Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén

37
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!
Ősi metropolisz Kambodzsa szívében

A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a  780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.

A víztározók és a csatornák fontos szerepet játszottak a metropolisz életében. Angkor jelentős lakossággal rendelkezett, ellátásuk nem kis teljesítményt jelentett a város vezetőinek, de erre a problémára briliáns módszert találtak ki. Zseniálisan kialakított vízgazdálkodási rendszerrel tudták mozgásban tartani a várost, és az emberek szükségleteit ellátni. Ez a társadalom a víz segítségével tudott fennmaradni évszázadokon keresztül, a vízellátással tudták megtermelni a lakosság élelemszükségleteit. A külső városrészeket is csatornákkal kötötték össze. Kiderült, hogy a vízrendszer nagyobb volt, mint amire valaha is gondoltunk. A légi feltérképezés előtt kevesebb mint 30 csatornát ismertek a kutatók, most csaknem 250-ről tudnak. Régebben úgy gondolták, hogy nem volt szabályzórendszere a csatornáknak, a jelenlegi régészeti felfedezések azt bizonyítják, hogy gátak, zsilipek sokasága biztosította a víz mennyiségét és a sodrásának gyorsaságát.

A csatornák nem csak a központi templomokat kötötték össze, és nem csak rituális célokat szolgáltak, mint ahogyan azt régebben feltételeztük, hanem ellátták az emberek igényeit, öntözték a földeket. Ahogy nőtt a lakosság száma, az uralkodók alapvető feladata az lett, hogy az öntözéshez biztosítsák a megfelelő vízhozamot. A khmerek egyre több csatornát építettek, amit folyamatosan fejleszteni és karbantartani kellett. A munkákat erős központosítással irányították, mert tudták, ha a víz elapad, a város összeomlik gazdaságilag, aszály, éhezés, járványok fenyegetik a lakosságot. Angkor virágzása 600 évig tartott.

A XII. században a khmer királyok egyre nagyobb templomokat emeltek, amelyekhez több építőmunkás, több rizsföld, és több csatorna is kellett. A csaknem 750 ezer ember ellátása komoly szervezést igényelt. I.sz 1300 és 1700 között globális klímaváltozás történt, amelynek következtében az időjárás nagymértékben megváltozott, ezért i.sz. 1400 körül Angkorban is válság lépett fel. Aszályos területek alakultak ki, a város vezetői nem tudtak lépést tartani a lakosság növekedésével, és a klímaváltozással. A válság jeleit a régészeti feltárások is alátámasztják. Egy hidat gáttá alakítottak át azért, hogy az aszályos területre tereljék a vizet, de az átalakított építmény hamarosan összeomlott. Több sebtében kialakított gátat, és átvágott csatornát is megtaláltak a régészek. A mesterséges vízellátás akadozni kezdett. A vízgazdálkodási tudományuk elkorcsosult, már nem tudták olyan mesterien megszervezni a vízellátást, mint évszázadokkal ezelőtt. Néhány évtized alatt a töredékére esett vissza a vízhozam.

Angkor pusztulását a nagymértékű túlnépesedés, a környezet kíméletlen átalakítása, az erdők kivágása okozta. Mindent a lakosság igényeinek megfelelően alakítottak át. Amikor a klímaváltozás aszályt idézett elő, már a megnövekedett problémákat nem tudták megoldani. A város pusztulása tanulság a jelen kor emberének, arra figyelmeztet, hogy bármilyen magasan fejlett legyen egy társadalom, ha a környezetét úgy alakítja át, hogy nincs összhangban a természettel, akkor az előbb vagy utóbb megbosszulja magát.

A legenda szerint Naga, a kígyóistennő minden éjjel megjelent az uralkodónál, hogy egyesüljön vele egy gyönyörű lány képében, de a XV. század környékén az utolsó khmer királyt kikosarazta, így a khmerek vonakodva, de lassanként elhagyták a várost.

Angkort benőtte a növényzet, és a fák törzse befurakodott az építőkövek közé. A természet visszakövetelte azt, amit elvettek tőle. A templomok egy része összedőlt, az épületek maradványai és a szobrok misztikus látványt nyújtanak a buja növények között. Így láthatjuk manapság ezt a gyönyörű és titokzatos helyet, a nagyravágyás és a telhetetlenség mementójaként.

Források:

Könyv:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra könyvkiadó

Képek:

flickr.com Angkor Wat

flickr.com Fával benőtt épületromok 1.

flickr.com Szoborfejek

flickr.com Fával benőtt épületromok 2.

Weboldalak:

mult-kor.hu Nem egyszerre néptelenedett el a kambodzsai Angkor

Filmek:

youtu.be Az antik világ építészeti remekei – Angkor Wat

youtu.be Földben rejtőzködő titkok – Angkor titkai

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

Zeusz házasságtörései – 1. rész

Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.

Tovább olvasom »

Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz

Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”

Tovább olvasom »

A szirtlakó anasazik hazája – Mesa Verde

Mesa Verde, azaz spanyolul “Zöld Tábla” ősi településről kapta a nevét az az 1906-ban Roosevelt elnök által nemzeti parkká nyilvánított terület, amely Colorado államban található, Arizona és Új-Mexico államok határánál, és mintegy 211 négyzetkilométernyi területet ölel fel. Itt éltek 700 évvel ezelőtt az anasazik, az “ősök”, akik a mai napig ismeretlen okból elhagyták termékenyebb hazájukat, hogy rosszabb körülmények közé, sziklás és kopár területen telepedjenek le. A tudósok a mai napig vizsgálják az okot, hogy a 13. század vége felé Mesa Verde miért néptelenedett el. A hirtelen elvándorlásukra jelenleg is keresik a megfelelő magyarázatot.

Tovább olvasom »

Szlovénia – A postojnai cseppkőbarlang és a predjamai barlangi vár

A postojnai cseppkőbarlangot méltán nevezik a Barlangok Királynőjének, a világ egyik legszebb barlangja. A barlang mélyébe kisvasúton utaznak a látogatók, majd egy 1,5 km-es könnyű sétával gyalog tekinthetik meg ezt a földalatti csodát, fenséges galériákban, hatalmas termekben sétálhatnak, amely zsúfolásig tele van szebbnél szebb cseppkövekkel. Postojnától 10 km-es autóútra található a predjamai barlangi vár. A barlangba épített vár már önmagában is csodálatra méltó, egy középkorban épített mesevár, a története ugyancsak csodás, izgalmakkal teli, titkos alagutak és a szlovén Robin Hood legendája teszi még érdekesebbé.

Tovább olvasom »

Észak-Amerika rejtélyes helyei – Nagy Kígyó-halom

A világ legnagyobb alakhalma egy Brush Creek nevű patak partján, Ohio államban található. 400 méter hosszú, tekergő, tátott szájú kígyót ábrázol, a szájában mintha napot, vagy tojást tartana. A kígyó teste 6 méter széles, és némely helyen eléri az 1,5 méteres magasságot. A kígyót kőből rakták ki, a köveket az alakzat alatt található völgyből hordták fel az építéshez. Nem tudni pontosan, hogy kik, mikor, és milyen célból építették, de mint ahogy a Nasca-vonalaknál is jellemző, csak a magasból lehet látni, hogy mit ábrázol. A tudósok úgy gondolták, hogy 2-3 ezer évvel ezelőtt az Adena-, vagy a Hopewell-kultúra hozta létre az építményt, de nem találtak erre utaló leleteket.

Tovább olvasom »