Machu Picchu – Város a fellegek között

467
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Gyönyörű és rejtélyes fellegvár a hegytetőn

Lenyűgöző természeti környezetben, 2450 m tengerszint feletti magasságban található Machu Picchu, melynek romjai az Andok keleti lejtőin, gazdag trópusi növény- és állatvilággal körülvéve, Cuzcotól 110 km-re, egy meredek hegygerincen magasodik a felhők közé. Sokkal több, mint egy építészeti csoda, mert a romoknak és a környező vidéknek, a cukorsüveg hegyeknek, amelyek körülölelik az ősi várost, különleges varázsa van. Megérint, elvarázsol, és kíváncsivá tesz.

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A Naptemplom

Machu Picchuban vannak kutak és medencék, amelyekben még most is csordogál a víz, elképesztő mérnöki tudással megépített épületek, lakóházak, templomok és oltárok. A hegygerincen mintegy 200 építményt építettek, némelyiket tökéletesen megfaragott kövekből. A falakba nincs belevésve semmi, amely a romok rejtélyes múltjára adhatna választ. A város fél hektáron terül el, amit zöldellő teraszokkal vettek körül.

Épületromok Machu Picchun

A teraszoknak kettős funkciója volt, egyrészt az élelem megtermelésére szolgált, másrészt a város alapzatának megerősítésére készítették. A tudósok szerint több földet műveltek meg az országszerte megépített teraszokon az inka időkben, mint jelenleg, a modern Peruban. Machu Picchu teraszain nem volt elegendő hely a szükséges élelmiszer mennyiség megtermelésére, ezért a szomszédos településekről is ellátták élelemmel a város lakóit. A fellegvár esetében a teraszok építésének a legfontosabb célja az volt, hogy az egész várost alátámasszák a hegygerincen. A felhőszakadások, amelyek ezen a környéken gyakran földcsuszamlásokat indítanak el, a két geológiai törésvonal, ami a területet keresztezi, földrengés-veszélyessé téve a helyet, és a meredek hegyoldal, mindezek együttesen szinte lehetetlen feladat elé állították az építőket.

Machu Pichu, teraszok és épületek romjai

A város felépítésének első lépéseként meg kellett erősíteni a hegyoldalt, amit védőteraszok rendszerével értek el. Ezek a teraszok elsősorban a hegyoldal megtámasztására és az esővíz elvezetésére szolgáltak. A rendkívül erős esőzések miatt a környéken gyakoriak a sárlavinák, és ha a lezúduló vizet nem vezetik el, akkor a város a hegygerincen a mélybe csúszhatna. Ezt a problémát az építők leleményesen oldották meg. A teraszokon rétegesen termőföld, alatta homokkal kevert földréteg, végül kavicsréteg és nagyobb kövek vannak elterítve. Ezek a teraszok csatornarendszerként működve a vizet a mélybe vezetik, így bármennyi eső esik, nem árasztja el a teraszokat, mert szűrőként működve az anyagrétegeken lassan a víz beszivárog a talajba. Ez a technika a drain szűrőhöz hasonlítható. Így szinte egyáltalán nincs erózió.

A Királyi Sír

Miután a teraszokat megépítették, még egy komoly problémába ütköztek az építészek. A kővel lefedett utcák miatt az esővíz nem tud elfolyni, ezért már a tervezésnél ügyeltek arra, hogy megtervezzenek több mint 100 vízelvezető járatot. A felesleges vizet ezek a nyitott csatornák a magasabb területekről a város központi terére irányították, onnan a nagy mennyiségű vizet szintén szűréssel vezették a talajba. A fellegvárban több ciszternát is építettek azért, hogy az esővíz a nyitott csatornákon keresztül a földalatti vízvezetékbe szivárogjon, majd onnan a folyóba jusson.

A hatalmas földmunkával a várost az örökkévalóságnak szánták. Az építők zseniális tudásának köszönhetjük, hogy ezt a helyet még napjainkban is megcsodálhatjuk. Rejtélyes hely ez, mert nem tudjuk, hogy mi célt szolgált, miért, és hogyan építették erre az elképesztő helyre. Rendkívül fontos építészeti emlékmű, az inka birodalom szimbóluma. 1983-ban a Világörökség részévé választotta az UNESCO, 2007-ben pedig a Világ Hét Új Csodája közé is beválasztották.

 
Források:

Képek:

flickr.com Machu Picchu látképe

flickr.com A Naptemplom

flickr.com Machu Pichu, teraszok és épületek romjai

flickr.com Épületromok Machu Picchun

flickr.com A Királyi Sír

Filmek:

youtu.be Legendák nyomában – Machu Picchu

youtu.be Machu Picchu megfejtése

youtu.be Az antik világ építészeti remekei – Machu Picchu

Weboldalak:

origo.hu Nem volt rá pénzem, mégis láttam az inka csodát

mult-kor.hu Virtuálisan is látogatható Machu Picchu

Könyvek:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra Könyvkiadó

Titkok a világ legkülönlegesebb helyeiről, Reader’s Digest

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

Létezik a túlvilág? – Van élet a halál után?

Napjainkban a materializmus az elterjedtebb filozófiai irányzat, amely az ókorban, a filozófia kialakulásakor alakult ki. Ennek az anyagközpontú világnézetnek a következtében olyan szemlélet fejlődött ki, amely nem ismeri el a testtől különálló lélek létezését, csak kizárólag a kézzel fogható anyag valóságosságát, ezért az emberi életet úgy képzeli el, hogy a gondolataink az agyban keletkeznek, és halálunk után a testtel együtt a lélek is megsemmisül.

A marxizmus megjelenésével a materializmus felerősödött, és széles körben elfogadottá vált, de sajnos ez a világnézet azt a hamis biztonságot adja, hogy már szinte mindent értünk, pedig nagyon is lehetséges, hogy az emberiség egy része ebben a kérdésben is évszázadokon keresztül tévúton járt.

Tovább olvasom »

Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt

Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.

Tovább olvasom »

LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?

A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.

Tovább olvasom »

Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás

Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.

Tovább olvasom »
Léda és a hattyú - Leonardo da Vinci

Zeusz házasságtörései – 3. rész

Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.

Tovább olvasom »