (1790-1832) francia egyiptológus felfedezéseivel kezdődött. Megfejtette a hieroglifákat, és 1831-ben Franciaországban megalapította az egyiptológiai tanszéket. Az egyiptológia kezdete, és Tutanhamon sírjának megtalálása között szinte pontosan egy évszázad telt el. Champollion 1822. szeptember 22-én írta meg híres levelét a fonetikus hieroglifák ábécéjének tárgyában, majd Howard Carter és Lord Carnarvon megtalálta az egyiptológia legnagyobb horderejű leletét, Tutanhamon fáraó sírját, amit 1922. november 29-én nyitottak fel.

Tovább olvasom »

Ehnaton, a zsarnok és eretnek király

Ehnaton ismertségét elhomályosítja felesége Nefertiti szépsége, pedig a fáraó élettörténete legalább annyira érdekes, mint a királyné csodálatosan szép mellszobrának megtalálása. III. Amenhotep halála után a hatalom Ehnaton kezébe került, aki nem sokkal utána elérkezettnek látta az időt arra, hogy az új vallásának, az egyistenhitű napkultusznak a megerősítésére egy új fővárost alapítson, El-Amarnat. Nemrégen több száz gyermek és fiatalon elhunyt felnőtt sírját találták meg a régészek az El-Amarna északi részén található temetőben.

Tovább olvasom »
Léda és a hattyú - Leonardo da Vinci

Zeusz házasságtörései – 3. rész

Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.

Tovább olvasom »

Szlovénia – A postojnai cseppkőbarlang és a predjamai barlangi vár

A postojnai cseppkőbarlangot méltán nevezik a Barlangok Királynőjének, a világ egyik legszebb barlangja. A barlang mélyébe kisvasúton utaznak a látogatók, majd egy 1,5 km-es könnyű sétával gyalog tekinthetik meg ezt a földalatti csodát, fenséges galériákban, hatalmas termekben sétálhatnak, amely zsúfolásig tele van szebbnél szebb cseppkövekkel. Postojnától 10 km-es autóútra található a predjamai barlangi vár. A barlangba épített vár már önmagában is csodálatra méltó, egy középkorban épített mesevár, a története ugyancsak csodás, izgalmakkal teli, titkos alagutak és a szlovén Robin Hood legendája teszi még érdekesebbé.

Tovább olvasom »

Raja Ampat – Egy káprázatos szigetvilág

Ez a csodás szigetcsoport Nyugat-Pápua térségében található az egyenlítőtől nem messze. Raja Ampat, vagyis “Négy Király” a nevét a négy fő szigetéről kapta. Egy igazi földi paradicsom, amely közel 1600 kisebb és nagyobb szigetből áll, ezek közül sok lakatlan és trópusi őserdők borítják. Sokszínű állatvilággal rendelkezik, a világ 5 legszebb helye között említik a búvárok. A környező vizekben csaknem 1500 fajta szebbnél szebb színes hal, teknős, tüskés rája, barrakuda és még számtalan állat úszkál a gyönyörű korallzátonyok között. Raja Ampat, ez a sokszínű és különleges szigetvilág Indonézia és a Föld egyik legszebb helye.

Tovább olvasom »