A szirtlakó anasazik hazája – Mesa Verde

105
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Mesa Verde, azaz  spanyolul “Zöld Tábla” ősi településről kapta a nevét az az 1906-ban Roosevelt elnök által nemzeti parkká nyilvánított terület, amely Colorado államban található, Arizona és Új-Mexico államok határánál, és mintegy 211 négyzetkilométernyi területet ölel fel. Itt éltek 700 évvel ezelőtt az anasazik, az “ősök”, akik a mai napig ismeretlen okból elhagyták termékenyebb hazájukat, hogy rosszabb körülmények közé, sziklás és kopár területen telepedjenek le. A tudósok a mai napig vizsgálják az okot, hogy a 13. század vége felé Mesa Verde miért néptelenedett el. A hirtelen elvándorlásukra jelenleg is keresik a megfelelő magyarázatot.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Ajánlott videó:

Az anasazik

A mesák tetején (lapos tetejű hegyeken) a 6. és a 13. század között éltek az anasazi indiánok. A fennsíkokon öntözőrendszerek segítségével növényeket termesztettek. A legfontosabb növényük a jukka volt, belőle szálakat nyertek, amit fonalként tudtak használni, mindennapi életükben, és a művészetükben is fontos szerepet játszott.

A szirtlakó anasazik egyszer csak elhagyták a fennsíkra épített házaikat, mélyebbre, a szurdok sziklái alá kezdtek építkezni, és barlangszerű épületeket hoztak létre. Mesa Verde legnagyobb épületegyüttesét, a Sziklapalotát 1190-ben kezdték építeni, és mintegy 150-en élhettek itt. A barlangokkal egybeépült sziklafalvak nem láthatók a fennsíkról, a falu megközelíthetőségének helyéről. A fennsíkról való leköltözés, az hogy miért hagyták ott a jól felépített településeiket rejtélyes, és úgy tűnik, hogy az új épületeiket azért építették a sziklaszírt alá, hogy rejtve legyenek valakik, vagy valami elől. Érdekes, szépen megalkotott építményeiket a 14. századra végleg elhagyták. Mesa Verde elnéptelenedett, az anasazik távozása megmagyarázhatatlanul hirtelen történt. Ma a leszármazottaik, a pueblo indiánok élnek itt.

A tudósok régebben úgy gondolták, hogy az indiánok a súlyos aszály, vagy a hirtelen hidegre forduló időjárás miatt vándoroltak el, de a legújabb kutatások bebizonyították, hogy a szárazság nem lehet magyarázat, mivel az már korábban is megtörtént. Az 1200-as években az  időjárás valóban rosszra fordult, de a 900-as években még rosszabb volt, és akkor nem történt elvándorlás. Az is furcsa, hogy a viszonylag még megművelhető területüket a hopik száraz, kietlen földjére cserélték le. Ha az időjárás játszott volna szerepet az elköltözésben, akkor termékenyebb területet választottak volna. Az elköltözés után nem sokkal a szárazság megszűnt, mégsem népesítették be újra a települést.

A kutatók most a leletek vizsgálatával szeretnék kideríteni a titkot, amelyekből az látszik, hogy az 1200-as évek végén változások történtek az anasazik életében. A jelentős politikai, társadalmi és vallási változások talán nem voltak jó hatással a közösségre.

A Sand Canyon Pueblo romjait megvizsgálva a régészek, amely nem messze, kb. 1 órás autóútra van Mesa Verdétől, tragikus eseményeket fedeztek fel. A lakosok a település megvédésére erődöket építettek, de így sem tudták megvédeni magukat, megcsonkították, és megskalpolták őket, a támadók a családokat a saját házaikban gyilkolták le, és utána felégették  falut. Szokatlan az, hogy a győztesek nem foglalták el a területet, hanem otthagyták az enyészetnek.

Talán az anasazik is menekültek a kegyetlen gyilkosok elől, és ha nem keltek volna útra, akkor könnyen lehet, hogy a szomszédos település lakói sorsára jutnak.

Források, ajánlott videók, weboldalak, könyvek:

Weboldal:

mult-kor.hu Sikertelen reformok után tűntek el az anasazik

Könyvek:

Régészet – Képes kalauz, Reader’s Digest

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra Kiadó

Titkok a világ legkülönlegesebb helyeiről, Reader’s Digest

Videó:

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A világ csodái – Az epheszoszi Artemisz templom

Létó szépsége megigézte Zeuszt, és hogy Hérát (Zeusz feleségét) kijátsszák, fürj alakban szeretkeztek. Létó teherbe esett, majd ikergyermekeket szült, Apollónt és Artemiszt. Artemisz a vadászat, a meg nem szelídített természet, a termékenység istennője, valamint az anyák szülést segítő pártfogója, az újszülöttek védelmezője, a fiatalok oktatója. Haragja a szülő nők halálát okozza. Szűz vadásznő, akit nimfák és állatok vesznek körül, jelen van a természetben mindenhol. Ősi ábrázolásokon íjjal, és állatokkal jelenik meg. Íját és nyilát a Küklopszok kovácsolták. Gyakran ábrázolják szarvassal.

Tovább olvasom »

Csodák világa – A tündérek nyomában

A tündérek egy embertől különálló világban, talán egy másik dimenzióban létező, jó vagy rossz szándékú lények, akik nálunk magasabb fokon állnak, emellett varázserővel is rendelkeznek. Számos nép mitológiájában és meséiben megtalálhatók valamilyen formában. Az emberek és a tündérek gyakran keveredtek egymással szerelmi viszonyba, a tündérlányok számos esetben mentek feleségül emberhez. A középkorban több nemesi család tündérősanyától eredeztette a családfáját. Szép Melusine Poitou grófjai, a luxemburgi királyi ház, valamint II. Henrik angol király ősanyja volt.

Tovább olvasom »

Katasztrófa közeleg – Mikor tör ki a Yellowstone szupervulkán?

A bolygónkat fenyegető katasztrófák közül az egyik valós veszélyt a szupervulkánok kitörése jelenti. Az évezredek során több mint 20 ilyen hatalmas kitörés volt, a robbanások és következményei miatt már többször is a kihalás veszélye fenyegette az életet a Földön. A Yellowstone Nemzeti Park alatt megbúvó szupervulkán háromszor tört ki a földtörténeti korszak folyamán, a legutóbbi kitörés 600 ezer éve történt. Napjainkban a park területén különös jelenségekre figyeltek fel a szakértők, amely a tűzhányó éledését jelentheti.

Tovább olvasom »

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »

LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?

A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.

Tovább olvasom »

Nostradamus próféciái – 1. rész

Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?

Tovább olvasom »