A szirtlakó anasazik hazája – Mesa Verde

105
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Mesa Verde, azaz  spanyolul “Zöld Tábla” ősi településről kapta a nevét az az 1906-ban Roosevelt elnök által nemzeti parkká nyilvánított terület, amely Colorado államban található, Arizona és Új-Mexico államok határánál, és mintegy 211 négyzetkilométernyi területet ölel fel. Itt éltek 700 évvel ezelőtt az anasazik, az “ősök”, akik a mai napig ismeretlen okból elhagyták termékenyebb hazájukat, hogy rosszabb körülmények közé, sziklás és kopár területen telepedjenek le. A tudósok a mai napig vizsgálják az okot, hogy a 13. század vége felé Mesa Verde miért néptelenedett el. A hirtelen elvándorlásukra jelenleg is keresik a megfelelő magyarázatot.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Ajánlott videó:

Az anasazik

A mesák tetején (lapos tetejű hegyeken) a 6. és a 13. század között éltek az anasazi indiánok. A fennsíkokon öntözőrendszerek segítségével növényeket termesztettek. A legfontosabb növényük a jukka volt, belőle szálakat nyertek, amit fonalként tudtak használni, mindennapi életükben, és a művészetükben is fontos szerepet játszott.

A szirtlakó anasazik egyszer csak elhagyták a fennsíkra épített házaikat, mélyebbre, a szurdok sziklái alá kezdtek építkezni, és barlangszerű épületeket hoztak létre. Mesa Verde legnagyobb épületegyüttesét, a Sziklapalotát 1190-ben kezdték építeni, és mintegy 150-en élhettek itt. A barlangokkal egybeépült sziklafalvak nem láthatók a fennsíkról, a falu megközelíthetőségének helyéről. A fennsíkról való leköltözés, az hogy miért hagyták ott a jól felépített településeiket rejtélyes, és úgy tűnik, hogy az új épületeiket azért építették a sziklaszírt alá, hogy rejtve legyenek valakik, vagy valami elől. Érdekes, szépen megalkotott építményeiket a 14. századra végleg elhagyták. Mesa Verde elnéptelenedett, az anasazik távozása megmagyarázhatatlanul hirtelen történt. Ma a leszármazottaik, a pueblo indiánok élnek itt.

A tudósok régebben úgy gondolták, hogy az indiánok a súlyos aszály, vagy a hirtelen hidegre forduló időjárás miatt vándoroltak el, de a legújabb kutatások bebizonyították, hogy a szárazság nem lehet magyarázat, mivel az már korábban is megtörtént. Az 1200-as években az  időjárás valóban rosszra fordult, de a 900-as években még rosszabb volt, és akkor nem történt elvándorlás. Az is furcsa, hogy a viszonylag még megművelhető területüket a hopik száraz, kietlen földjére cserélték le. Ha az időjárás játszott volna szerepet az elköltözésben, akkor termékenyebb területet választottak volna. Az elköltözés után nem sokkal a szárazság megszűnt, mégsem népesítették be újra a települést.

A kutatók most a leletek vizsgálatával szeretnék kideríteni a titkot, amelyekből az látszik, hogy az 1200-as évek végén változások történtek az anasazik életében. A jelentős politikai, társadalmi és vallási változások talán nem voltak jó hatással a közösségre.

A Sand Canyon Pueblo romjait megvizsgálva a régészek, amely nem messze, kb. 1 órás autóútra van Mesa Verdétől, tragikus eseményeket fedeztek fel. A lakosok a település megvédésére erődöket építettek, de így sem tudták megvédeni magukat, megcsonkították, és megskalpolták őket, a támadók a családokat a saját házaikban gyilkolták le, és utána felégették  falut. Szokatlan az, hogy a győztesek nem foglalták el a területet, hanem otthagyták az enyészetnek.

Talán az anasazik is menekültek a kegyetlen gyilkosok elől, és ha nem keltek volna útra, akkor könnyen lehet, hogy a szomszédos település lakói sorsára jutnak.

Források, ajánlott videók, weboldalak, könyvek:

Weboldal:

mult-kor.hu Sikertelen reformok után tűntek el az anasazik

Könyvek:

Régészet – Képes kalauz, Reader’s Digest

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra Kiadó

Titkok a világ legkülönlegesebb helyeiről, Reader’s Digest

Videó:

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Nostradamus próféciái – 1. rész

Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?

Tovább olvasom »

A szirtlakó anasazik hazája – Mesa Verde

Mesa Verde, azaz spanyolul “Zöld Tábla” ősi településről kapta a nevét az az 1906-ban Roosevelt elnök által nemzeti parkká nyilvánított terület, amely Colorado államban található, Arizona és Új-Mexico államok határánál, és mintegy 211 négyzetkilométernyi területet ölel fel. Itt éltek 700 évvel ezelőtt az anasazik, az “ősök”, akik a mai napig ismeretlen okból elhagyták termékenyebb hazájukat, hogy rosszabb körülmények közé, sziklás és kopár területen telepedjenek le. A tudósok a mai napig vizsgálják az okot, hogy a 13. század vége felé Mesa Verde miért néptelenedett el. A hirtelen elvándorlásukra jelenleg is keresik a megfelelő magyarázatot.

Tovább olvasom »

Spontán emberi öngyulladás – Van rá tudományos magyarázat?

A Hamuasszony
1951-ben Mary Hardy Reeser halálesete borzolta fel a kedélyeket. A testéből csak néhány darab maradt, az egyik lába papuccsal együtt, a koponya, ami tojásdad formájúra összezsugorodott, néhány elszenesedett csigolya, és némi azonosíthatatlan testszövet. A testen kívül szinte semmi más nem égett meg, és a tűz oka ismeretlen maradt.

Tovább olvasom »

Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »

Léteztek óriások a Földön?

Azt, hogy óriások éltek egykor a Földön sokan nem hiszik el, csakhogy a népek mítoszaiban, a világban szinte mindenütt találunk utalásokat arra, hogy valamikor léteztek. Kézzelfogható bizonyíték nincs (vagy nincsenek a nyilvánosság elé tárva), de azért még nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy az óriások nem létezhettek. A mítoszokról sokáig azt hittük, hogy csak mesék, amelyeket az élénk fantáziával rendelkező elődeink találtak ki, de manapság már számos legendáról kiderült, hogy a történeteknek valóságos alapja van. A régészek jó néhány várost feltártak már, amelyek a mítoszokban és a Bibliában is szerepelnek, például Babilont, Tróját, Mükénét, Szodomát.

Tovább olvasom »