Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén

37
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!
Ősi metropolisz Kambodzsa szívében

A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a  780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.

A víztározók és a csatornák fontos szerepet játszottak a metropolisz életében. Angkor jelentős lakossággal rendelkezett, ellátásuk nem kis teljesítményt jelentett a város vezetőinek, de erre a problémára briliáns módszert találtak ki. Zseniálisan kialakított vízgazdálkodási rendszerrel tudták mozgásban tartani a várost, és az emberek szükségleteit ellátni. Ez a társadalom a víz segítségével tudott fennmaradni évszázadokon keresztül, a vízellátással tudták megtermelni a lakosság élelemszükségleteit. A külső városrészeket is csatornákkal kötötték össze. Kiderült, hogy a vízrendszer nagyobb volt, mint amire valaha is gondoltunk. A légi feltérképezés előtt kevesebb mint 30 csatornát ismertek a kutatók, most csaknem 250-ről tudnak. Régebben úgy gondolták, hogy nem volt szabályzórendszere a csatornáknak, a jelenlegi régészeti felfedezések azt bizonyítják, hogy gátak, zsilipek sokasága biztosította a víz mennyiségét és a sodrásának gyorsaságát.

A csatornák nem csak a központi templomokat kötötték össze, és nem csak rituális célokat szolgáltak, mint ahogyan azt régebben feltételeztük, hanem ellátták az emberek igényeit, öntözték a földeket. Ahogy nőtt a lakosság száma, az uralkodók alapvető feladata az lett, hogy az öntözéshez biztosítsák a megfelelő vízhozamot. A khmerek egyre több csatornát építettek, amit folyamatosan fejleszteni és karbantartani kellett. A munkákat erős központosítással irányították, mert tudták, ha a víz elapad, a város összeomlik gazdaságilag, aszály, éhezés, járványok fenyegetik a lakosságot. Angkor virágzása 600 évig tartott.

A XII. században a khmer királyok egyre nagyobb templomokat emeltek, amelyekhez több építőmunkás, több rizsföld, és több csatorna is kellett. A csaknem 750 ezer ember ellátása komoly szervezést igényelt. I.sz 1300 és 1700 között globális klímaváltozás történt, amelynek következtében az időjárás nagymértékben megváltozott, ezért i.sz. 1400 körül Angkorban is válság lépett fel. Aszályos területek alakultak ki, a város vezetői nem tudtak lépést tartani a lakosság növekedésével, és a klímaváltozással. A válság jeleit a régészeti feltárások is alátámasztják. Egy hidat gáttá alakítottak át azért, hogy az aszályos területre tereljék a vizet, de az átalakított építmény hamarosan összeomlott. Több sebtében kialakított gátat, és átvágott csatornát is megtaláltak a régészek. A mesterséges vízellátás akadozni kezdett. A vízgazdálkodási tudományuk elkorcsosult, már nem tudták olyan mesterien megszervezni a vízellátást, mint évszázadokkal ezelőtt. Néhány évtized alatt a töredékére esett vissza a vízhozam.

Angkor pusztulását a nagymértékű túlnépesedés, a környezet kíméletlen átalakítása, az erdők kivágása okozta. Mindent a lakosság igényeinek megfelelően alakítottak át. Amikor a klímaváltozás aszályt idézett elő, már a megnövekedett problémákat nem tudták megoldani. A város pusztulása tanulság a jelen kor emberének, arra figyelmeztet, hogy bármilyen magasan fejlett legyen egy társadalom, ha a környezetét úgy alakítja át, hogy nincs összhangban a természettel, akkor az előbb vagy utóbb megbosszulja magát.

A legenda szerint Naga, a kígyóistennő minden éjjel megjelent az uralkodónál, hogy egyesüljön vele egy gyönyörű lány képében, de a XV. század környékén az utolsó khmer királyt kikosarazta, így a khmerek vonakodva, de lassanként elhagyták a várost.

Angkort benőtte a növényzet, és a fák törzse befurakodott az építőkövek közé. A természet visszakövetelte azt, amit elvettek tőle. A templomok egy része összedőlt, az épületek maradványai és a szobrok misztikus látványt nyújtanak a buja növények között. Így láthatjuk manapság ezt a gyönyörű és titokzatos helyet, a nagyravágyás és a telhetetlenség mementójaként.

Források:

Könyv:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra könyvkiadó

Képek:

flickr.com Angkor Wat

flickr.com Fával benőtt épületromok 1.

flickr.com Szoborfejek

flickr.com Fával benőtt épületromok 2.

Weboldalak:

mult-kor.hu Nem egyszerre néptelenedett el a kambodzsai Angkor

Filmek:

youtu.be Az antik világ építészeti remekei – Angkor Wat

youtu.be Földben rejtőzködő titkok – Angkor titkai

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »

A csodaszép Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Horvátország legnagyobb nemzeti parkja, területe 300 km², 1979 óta a világörökség része. A tavak szépsége mindenkit lenyűgöz, bármelyik útvonalon megyünk végig.  Számtalan vízesés mellett, és kristálytiszta vizű tavak felszíne fölött sétálhatunk a jól kiépített utakon. Bárhová nézünk úgy érezzük, mintha Csodaországban járnánk, mert itt mindenhol, amerre csak járunk, különleges természeti szépségeket látunk. Legyen bármelyik évszak, mindegyikben egy másik, de egyaránt csodálatos oldalát mutatja a park.

Tovább olvasom »

Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz

Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”

Tovább olvasom »

Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás

Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.

Tovább olvasom »
Mésa-sztélé

A bibliai Bálák király valóban létezhetett

Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.

Tovább olvasom »

Petra, a rózsaszín város rejtélye

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.
Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

Tovább olvasom »