Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén

37
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!
Ősi metropolisz Kambodzsa szívében

A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a  780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.

A víztározók és a csatornák fontos szerepet játszottak a metropolisz életében. Angkor jelentős lakossággal rendelkezett, ellátásuk nem kis teljesítményt jelentett a város vezetőinek, de erre a problémára briliáns módszert találtak ki. Zseniálisan kialakított vízgazdálkodási rendszerrel tudták mozgásban tartani a várost, és az emberek szükségleteit ellátni. Ez a társadalom a víz segítségével tudott fennmaradni évszázadokon keresztül, a vízellátással tudták megtermelni a lakosság élelemszükségleteit. A külső városrészeket is csatornákkal kötötték össze. Kiderült, hogy a vízrendszer nagyobb volt, mint amire valaha is gondoltunk. A légi feltérképezés előtt kevesebb mint 30 csatornát ismertek a kutatók, most csaknem 250-ről tudnak. Régebben úgy gondolták, hogy nem volt szabályzórendszere a csatornáknak, a jelenlegi régészeti felfedezések azt bizonyítják, hogy gátak, zsilipek sokasága biztosította a víz mennyiségét és a sodrásának gyorsaságát.

A csatornák nem csak a központi templomokat kötötték össze, és nem csak rituális célokat szolgáltak, mint ahogyan azt régebben feltételeztük, hanem ellátták az emberek igényeit, öntözték a földeket. Ahogy nőtt a lakosság száma, az uralkodók alapvető feladata az lett, hogy az öntözéshez biztosítsák a megfelelő vízhozamot. A khmerek egyre több csatornát építettek, amit folyamatosan fejleszteni és karbantartani kellett. A munkákat erős központosítással irányították, mert tudták, ha a víz elapad, a város összeomlik gazdaságilag, aszály, éhezés, járványok fenyegetik a lakosságot. Angkor virágzása 600 évig tartott.

A XII. században a khmer királyok egyre nagyobb templomokat emeltek, amelyekhez több építőmunkás, több rizsföld, és több csatorna is kellett. A csaknem 750 ezer ember ellátása komoly szervezést igényelt. I.sz 1300 és 1700 között globális klímaváltozás történt, amelynek következtében az időjárás nagymértékben megváltozott, ezért i.sz. 1400 körül Angkorban is válság lépett fel. Aszályos területek alakultak ki, a város vezetői nem tudtak lépést tartani a lakosság növekedésével, és a klímaváltozással. A válság jeleit a régészeti feltárások is alátámasztják. Egy hidat gáttá alakítottak át azért, hogy az aszályos területre tereljék a vizet, de az átalakított építmény hamarosan összeomlott. Több sebtében kialakított gátat, és átvágott csatornát is megtaláltak a régészek. A mesterséges vízellátás akadozni kezdett. A vízgazdálkodási tudományuk elkorcsosult, már nem tudták olyan mesterien megszervezni a vízellátást, mint évszázadokkal ezelőtt. Néhány évtized alatt a töredékére esett vissza a vízhozam.

Angkor pusztulását a nagymértékű túlnépesedés, a környezet kíméletlen átalakítása, az erdők kivágása okozta. Mindent a lakosság igényeinek megfelelően alakítottak át. Amikor a klímaváltozás aszályt idézett elő, már a megnövekedett problémákat nem tudták megoldani. A város pusztulása tanulság a jelen kor emberének, arra figyelmeztet, hogy bármilyen magasan fejlett legyen egy társadalom, ha a környezetét úgy alakítja át, hogy nincs összhangban a természettel, akkor az előbb vagy utóbb megbosszulja magát.

A legenda szerint Naga, a kígyóistennő minden éjjel megjelent az uralkodónál, hogy egyesüljön vele egy gyönyörű lány képében, de a XV. század környékén az utolsó khmer királyt kikosarazta, így a khmerek vonakodva, de lassanként elhagyták a várost.

Angkort benőtte a növényzet, és a fák törzse befurakodott az építőkövek közé. A természet visszakövetelte azt, amit elvettek tőle. A templomok egy része összedőlt, az épületek maradványai és a szobrok misztikus látványt nyújtanak a buja növények között. Így láthatjuk manapság ezt a gyönyörű és titokzatos helyet, a nagyravágyás és a telhetetlenség mementójaként.

Források:

Könyv:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra könyvkiadó

Képek:

flickr.com Angkor Wat

flickr.com Fával benőtt épületromok 1.

flickr.com Szoborfejek

flickr.com Fával benőtt épületromok 2.

Weboldalak:

mult-kor.hu Nem egyszerre néptelenedett el a kambodzsai Angkor

Filmek:

youtu.be Az antik világ építészeti remekei – Angkor Wat

youtu.be Földben rejtőzködő titkok – Angkor titkai

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Hawaii mítoszok – Élet a vulkánok lábánál

Hawaii egy Polinéziához (Óceániához) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon, 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama.  8 szigetből áll (Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Maui, Kahoolawe és Hawaii). Hawaii sziget öt vulkánjából kettő működik, a több mint 4000 méter magasságú csúccsal rendelkező Mauna Loa, és az 1247 méteres Kilauea. Hawaii legfenségesebb, és legmagasabb tűzhányója a Mauna Kea (hawaii nyelven a Fehér Hegy) amely eléri a 4205 méter magasságot. Ez a vulkán jelenleg nyugalmi állapotban van, egy szunnyadó pajzsvulkán. Az óceán aljától mért magassága 10 100 méter, így a Föld legnagyobb vulkáni kiemelkedése.
A szigeteknek változatos természeti környezete, és kellemes trópusi éghajlata van. Az éghajlati viszonyoknak köszönhetően a nyugati és déli oldalon szavannák vannak, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiség miatt trópusi esőerdők borítják.

Tovább olvasom »

Zeusz házasságtörései – 1. rész

Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.

Tovább olvasom »

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

A titokzatos Húsvét-sziget

A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.

Tovább olvasom »
Léda és a hattyú - Leonardo da Vinci

Zeusz házasságtörései – 3. rész

Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.

Tovább olvasom »
Mésa-sztélé

A bibliai Bálák király valóban létezhetett

Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.

Tovább olvasom »