Göbekli Tepe – A világ legrégebbiként ismert épülete

235
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Ajánlott videók:

Göbekli Tepe – A jelenlegi civilizációnk bölcsője?

A pleisztocén–holocén becsapódási eseményről szóló elméletek szerint i.e. 10 900 körül egy 1,5 km átmérőjű üstökös robbant fel a föld közelében. Észak-Amerikában, a Nagy-tavaktól nem messze, a robbanás hője megolvasztotta a jégtakaró egy részét, és az esemény következményeként nagy mennyiségű vízgőz került a levegőbe. A felolvadt jég végighömpölygött a síkságon hatalmas árvizeket okozva, végül összekeveredett az északi sós tengerrel, ami miatt a Golf-áramlat leállt. A becsapódási esemény igazolására több bizonyíték is létezik, üledékek vizsgálatánál mikrogyémántot, olvadt üveget, irídiumot, stb. találtak, amely bizonyíthatja a katasztrófát.

A fiatalabb Dryas-periódus elmélet szerint körülbelül 12 900 éve egy hirtelen lehűlés történt, amely a megafaunák és a paleolitikumi kultúrák végét jelentette. Az addig fokozatosan melegedő hőmérséklet hirtelen, néhány év alatt hideggé vált, eljegesedés következett be. Kb. 1300 évig tartott a lehűlés. Az elméletet tudósok támasztották alá azzal, hogy a Meerfelder Maar tó üledékrétegeinek mikroszkopikus elemzésével évszakokra lebontva vizsgálták az időjárási viszonyokat. Kiderült, hogy egy rövid instabil időszak után, ami körülbelül fél év volt, a kontinens éghajlata radikálisan megváltozott. Nagy mértékben megnőtt a szélviharok száma és intenzitása, és az éghajlat hideggé vált. A jégkorszak végén a hirtelen felmelegedés miatt újra áradások következtek be.

Ezeknek az eseményeknek a mikéntjéről és a dátumokról még vitatkoznak a tudósok, de egy biztos, hogy úgy 12 ezer évvel ezelőtt a hirtelen időjárásváltozás, a melegedés, majd az eljegesedés, utána újra a melegedés megtörtént, és ezt az eseménysorozatot valamilyen váratlanul bekövetkező katasztrófának kellett kiváltania. Erre sok bizonyíték létezik (a szibériai megfulladt, jégbe fagyott mammutok, észak-amerikai fenyőerdők több méteres iszap alá kerülése, a özönvíz történetek szinte minden népnél, stb.).

Göbekli Tepe ennek a kaotikus időjárási időszaknak a környékén épült. Több kőkörből álló épületegyüttes jellemzője a hatalmas lapos kövek, amelyeket T formájúra faragtak, kör mentén több ilyen követ helyeztek el karnyújtásnyira egymástól, és egy alacsonyabb kőfalat építettek körbe a több mint 6 méteres T alakú oszlopok közé. A kör közepére két T alakú oszlopot ástak be. Ilyen építészeti stílussal eddig még nem találkoztunk, teljesen egyedi formát követ. Az épületek jókora területen, 300 x 300 méteren, 90 százalékban még a föld alatt vannak.

A mai Törökország egy olyan helyen, az úgynevezett termékeny félholdon fekszik, amely Európát Ázsiával köti össze. Rengeteg ősi város romjai vannak ezen a helyen, közöttük Göbekli Tepe is. A civilizáció, a mai tudásunk szerint innen indult, hogy azután szétterjedjen az egész világon. A termékeny félhold Egyiptom, Izrael, Szíria, Irak területén található.

A helybéliek a hegyet, ahol a romok vannak, szent helynek tartják. 1995-ben kezdte feltárni a helyet a német Klaus Schmidt professzor. Négy hatalmas mészkőből készült kőépítményt tárt fel. Schmidt professzor sok kőkori építményt talált már meg, ezért jelentős tudással rendelkezett a kőkori emberekről, de ehhez hasonlót még ezelőtt  nem látott. Úgy gondolta, mivel nem talált házakat és egyéb bizonyítékot arra, hogy a környéket huzamosabb ideig lakhelyként használták, víz sem volt a közelben, ezért Göbekli Tepe egy szentély lehetett, amit csak időközönként látogattak meg a kőkori emberek.

Az épületek több szinten helyezkednek el egymás fölött, megépítettek egy kőkört, majd néhány évtized múlva betemették, és újabbat építettek fölé. Az egyes szintek minősége és építésének kifinomultsága időben felfelé haladva a legfelsőbb réteg felé, visszafejlődött, hevenyészetté vált, majd egy idő után az építkezés megszűnt.
Az épületek készítésének miértje, hogy miért fektettek bele ilyen sok energiát, ebből a 12 ezer éves időtávból szemlélve már szinte megoldhatatlan, nem tudjuk, hogy mi célt szolgált. Feltételezések vannak. Ha a régészek nem értenek valamit, vagy a jelen korunkban a talált építménynek felfoghatatlan a létezése, akkor hajlamosak arra, hogy szentélynek, vagy templomnak kiáltsák ki. Lehet, hogy az volt, de biztosat nem tudhatunk.

Az bizonyos, hogy már jóval az építés előtt rendelkezniük kellett ezeknek az embereknek valamiféle tudással és hagyománnyal az építészettel és a szobrászattal kapcsolatban. Valószínűleg nem úgy történt, hogy egyik nap felébredt valaki álmából, és kipattant egy isteni szikra az agyából. Ahhoz, hogy ilyen hatalmas munkát, több tonnás kövek faragását, helyszínre cipelését, felállítást véghez vigyen egy közösség, nagyfokú elszántságra volt szükség, tudniuk kellett, hogy mit és miért csinálnak.
Valószínűleg nem Göbekli Tepe a legrégebbi építmény a Földön, csak még ennél régebbit nem fedeztünk fel. Rengeteg feltárni való lelet rejtőzhet még a föld és a víz alatt.

Göbekli Tepe egy újabb bizonyíték lehet arra, hogy több mint 12 ezer évvel ezelőtt már létezhetett fejlett civilizáció a Földön, amelyet katasztrófa pusztított el. Voltak túlélők, akiknek a leszármazottai vagyunk. A régi civilizációról már csak emlékfoszlányok maradtak fenn, mint pl. Atlantisz legendája, és sajnos a régi tudás szinte teljes mértékben elveszett. A mai civilizációnk teljesen más irányba fejlődött, mint a régi, valószínűleg ezért nem értjük meg, és fogadjuk el a létezését.

Források, képek, ajánlott weboldalak, film:

Képek:

flickr.com Göbekli Tepe

flickr.com A Pocakos hegy

flickr.com Dombormű állatokkal

Weboldalak:

ng.hu Újra látogatható a világ legrégebbi ismert temploma

turkinfo.hu Göbekli Tepe: Anatóliából származik az európai ember?

hu.wikipedia.org Pleisztocén–holocén becsapódási esemény

hu.wikipedia.org Göbekli Tepe

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Apokalipszis

Mikor jön el az apokalipszis?

A történelem során az emberiséget kezdetektől fogva foglalkoztatta a világvége gondolata. Szinte minden civilizáció mítoszaiban, feljegyzéseiben megtalálható a végitélet víziója. Az apokalipszis szó jelentése: feltárás, kinyilvánítás, a “fátyol fellebbentése”, általa a titok feltárul az emberek előtt. A keresztény próféciákban a kulcsot a Jelenések könyve adja meg, az Újtestamentum utolsó könyve, amely a Biblia összes könyve közül a legrejtélyesebb.

Tovább olvasom »

Naica – A csodás kristálybarlang titka

A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »

Nostradamus próféciái – 1. rész

Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?

Tovább olvasom »

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

A rejtélyes gömbvillám

Ennek a ritka és rejtélyes jelenségnek a létezését csak néhány éve sikerült bebizonyítani, amikor kínai kutatók véletlenül lefényképezték. A kutatók a hagyományos villámokat tanulmányozták, amikor váratlanul egy gömbvillám színképét sikerült rögzíteni.
A gömbvillám egy titkokat rejtő furcsa energia, amely látszólag ellentmond a fizika törvényeinek. A létezésében sokáig nem hittek a tudósok, mert a megfigyelése szinte lehetetlen, ritka és rövid ideig tartó jelenségről van szó. A tudósok azért tartanak a gömbvillám keletkezésének megmagyarázásától, mert nem értik teljes egészében a plazmafizikát, mivel ez még csak egy új tudományág. A gömbvillám keletkezésének megértésével talán feltárul a titok, de sajnos erre lehet, hogy évtizedeket kell várnunk. Azért is lenne fontos a folyamatot megfejtenünk, mert talán egy új energiaforráshoz is juthatnánk általa.

Tovább olvasom »