Petra, a rózsaszín város rejtélye

Petra – A Kincsesház (El Khasné), templom-mauzóleum,  (forrás: flickr.com)

Rózsaszín város a sziklahasadékok között

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.

Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

A nabateusok az Arab-félszigetről származtak, ez a nomád népcsoport letelepedett, majd egy jól működő civilizációt hozott létre, amelynek alapját a kereskedelem képezte. A város jól védhető volt a földrajzi elhelyezkedése miatt, így eleinte képesek voltak ellenállni a hódításoknak. Mivel független maradhatott, Petra fejlődésnek indult, a környékbeli törzsek gyülekezőhelyévé és védelmi központjává vált. A birodalom fővárosaként védelmi szerepe volt, a néhol 300 méter magas sziklákról jól beláthatták a környéket, és a sziklaszurdokok búvóhelynek is kiválóan megfeleltek. Arábiával és Mezopotámiával való kapcsolata miatt fontos kereskedelmi központtá nőtte ki magát. Mivel a legjelentősebb karavánútvonalak a városon keresztül vezettek, ezért Petra gazdasági ereje folyamatosan növekedett. A görög kultúra hatása a sziklákból kifaragott épületeken megfigyelhető. A város a virágzásakor 30-40 ezer lakossal büszkélkedhetett. A fejlődés némiképp lelassult, amikor i.sz. 106-ban Traianus római császár elfoglalta a települést. Később az arabok uralma alá került, ezután Petra hanyatlásnak indult, a XIII. század után elnéptelenedett, a nyugatiak egy időre teljesen el is feledkeztek erről a gyönyörű helyről.

El-Deir “kolostor” (forrás: flickr.com)

Hogyan tudtak a nabateusok ezen a kietlen helyen ilyen jól működő civilizációt létrehozni?

Közel 40 ezren éltek Petrában a város fejlődésének csúcsán. Hogyan tudott ennyi ember ebben a száraz, sivatagi környezetben életben maradni?

A szűk sziklakanyonok között épített város tervezői leleményesen oldották meg a lakosság vízellátását és az élelmezését. Egy közeli forrásból fakadó patak vize biztosította a vízellátást. Gátakat, és víztározó ciszternákat hoztak létre. Teraszokat alakítottak ki a növénytermesztés részére, gabonát, szőlőt és olajfát is termesztettek. A mezőgazdaság és a lakosság részére összegyűjtött vizet elkülönítették, így nem veszélyeztette egyik a másikat. A lakossághoz csővezetékekben és homokkőből kivájt medrekben juttatták el, a mezőgazdasághoz pedig a városon kívül összegyűjtött vizeket használták. Október és március között előforduló nagy mennyiségű eső vízét a gátak segítségével a teraszok felé irányították. Manapság már szinte elképzelhetetlen, de ezt a zord, sivatagos és sziklás tájat 2000 évvel ezelőtt dúsan zöldellő teraszok tarkították.

Petra – A Kincsesház (El Khasné), templom-mauzóleum,  (forrás: flickr.com)

Petra (forrás: flickr.com)

 

Források:

Weboldal:

  • origo.hu Okos vízhálózat volt Petra titka

 

Könyv:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra 2007

 

Ha érdekesnek találod a cikket, akkor kérlek oszd meg, és kövess a Facebook-on: