Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén

Ősi metropolisz Kambodzsa szívében

A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a  780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb. A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.

A víztározók és a csatornák fontos szerepet játszottak a metropolisz életében. Angkor jelentős lakossággal rendelkezett, ellátásuk nem kis teljesítményt jelentett a város vezetőinek, de erre a problémára briliáns módszert találtak ki. Zseniálisan kialakított vízgazdálkodási rendszerrel tudták mozgásban tartani a várost, és az emberek szükségleteit ellátni. Ez a társadalom a víz segítségével tudott fennmaradni évszázadokon keresztül, a vízellátással tudták megtermelni a lakosság élelemszükségleteit. A külső városrészeket is csatornákkal kötötték össze. Kiderült, hogy a vízrendszer nagyobb volt, mint amire valaha is gondoltunk. A légi feltérképezés előtt kevesebb mint 30 csatornát ismertek a kutatók, most csaknem 250-ről tudnak. Régebben úgy gondolták, hogy nem volt szabályzórendszere a csatornáknak, a jelenlegi régészeti felfedezések azt bizonyítják, hogy gátak, zsilipek sokasága biztosította a víz mennyiségét és a sodrásának gyorsaságát.

A csatornák nem csak a központi templomokat kötötték össze, és nem csak rituális célokat szolgáltak, mint ahogyan azt régebben feltételeztük, hanem ellátták az emberek igényeit, öntözték a földeket. Ahogy nőtt a lakosság száma, az uralkodók alapvető feladata az lett, hogy az öntözéshez biztosítsák a megfelelő vízhozamot. A khmerek egyre több csatornát építettek, amit folyamatosan fejleszteni és karbantartani kellett. A munkákat erős központosítással irányították, mert tudták, ha a víz elapad, a város összeomlik gazdaságilag, aszály, éhezés, járványok fenyegetik a lakosságot. Angkor virágzása 600 évig tartott.

A XII. században a khmer királyok egyre nagyobb templomokat emeltek, amelyekhez több építőmunkás, több rizsföld, és több csatorna is kellett. A csaknem 750 ezer ember ellátása komoly szervezést igényelt. I.sz 1300 és 1700 között globális klímaváltozás történt, amelynek következtében az időjárás nagymértékben megváltozott, ezért i.sz. 1400 körül Angkorban is válság lépett fel. Aszályos területek alakultak ki, a város vezetői nem tudtak lépést tartani a lakosság növekedésével, és a klímaváltozással. A válság jeleit a régészeti feltárások is alátámasztják. Egy hidat gáttá alakítottak át azért, hogy az aszályos területre tereljék a vizet, de az átalakított építmény hamarosan összeomlott. Több sebtében kialakított gátat, és átvágott csatornát is megtaláltak a régészek. A mesterséges vízellátás akadozni kezdett. A vízgazdálkodási tudományuk elkorcsosult, már nem tudták olyan mesterien megszervezni a vízellátást, mint évszázadokkal ezelőtt. Néhány évtized alatt a töredékére esett vissza a vízhozam.

Angkor pusztulását a nagymértékű túlnépesedés, a környezet kíméletlen átalakítása, az erdők kivágása okozta. Mindent a lakosság igényeinek megfelelően alakítottak át. Amikor a klímaváltozás aszályt idézett elő, már a megnövekedett problémákat nem tudták megoldani. A város pusztulása tanulság a jelen kor emberének, arra figyelmeztet, hogy bármilyen magasan fejlett legyen egy társadalom, ha a környezetét úgy alakítja át, hogy nincs összhangban a természettel, akkor az előbb vagy utóbb megbosszulja magát.

A legenda szerint Naga, a kígyóistennő minden éjjel megjelent az uralkodónál, hogy egyesüljön vele egy gyönyörű lány képében, de a XV. század környékén az utolsó khmer királyt kikosarazta, így a khmerek vonakodva, de lassanként elhagyták a várost.

Angkort benőtte a növényzet, és a fák törzse befurakodott az építőkövek közé. A természet visszakövetelte azt, amit elvettek tőle. A templomok egy része összedőlt, az épületek maradványai és a szobrok misztikus látványt nyújtanak a buja növények között. Így láthatjuk manapság ezt a gyönyörű és titokzatos helyet, a nagyravágyás és a telhetetlenség mementójaként.

 

Források:

Könyv:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra könyvkiadó

 

Képek:

flickr.com Angkor Wat

flickr.com Fával benőtt épületromok 1.

flickr.com Szoborfejek

flickr.com Fával benőtt épületromok 2.

 

Weboldalak:

mult-kor.hu Nem egyszerre néptelenedett el a kambodzsai Angkor

 

Filmek:

youtu.be Az antik világ építészeti remekei – Angkor Wat

youtu.be Földben rejtőzködő titkok – Angkor titkai

 

Ha érdekesnek találod a cikket, akkor kérlek oszd meg, és kövess a Facebook-on: