Petra, a rózsaszín város rejtélye

106
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Petra – A Kincsesház (El Khasné), templom-mauzóleum,  (forrás: flickr.com)

Rózsaszín város a sziklahasadékok között

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.

Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

A nabateusok az Arab-félszigetről származtak, ez a nomád népcsoport letelepedett, majd egy jól működő civilizációt hozott létre, amelynek alapját a kereskedelem képezte. A város jól védhető volt a földrajzi elhelyezkedése miatt, így eleinte képesek voltak ellenállni a hódításoknak. Mivel független maradhatott, Petra fejlődésnek indult, a környékbeli törzsek gyülekezőhelyévé és védelmi központjává vált. A birodalom fővárosaként védelmi szerepe volt, a néhol 300 méter magas sziklákról jól beláthatták a környéket, és a sziklaszurdokok búvóhelynek is kiválóan megfeleltek. Arábiával és Mezopotámiával való kapcsolata miatt fontos kereskedelmi központtá nőtte ki magát. Mivel a legjelentősebb karavánútvonalak a városon keresztül vezettek, ezért Petra gazdasági ereje folyamatosan növekedett. A görög kultúra hatása a sziklákból kifaragott épületeken megfigyelhető. A város a virágzásakor 30-40 ezer lakossal büszkélkedhetett. A fejlődés némiképp lelassult, amikor i.sz. 106-ban Traianus római császár elfoglalta a települést. Később az arabok uralma alá került, ezután Petra hanyatlásnak indult, a XIII. század után elnéptelenedett, a nyugatiak egy időre teljesen el is feledkeztek erről a gyönyörű helyről.

El-Deir “kolostor” (forrás: flickr.com)

Hogyan tudtak a nabateusok ezen a kietlen helyen ilyen jól működő civilizációt létrehozni?

Közel 40 ezren éltek Petrában a város fejlődésének csúcsán. Hogyan tudott ennyi ember ebben a száraz, sivatagi környezetben életben maradni?

A szűk sziklakanyonok között épített város tervezői leleményesen oldották meg a lakosság vízellátását és az élelmezését. Egy közeli forrásból fakadó patak vize biztosította a vízellátást. Gátakat, és víztározó ciszternákat hoztak létre. Teraszokat alakítottak ki a növénytermesztés részére, gabonát, szőlőt és olajfát is termesztettek. A mezőgazdaság és a lakosság részére összegyűjtött vizet elkülönítették, így nem veszélyeztette egyik a másikat. A lakossághoz csővezetékekben és homokkőből kivájt medrekben juttatták el, a mezőgazdasághoz pedig a városon kívül összegyűjtött vizeket használták. Október és március között előforduló nagy mennyiségű eső vízét a gátak segítségével a teraszok felé irányították. Manapság már szinte elképzelhetetlen, de ezt a zord, sivatagos és sziklás tájat 2000 évvel ezelőtt dúsan zöldellő teraszok tarkították.

Petra – A Kincsesház (El Khasné), templom-mauzóleum,  (forrás: flickr.com)

Petra (forrás: flickr.com)

Források:

Weboldal:

Könyv:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra 2007

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Angkor – Rejtély a dzsungel mélyén

A modern tudomány segítségével, légi feltérképezéssel vizsgálták a tudósok Angkor városát. A felvételek alapján kiderült, hogy sokkal nagyobb területet ölelt fel a város, mint amiről eddig tudomásunk volt, több mint 1000 négyzetkilométert. Angkor hatalmasabb metropolisz volt, mint a jelenlegi nagyvárosaink, még a 780 négyzetkilométer területű New Yorknál is nagyobb.
A khmerek gyönyörű épületeket, csodálatos templomokat, városrészeket összekötő csatornákat és hatalmas víztározókat építettek.

Tovább olvasom »
Delphoi jósda

Delphoi jósda – Ismerd meg önmagad!

A Parnasszosz délnyugati lejtőjén, Apollón szent hegyén található a Delphoi jósda, amelyet egykor a világ közepének, a Föld köldökének tartottak. Kr. előtt 8. és 5. század között szinte semmiről sem döntöttek az ókori görögök Püthia, a delphoi papnő megkérdezése nélkül. Ellenség és szövetséges egymás mellett lépdelt Delphoi utcáin, mindenki a jósnő által közvetített, Isten által adott tanácsokért jött. Mivel itt semleges földön jártak, a fegyverszünetet mindannyian tiszteletben tartották ezen a szent helyen. A messziről jött zarándokoknak erkölcsi útmutatásként többek között ezeket a gondolatokat vésték a szentély homlokzatára: “Ismerd meg önmagad. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot.“

Tovább olvasom »

Petra, a rózsaszín város rejtélye

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.
Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

Tovább olvasom »

Nostradamus próféciái – 1. rész

Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?

Tovább olvasom »

Az égbenyúló sziklák kolostorai – Meteora

Egy görögországi nyaralás során kár lenne elszalasztani a lélegzetelállítóan szép Meteorát, a “levegőben lebegőt” megnézni. A kontinensen, Paralia Katerinitől – az egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelytől – 2,5 óra autóútra, Kalambaka (Kalampaka) város mellett magasodik az égbe a “kő-erdő”, ahol a sziklák tetején épített kolostoraikban a világról lemondott szerzetesek élnek odaadó visszavonultságban. Ez a hely a 11. század óta lakóhelye az ortodox szerzeteseknek, akik eleinte remetebarlangjaikban gyakorolták a hitüket.

Tovább olvasom »

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »