A szirtlakó anasazik hazája – Mesa Verde

105
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Mesa Verde, azaz  spanyolul “Zöld Tábla” ősi településről kapta a nevét az az 1906-ban Roosevelt elnök által nemzeti parkká nyilvánított terület, amely Colorado államban található, Arizona és Új-Mexico államok határánál, és mintegy 211 négyzetkilométernyi területet ölel fel. Itt éltek 700 évvel ezelőtt az anasazik, az “ősök”, akik a mai napig ismeretlen okból elhagyták termékenyebb hazájukat, hogy rosszabb körülmények közé, sziklás és kopár területen telepedjenek le. A tudósok a mai napig vizsgálják az okot, hogy a 13. század vége felé Mesa Verde miért néptelenedett el. A hirtelen elvándorlásukra jelenleg is keresik a megfelelő magyarázatot.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Ajánlott videó:

Az anasazik

A mesák tetején (lapos tetejű hegyeken) a 6. és a 13. század között éltek az anasazi indiánok. A fennsíkokon öntözőrendszerek segítségével növényeket termesztettek. A legfontosabb növényük a jukka volt, belőle szálakat nyertek, amit fonalként tudtak használni, mindennapi életükben, és a művészetükben is fontos szerepet játszott.

A szirtlakó anasazik egyszer csak elhagyták a fennsíkra épített házaikat, mélyebbre, a szurdok sziklái alá kezdtek építkezni, és barlangszerű épületeket hoztak létre. Mesa Verde legnagyobb épületegyüttesét, a Sziklapalotát 1190-ben kezdték építeni, és mintegy 150-en élhettek itt. A barlangokkal egybeépült sziklafalvak nem láthatók a fennsíkról, a falu megközelíthetőségének helyéről. A fennsíkról való leköltözés, az hogy miért hagyták ott a jól felépített településeiket rejtélyes, és úgy tűnik, hogy az új épületeiket azért építették a sziklaszírt alá, hogy rejtve legyenek valakik, vagy valami elől. Érdekes, szépen megalkotott építményeiket a 14. századra végleg elhagyták. Mesa Verde elnéptelenedett, az anasazik távozása megmagyarázhatatlanul hirtelen történt. Ma a leszármazottaik, a pueblo indiánok élnek itt.

A tudósok régebben úgy gondolták, hogy az indiánok a súlyos aszály, vagy a hirtelen hidegre forduló időjárás miatt vándoroltak el, de a legújabb kutatások bebizonyították, hogy a szárazság nem lehet magyarázat, mivel az már korábban is megtörtént. Az 1200-as években az  időjárás valóban rosszra fordult, de a 900-as években még rosszabb volt, és akkor nem történt elvándorlás. Az is furcsa, hogy a viszonylag még megművelhető területüket a hopik száraz, kietlen földjére cserélték le. Ha az időjárás játszott volna szerepet az elköltözésben, akkor termékenyebb területet választottak volna. Az elköltözés után nem sokkal a szárazság megszűnt, mégsem népesítették be újra a települést.

A kutatók most a leletek vizsgálatával szeretnék kideríteni a titkot, amelyekből az látszik, hogy az 1200-as évek végén változások történtek az anasazik életében. A jelentős politikai, társadalmi és vallási változások talán nem voltak jó hatással a közösségre.

A Sand Canyon Pueblo romjait megvizsgálva a régészek, amely nem messze, kb. 1 órás autóútra van Mesa Verdétől, tragikus eseményeket fedeztek fel. A lakosok a település megvédésére erődöket építettek, de így sem tudták megvédeni magukat, megcsonkították, és megskalpolták őket, a támadók a családokat a saját házaikban gyilkolták le, és utána felégették  falut. Szokatlan az, hogy a győztesek nem foglalták el a területet, hanem otthagyták az enyészetnek.

Talán az anasazik is menekültek a kegyetlen gyilkosok elől, és ha nem keltek volna útra, akkor könnyen lehet, hogy a szomszédos település lakói sorsára jutnak.

Források, ajánlott videók, weboldalak, könyvek:

Weboldal:

mult-kor.hu Sikertelen reformok után tűntek el az anasazik

Könyvek:

Régészet – Képes kalauz, Reader’s Digest

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra Kiadó

Titkok a világ legkülönlegesebb helyeiről, Reader’s Digest

Videó:

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

Katasztrófa közeleg – Mikor tör ki a Yellowstone szupervulkán?

A bolygónkat fenyegető katasztrófák közül az egyik valós veszélyt a szupervulkánok kitörése jelenti. Az évezredek során több mint 20 ilyen hatalmas kitörés volt, a robbanások és következményei miatt már többször is a kihalás veszélye fenyegette az életet a Földön. A Yellowstone Nemzeti Park alatt megbúvó szupervulkán háromszor tört ki a földtörténeti korszak folyamán, a legutóbbi kitörés 600 ezer éve történt. Napjainkban a park területén különös jelenségekre figyeltek fel a szakértők, amely a tűzhányó éledését jelentheti.

Tovább olvasom »

Mükéné – Egy ősi civilizáció rejtélye

A mükénéi civilizáció Görögországban, a bronzkorban virágzott. A romvárost 1876-ban a német kereskedőből lett amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel. Schliemann az ősi várost Homérosz eposzainak elolvasása után kezdte keresni. Nem törődött azzal, hogy őrültnek tartották azért, mert valóságként kezelte a leírtakat. Kitartása kifizetődött, bebizonyította, hogy a mítoszoknak valóságos alapja van, az ókori görög költő írásai alapján megtalálta Tróját, és ezután néhány év elteltével pedig Mükénét.

Tovább olvasom »

Észak-Amerika rejtélyes helyei – Nagy Kígyó-halom

A világ legnagyobb alakhalma egy Brush Creek nevű patak partján, Ohio államban található. 400 méter hosszú, tekergő, tátott szájú kígyót ábrázol, a szájában mintha napot, vagy tojást tartana. A kígyó teste 6 méter széles, és némely helyen eléri az 1,5 méteres magasságot. A kígyót kőből rakták ki, a köveket az alakzat alatt található völgyből hordták fel az építéshez. Nem tudni pontosan, hogy kik, mikor, és milyen célból építették, de mint ahogy a Nasca-vonalaknál is jellemző, csak a magasból lehet látni, hogy mit ábrázol. A tudósok úgy gondolták, hogy 2-3 ezer évvel ezelőtt az Adena-, vagy a Hopewell-kultúra hozta létre az építményt, de nem találtak erre utaló leleteket.

Tovább olvasom »

Nefertiti – A titokzatos királyné

1912-ben Ludwig Borchardt német régész, és csapata szenzációs felfedezést tett egy ókori szobrászműhely maradványai között. Egy csodálatos, festett mészkőszobrot ástak ki a homokból. „Minden leírás hiábavaló, ezt látni kell!” – írta a régész a naplójába nem sokkal a felfedezés után. A csodálatos műalkotás készítőjét Thotmesznek hívták, és az amarnai szobrászműhelyében találták meg Nefertiti királyné páratlanul szép mellszobrát. A műkincset csellel tudták csak elvinni Egyiptomból, úgy, hogy értéktelen gipszszobornak, jelentéktelen leletnek állították be az egyiptomi hivatalnokoknak. A Német Keleti Társaság és az Egyiptomi Régészeti Hatóság közötti megállapodás szerint megosztoztak a talált leleteken, de a kiásott tárgyak elosztásában az egyiptomiaknak volt döntő szavuk.

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »