Ősi metropolisz Kambodzsa szívében
A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a 780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.
A víztározók és a csatornák fontos szerepet játszottak a metropolisz életében. Angkor jelentős lakossággal rendelkezett, ellátásuk nem kis teljesítményt jelentett a város vezetőinek, de erre a problémára briliáns módszert találtak ki. Zseniálisan kialakított vízgazdálkodási rendszerrel tudták mozgásban tartani a várost, és az emberek szükségleteit ellátni. Ez a társadalom a víz segítségével tudott fennmaradni évszázadokon keresztül, a vízellátással tudták megtermelni a lakosság élelemszükségleteit. A külső városrészeket is csatornákkal kötötték össze. Kiderült, hogy a vízrendszer nagyobb volt, mint amire valaha is gondoltunk. A légi feltérképezés előtt kevesebb mint 30 csatornát ismertek a kutatók, most csaknem 250-ről tudnak. Régebben úgy gondolták, hogy nem volt szabályzórendszere a csatornáknak, a jelenlegi régészeti felfedezések azt bizonyítják, hogy gátak, zsilipek sokasága biztosította a víz mennyiségét és a sodrásának gyorsaságát.
A csatornák nem csak a központi templomokat kötötték össze, és nem csak rituális célokat szolgáltak, mint ahogyan azt régebben feltételeztük, hanem ellátták az emberek igényeit, öntözték a földeket. Ahogy nőtt a lakosság száma, az uralkodók alapvető feladata az lett, hogy az öntözéshez biztosítsák a megfelelő vízhozamot. A khmerek egyre több csatornát építettek, amit folyamatosan fejleszteni és karbantartani kellett. A munkákat erős központosítással irányították, mert tudták, ha a víz elapad, a város összeomlik gazdaságilag, aszály, éhezés, járványok fenyegetik a lakosságot. Angkor virágzása 600 évig tartott.
A XII. században a khmer királyok egyre nagyobb templomokat emeltek, amelyekhez több építőmunkás, több rizsföld, és több csatorna is kellett. A csaknem 750 ezer ember ellátása komoly szervezést igényelt. I.sz 1300 és 1700 között globális klímaváltozás történt, amelynek következtében az időjárás nagymértékben megváltozott, ezért i.sz. 1400 körül Angkorban is válság lépett fel. Aszályos területek alakultak ki, a város vezetői nem tudtak lépést tartani a lakosság növekedésével, és a klímaváltozással. A válság jeleit a régészeti feltárások is alátámasztják. Egy hidat gáttá alakítottak át azért, hogy az aszályos területre tereljék a vizet, de az átalakított építmény hamarosan összeomlott. Több sebtében kialakított gátat, és átvágott csatornát is megtaláltak a régészek. A mesterséges vízellátás akadozni kezdett. A vízgazdálkodási tudományuk elkorcsosult, már nem tudták olyan mesterien megszervezni a vízellátást, mint évszázadokkal ezelőtt. Néhány évtized alatt a töredékére esett vissza a vízhozam.
Angkor pusztulását a nagymértékű túlnépesedés, a környezet kíméletlen átalakítása, az erdők kivágása okozta. Mindent a lakosság igényeinek megfelelően alakítottak át. Amikor a klímaváltozás aszályt idézett elő, már a megnövekedett problémákat nem tudták megoldani. A város pusztulása tanulság a jelen kor emberének, arra figyelmeztet, hogy bármilyen magasan fejlett legyen egy társadalom, ha a környezetét úgy alakítja át, hogy nincs összhangban a természettel, akkor az előbb vagy utóbb megbosszulja magát.
A legenda szerint Naga, a kígyóistennő minden éjjel megjelent az uralkodónál, hogy egyesüljön vele egy gyönyörű lány képében, de a XV. század környékén az utolsó khmer királyt kikosarazta, így a khmerek vonakodva, de lassanként elhagyták a várost.
Angkort benőtte a növényzet, és a fák törzse befurakodott az építőkövek közé. A természet visszakövetelte azt, amit elvettek tőle. A templomok egy része összedőlt, az épületek maradványai és a szobrok misztikus látványt nyújtanak a buja növények között. Így láthatjuk manapság ezt a gyönyörű és titokzatos helyet, a nagyravágyás és a telhetetlenség mementójaként.
Források:
Könyv:
Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra könyvkiadó
Képek:
flickr.com Angkor Wat
flickr.com Fával benőtt épületromok 1.
flickr.com Szoborfejek
flickr.com Fával benőtt épületromok 2.
Weboldalak:
mult-kor.hu Nem egyszerre néptelenedett el a kambodzsai Angkor
Filmek:
youtu.be Az antik világ építészeti remekei – Angkor Wat
youtu.be Földben rejtőzködő titkok – Angkor titkai
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Zeusz házasságtörései – 1. rész
Zeusz, aki a görög mitológiában az ég és föld ura, az istenek királya volt, hatalmát azzal erősítette meg, hogy égi lényekkel, halandó nőkkel számtalan gyermeket nemzett, az istenek és halhatatlanok jelentős részének ő volt az apja. Az erotika iránti telhetetlen vágyát Héra, a felesége, nem nézte jó szemmel, ezért hogy céljait elérje, gyakran cselhez folyamodott, a földi nőket álcázva, pl. bika, vagy hattyú képében ejtette teherbe. Kiváló gyermekei születtek, akik neves dinasztiák ősei lettek, mítoszok, legendák szólnak hőstetteikről.
Raja Ampat – Egy káprázatos szigetvilág
Ez a csodás szigetcsoport Nyugat-Pápua térségében található az egyenlítőtől nem messze. Raja Ampat, vagyis “Négy Király” a nevét a négy fő szigetéről kapta. Egy igazi földi paradicsom, amely közel 1600 kisebb és nagyobb szigetből áll, ezek közül sok lakatlan és trópusi őserdők borítják. Sokszínű állatvilággal rendelkezik, a világ 5 legszebb helye között említik a búvárok. A környező vizekben csaknem 1500 fajta szebbnél szebb színes hal, teknős, tüskés rája, barrakuda és még számtalan állat úszkál a gyönyörű korallzátonyok között. Raja Ampat, ez a sokszínű és különleges szigetvilág Indonézia és a Föld egyik legszebb helye.
A rejtélyes Voynich-kézirat
A világ egyik legrejtélyesebb könyve, amely furcsa írást és bizarr képeket tartalmaz. A legjobb kódfejtők próbálták megfejteni az írást, de nem jártak sikerrel, csak találgatni tudunk, hogy miről szól. Úgy tűnik, hogy valami nagyon fontos mondanivalót akart a szerzője elrejteni, eddig sikeresen. A tudósok megmagyarázhatatlannak tartják, nem tudják feltörni a kódját, sokan úgy gondolják, hogy hamisítvány.
A kéziratot egy Róma melletti villában működő jezsuita kollégiumban 1912-ben találta meg a lengyel könyvkereskedő, Wilfrid Michael Voynich, így a kötetet róla nevezték el. A könyv Athanasius Kircher, a jezsuiták rendjébe tartozó tudós, polihisztor hagyatéka volt. Több mint 200 oldalnyi ismeretlen szöveget tartalmaz, valamint furcsa képeket egzotikus növényekről, jelképekről, csillagászati szimbólumokról és megmagyarázhatatlan ábrákról. A mű optikai jelenségeket is szemléltet, a papír forgatásával a képek, úgy mint egy kezdetleges film, megelevenednek.
Zeusz házasságtörései – 3. rész
Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.
Spontán emberi öngyulladás – Van rá tudományos magyarázat?
A Hamuasszony
1951-ben Mary Hardy Reeser halálesete borzolta fel a kedélyeket. A testéből csak néhány darab maradt, az egyik lába papuccsal együtt, a koponya, ami tojásdad formájúra összezsugorodott, néhány elszenesedett csigolya, és némi azonosíthatatlan testszövet. A testen kívül szinte semmi más nem égett meg, és a tűz oka ismeretlen maradt.
Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt
Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.