Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Ajánlott videók:
Göbekli Tepe – A jelenlegi civilizációnk bölcsője?
A pleisztocén–holocén becsapódási eseményről szóló elméletek szerint i.e. 10 900 körül egy 1,5 km átmérőjű üstökös robbant fel a föld közelében. Észak-Amerikában, a Nagy-tavaktól nem messze, a robbanás hője megolvasztotta a jégtakaró egy részét, és az esemény következményeként nagy mennyiségű vízgőz került a levegőbe. A felolvadt jég végighömpölygött a síkságon hatalmas árvizeket okozva, végül összekeveredett az északi sós tengerrel, ami miatt a Golf-áramlat leállt. A becsapódási esemény igazolására több bizonyíték is létezik, üledékek vizsgálatánál mikrogyémántot, olvadt üveget, irídiumot, stb. találtak, amely bizonyíthatja a katasztrófát.
A fiatalabb Dryas-periódus elmélet szerint körülbelül 12 900 éve egy hirtelen lehűlés történt, amely a megafaunák és a paleolitikumi kultúrák végét jelentette. Az addig fokozatosan melegedő hőmérséklet hirtelen, néhány év alatt hideggé vált, eljegesedés következett be. Kb. 1300 évig tartott a lehűlés. Az elméletet tudósok támasztották alá azzal, hogy a Meerfelder Maar tó üledékrétegeinek mikroszkopikus elemzésével évszakokra lebontva vizsgálták az időjárási viszonyokat. Kiderült, hogy egy rövid instabil időszak után, ami körülbelül fél év volt, a kontinens éghajlata radikálisan megváltozott. Nagy mértékben megnőtt a szélviharok száma és intenzitása, és az éghajlat hideggé vált. A jégkorszak végén a hirtelen felmelegedés miatt újra áradások következtek be.
Ezeknek az eseményeknek a mikéntjéről és a dátumokról még vitatkoznak a tudósok, de egy biztos, hogy úgy 12 ezer évvel ezelőtt a hirtelen időjárásváltozás, a melegedés, majd az eljegesedés, utána újra a melegedés megtörtént, és ezt az eseménysorozatot valamilyen váratlanul bekövetkező katasztrófának kellett kiváltania. Erre sok bizonyíték létezik (a szibériai megfulladt, jégbe fagyott mammutok, észak-amerikai fenyőerdők több méteres iszap alá kerülése, a özönvíz történetek szinte minden népnél, stb.).
Göbekli Tepe ennek a kaotikus időjárási időszaknak a környékén épült. Több kőkörből álló épületegyüttes jellemzője a hatalmas lapos kövek, amelyeket T formájúra faragtak, kör mentén több ilyen követ helyeztek el karnyújtásnyira egymástól, és egy alacsonyabb kőfalat építettek körbe a több mint 6 méteres T alakú oszlopok közé. A kör közepére két T alakú oszlopot ástak be. Ilyen építészeti stílussal eddig még nem találkoztunk, teljesen egyedi formát követ. Az épületek jókora területen, 300 x 300 méteren, 90 százalékban még a föld alatt vannak.
A mai Törökország egy olyan helyen, az úgynevezett termékeny félholdon fekszik, amely Európát Ázsiával köti össze. Rengeteg ősi város romjai vannak ezen a helyen, közöttük Göbekli Tepe is. A civilizáció, a mai tudásunk szerint innen indult, hogy azután szétterjedjen az egész világon. A termékeny félhold Egyiptom, Izrael, Szíria, Irak területén található.
A helybéliek a hegyet, ahol a romok vannak, szent helynek tartják. 1995-ben kezdte feltárni a helyet a német Klaus Schmidt professzor. Négy hatalmas mészkőből készült kőépítményt tárt fel. Schmidt professzor sok kőkori építményt talált már meg, ezért jelentős tudással rendelkezett a kőkori emberekről, de ehhez hasonlót még ezelőtt nem látott. Úgy gondolta, mivel nem talált házakat és egyéb bizonyítékot arra, hogy a környéket huzamosabb ideig lakhelyként használták, víz sem volt a közelben, ezért Göbekli Tepe egy szentély lehetett, amit csak időközönként látogattak meg a kőkori emberek.
Az épületek több szinten helyezkednek el egymás fölött, megépítettek egy kőkört, majd néhány évtized múlva betemették, és újabbat építettek fölé. Az egyes szintek minősége és építésének kifinomultsága időben felfelé haladva a legfelsőbb réteg felé, visszafejlődött, hevenyészetté vált, majd egy idő után az építkezés megszűnt.
Az épületek készítésének miértje, hogy miért fektettek bele ilyen sok energiát, ebből a 12 ezer éves időtávból szemlélve már szinte megoldhatatlan, nem tudjuk, hogy mi célt szolgált. Feltételezések vannak. Ha a régészek nem értenek valamit, vagy a jelen korunkban a talált építménynek felfoghatatlan a létezése, akkor hajlamosak arra, hogy szentélynek, vagy templomnak kiáltsák ki. Lehet, hogy az volt, de biztosat nem tudhatunk.
Az bizonyos, hogy már jóval az építés előtt rendelkezniük kellett ezeknek az embereknek valamiféle tudással és hagyománnyal az építészettel és a szobrászattal kapcsolatban. Valószínűleg nem úgy történt, hogy egyik nap felébredt valaki álmából, és kipattant egy isteni szikra az agyából. Ahhoz, hogy ilyen hatalmas munkát, több tonnás kövek faragását, helyszínre cipelését, felállítást véghez vigyen egy közösség, nagyfokú elszántságra volt szükség, tudniuk kellett, hogy mit és miért csinálnak.
Valószínűleg nem Göbekli Tepe a legrégebbi építmény a Földön, csak még ennél régebbit nem fedeztünk fel. Rengeteg feltárni való lelet rejtőzhet még a föld és a víz alatt.
Göbekli Tepe egy újabb bizonyíték lehet arra, hogy több mint 12 ezer évvel ezelőtt már létezhetett fejlett civilizáció a Földön, amelyet katasztrófa pusztított el. Voltak túlélők, akiknek a leszármazottai vagyunk. A régi civilizációról már csak emlékfoszlányok maradtak fenn, mint pl. Atlantisz legendája, és sajnos a régi tudás szinte teljes mértékben elveszett. A mai civilizációnk teljesen más irányba fejlődött, mint a régi, valószínűleg ezért nem értjük meg, és fogadjuk el a létezését.
Források, képek, ajánlott weboldalak, film:
Képek:
flickr.com Göbekli Tepe
flickr.com A Pocakos hegy
flickr.com Dombormű állatokkal
Weboldalak:
ng.hu Újra látogatható a világ legrégebbi ismert temploma
turkinfo.hu Göbekli Tepe: Anatóliából származik az európai ember?
hu.wikipedia.org Pleisztocén–holocén becsapódási esemény
hu.wikipedia.org Göbekli Tepe
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás
Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.
A rejtélyes gömbvillám
Ennek a ritka és rejtélyes jelenségnek a létezését csak néhány éve sikerült bebizonyítani, amikor kínai kutatók véletlenül lefényképezték. A kutatók a hagyományos villámokat tanulmányozták, amikor váratlanul egy gömbvillám színképét sikerült rögzíteni.
A gömbvillám egy titkokat rejtő furcsa energia, amely látszólag ellentmond a fizika törvényeinek. A létezésében sokáig nem hittek a tudósok, mert a megfigyelése szinte lehetetlen, ritka és rövid ideig tartó jelenségről van szó. A tudósok azért tartanak a gömbvillám keletkezésének megmagyarázásától, mert nem értik teljes egészében a plazmafizikát, mivel ez még csak egy új tudományág. A gömbvillám keletkezésének megértésével talán feltárul a titok, de sajnos erre lehet, hogy évtizedeket kell várnunk. Azért is lenne fontos a folyamatot megfejtenünk, mert talán egy új energiaforráshoz is juthatnánk általa.
Zeusz házasságtörései – 3. rész
Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.
A Nemrut-hegy rejtélye
Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.
Létezik a túlvilág? – Van élet a halál után?
Napjainkban a materializmus az elterjedtebb filozófiai irányzat, amely az ókorban, a filozófia kialakulásakor alakult ki. Ennek az anyagközpontú világnézetnek a következtében olyan szemlélet fejlődött ki, amely nem ismeri el a testtől különálló lélek létezését, csak kizárólag a kézzel fogható anyag valóságosságát, ezért az emberi életet úgy képzeli el, hogy a gondolataink az agyban keletkeznek, és halálunk után a testtel együtt a lélek is megsemmisül.
A marxizmus megjelenésével a materializmus felerősödött, és széles körben elfogadottá vált, de sajnos ez a világnézet azt a hamis biztonságot adja, hogy már szinte mindent értünk, pedig nagyon is lehetséges, hogy az emberiség egy része ebben a kérdésben is évszázadokon keresztül tévúton járt.
A bibliai Bálák király valóban létezhetett
Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.