Petra, a rózsaszín város rejtélye

106
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Petra – A Kincsesház (El Khasné), templom-mauzóleum,  (forrás: flickr.com)

Rózsaszín város a sziklahasadékok között

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.

Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

A nabateusok az Arab-félszigetről származtak, ez a nomád népcsoport letelepedett, majd egy jól működő civilizációt hozott létre, amelynek alapját a kereskedelem képezte. A város jól védhető volt a földrajzi elhelyezkedése miatt, így eleinte képesek voltak ellenállni a hódításoknak. Mivel független maradhatott, Petra fejlődésnek indult, a környékbeli törzsek gyülekezőhelyévé és védelmi központjává vált. A birodalom fővárosaként védelmi szerepe volt, a néhol 300 méter magas sziklákról jól beláthatták a környéket, és a sziklaszurdokok búvóhelynek is kiválóan megfeleltek. Arábiával és Mezopotámiával való kapcsolata miatt fontos kereskedelmi központtá nőtte ki magát. Mivel a legjelentősebb karavánútvonalak a városon keresztül vezettek, ezért Petra gazdasági ereje folyamatosan növekedett. A görög kultúra hatása a sziklákból kifaragott épületeken megfigyelhető. A város a virágzásakor 30-40 ezer lakossal büszkélkedhetett. A fejlődés némiképp lelassult, amikor i.sz. 106-ban Traianus római császár elfoglalta a települést. Később az arabok uralma alá került, ezután Petra hanyatlásnak indult, a XIII. század után elnéptelenedett, a nyugatiak egy időre teljesen el is feledkeztek erről a gyönyörű helyről.

El-Deir “kolostor” (forrás: flickr.com)

Hogyan tudtak a nabateusok ezen a kietlen helyen ilyen jól működő civilizációt létrehozni?

Közel 40 ezren éltek Petrában a város fejlődésének csúcsán. Hogyan tudott ennyi ember ebben a száraz, sivatagi környezetben életben maradni?

A szűk sziklakanyonok között épített város tervezői leleményesen oldották meg a lakosság vízellátását és az élelmezését. Egy közeli forrásból fakadó patak vize biztosította a vízellátást. Gátakat, és víztározó ciszternákat hoztak létre. Teraszokat alakítottak ki a növénytermesztés részére, gabonát, szőlőt és olajfát is termesztettek. A mezőgazdaság és a lakosság részére összegyűjtött vizet elkülönítették, így nem veszélyeztette egyik a másikat. A lakossághoz csővezetékekben és homokkőből kivájt medrekben juttatták el, a mezőgazdasághoz pedig a városon kívül összegyűjtött vizeket használták. Október és március között előforduló nagy mennyiségű eső vízét a gátak segítségével a teraszok felé irányították. Manapság már szinte elképzelhetetlen, de ezt a zord, sivatagos és sziklás tájat 2000 évvel ezelőtt dúsan zöldellő teraszok tarkították.

Petra – A Kincsesház (El Khasné), templom-mauzóleum,  (forrás: flickr.com)

Petra (forrás: flickr.com)

Források:

Weboldal:

Könyv:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra 2007

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter
Atlantisz

Egy eltűnt civilizáció legendája – Atlantisz

Atlantisz, amely egy régmúltban eltűnt, fejlett civilizáció volt, sokunk képzeletében élénken él még napjainkban is. A legenda szerint 11 ezer évvel ezelőtt földrengések és özönvíz pusztította el. Amennyiben valóságos alapja van az elsüllyedt kontinens mítoszának, akkor Atlantisz a mai társadalmunk őse lehetett. Számos tudós és ereklyevadász kereste évszázadokon át és jelenleg is sokan szeretnék megtalálni. De valóban létezett ez az ősi birodalom, amely a tökéletes társadalom szimbóluma, vagy csak erősen vágyunk rá, hogy igaz legyen? Ennek a csodás birodalomnak a létezése évezredekig feledésbe merült, mindaddig amíg Platón meg nem írta a műveiben. Legendává Platón írásai után vált, miután az ókori görög filozófus nagy részletességgel mutatta be ezt a csodás helyet és a lakóit.

Tovább olvasom »

A Nemrut-hegy rejtélye

Lenyűgöző emlékmű a Nemrut-hegyen
Törökország távoli, kevésbé látogatottabb tájai közé tartozik a Nemrut-hegy. Malatya városától néhány órára található, a hegyre felérve nehéz terepen, hajtűkanyarokkal tűzdelve visz az út a több mint 2000 méter magas hegytetőre. Télen megközelíthetetlen a magas hó miatt, ezért április után célszerű ide utazni. Talán a megközelítésének nehézségei miatt veszett a feledés homályába oly hosszú időn át ez a lélegzetelállító hely.

Tovább olvasom »
Mésa-sztélé

A bibliai Bálák király valóban létezhetett

Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.

Tovább olvasom »
Léda és a hattyú - Leonardo da Vinci

Zeusz házasságtörései – 3. rész

Zeusz szeretői közül Lédával, a gyönyörű spártai királynéval való kalandja az egyik legérdekesebb. Sok híres művészt megihletett a nász, számos alkotás örökíti meg a főisten és a szépséges királyné szeretkezését. Az egyik legszebb festmény Leonardo da Vincié, de ezen kívül még számtalan szobor és szebbnél szebb festmény született az évszázadok folyamán. Többek között még Michelangelot és Tintorettot is inspirálta a történet.

Tovább olvasom »

LIDAR technológia – Újra kell írni a történelmet?

A sűrű dzsungel olyan titkokat rejt, amelyeket napjainkig csak veszélyes expedíciókkal tudtunk felderíteni. A nagy páratartalom, a forróság, a sűrű növényzet, és a veszélyes állatok megnehezítették, szinte lehetetlenné tették a régészek munkáját. Az erdő mélyén található romvárosokat csak csekély részben tudtuk eddig feltárni. A dzsungel nagy részén még senki sem járt, ezért az tele van megfejtendő titkokkal. A LIDAR technológia bevetése előtt teljesen másképp vélekedett a tudomány a maja civilizációról.

Tovább olvasom »

Nostradamus próféciái – 1. rész

Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?

Tovább olvasom »