Petra, a rózsaszín város rejtélye

106
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Petra – A Kincsesház (El Khasné), templom-mauzóleum,  (forrás: flickr.com)

Rózsaszín város a sziklahasadékok között

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.

Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

A nabateusok az Arab-félszigetről származtak, ez a nomád népcsoport letelepedett, majd egy jól működő civilizációt hozott létre, amelynek alapját a kereskedelem képezte. A város jól védhető volt a földrajzi elhelyezkedése miatt, így eleinte képesek voltak ellenállni a hódításoknak. Mivel független maradhatott, Petra fejlődésnek indult, a környékbeli törzsek gyülekezőhelyévé és védelmi központjává vált. A birodalom fővárosaként védelmi szerepe volt, a néhol 300 méter magas sziklákról jól beláthatták a környéket, és a sziklaszurdokok búvóhelynek is kiválóan megfeleltek. Arábiával és Mezopotámiával való kapcsolata miatt fontos kereskedelmi központtá nőtte ki magát. Mivel a legjelentősebb karavánútvonalak a városon keresztül vezettek, ezért Petra gazdasági ereje folyamatosan növekedett. A görög kultúra hatása a sziklákból kifaragott épületeken megfigyelhető. A város a virágzásakor 30-40 ezer lakossal büszkélkedhetett. A fejlődés némiképp lelassult, amikor i.sz. 106-ban Traianus római császár elfoglalta a települést. Később az arabok uralma alá került, ezután Petra hanyatlásnak indult, a XIII. század után elnéptelenedett, a nyugatiak egy időre teljesen el is feledkeztek erről a gyönyörű helyről.

El-Deir “kolostor” (forrás: flickr.com)

Hogyan tudtak a nabateusok ezen a kietlen helyen ilyen jól működő civilizációt létrehozni?

Közel 40 ezren éltek Petrában a város fejlődésének csúcsán. Hogyan tudott ennyi ember ebben a száraz, sivatagi környezetben életben maradni?

A szűk sziklakanyonok között épített város tervezői leleményesen oldották meg a lakosság vízellátását és az élelmezését. Egy közeli forrásból fakadó patak vize biztosította a vízellátást. Gátakat, és víztározó ciszternákat hoztak létre. Teraszokat alakítottak ki a növénytermesztés részére, gabonát, szőlőt és olajfát is termesztettek. A mezőgazdaság és a lakosság részére összegyűjtött vizet elkülönítették, így nem veszélyeztette egyik a másikat. A lakossághoz csővezetékekben és homokkőből kivájt medrekben juttatták el, a mezőgazdasághoz pedig a városon kívül összegyűjtött vizeket használták. Október és március között előforduló nagy mennyiségű eső vízét a gátak segítségével a teraszok felé irányították. Manapság már szinte elképzelhetetlen, de ezt a zord, sivatagos és sziklás tájat 2000 évvel ezelőtt dúsan zöldellő teraszok tarkították.

Petra – A Kincsesház (El Khasné), templom-mauzóleum,  (forrás: flickr.com)

Petra (forrás: flickr.com)

Források:

Weboldal:

Könyv:

Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra 2007

Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Maják – Véres emberáldozatok és öncsonkítás

Öncsonkítással áldoztak a maják az isteneknek –
A maják hite szerint az isteneiknek a legkedvesebb ajándék az öncsonkítás volt. Az erre vállalkozó személy a testén bőséges vérzést okozó szertartást végzett. A vérzést csontszilánkokkal, agavé tüskékkel idézték elő, vágást ejtettek a nemi szerveken, ajkakon vagy a fülcimpákon. A felfogott vért levelekkel együtt elhamvasztották.
Az isteneknek feláldozott emberek –
A kerámiákon és a sztéléken a maják előszeretettel jelenítették meg az istenek kiengesztelésére bemutatott emberáldozatokat. Amennyiben a kiengesztelésre nagyobb áldozatra volt szükség, akkor a számukra legértékesebbet áldozták fel, kisgyermekeket, fiatal fiúkat és szűzlányokat. Úgy gondolták, hogy így biztosabban részesülhetnek az égi kegyelemben. Nagy megbecsülést kaptak azok, akik a vallási szertartások emberáldozatai voltak. Hétköznapibb áldozatok a bűnözők és a hadifoglyok voltak.

Tovább olvasom »

Nefertiti – A titokzatos királyné

1912-ben Ludwig Borchardt német régész, és csapata szenzációs felfedezést tett egy ókori szobrászműhely maradványai között. Egy csodálatos, festett mészkőszobrot ástak ki a homokból. „Minden leírás hiábavaló, ezt látni kell!” – írta a régész a naplójába nem sokkal a felfedezés után. A csodálatos műalkotás készítőjét Thotmesznek hívták, és az amarnai szobrászműhelyében találták meg Nefertiti királyné páratlanul szép mellszobrát. A műkincset csellel tudták csak elvinni Egyiptomból, úgy, hogy értéktelen gipszszobornak, jelentéktelen leletnek állították be az egyiptomi hivatalnokoknak. A Német Keleti Társaság és az Egyiptomi Régészeti Hatóság közötti megállapodás szerint megosztoztak a talált leleteken, de a kiásott tárgyak elosztásában az egyiptomiaknak volt döntő szavuk.

Tovább olvasom »

Machu Picchu – Város a fellegek között

Lenyűgöző természeti környezetben, 2450 m tengerszint feletti magasságban található Machu Picchu, melynek romjai az Andok keleti lejtőin, gazdag trópusi növény- és állatvilággal körülvéve, Cuzcotól 110 km-re, egy meredek hegygerincen magasodik a felhők közé. Sokkal több, mint egy építészeti csoda, mert a romoknak és a környező vidéknek, a cukorsüveg hegyeknek, amelyek körülölelik az ősi várost, különleges varázsa van. Megérint, elvarázsol, és kíváncsivá tesz.

Tovább olvasom »

Petra, a rózsaszín város rejtélye

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.
Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

Tovább olvasom »

A magyarok eredettörténete – A Csodaszarvas-monda

A csodaszarvas ábrázolások a magyar művészetben sok helyen megtalálhatók, a népművészeti alkotásokon, szakrális és szellemi emlékekben. Eredetlegendánk, a Csodaszarvas-monda népünk emlékezetén keresztül az évezredek során szájról szájra öröklődött, írásos emlékét magyarul egy XIII. századi krónikában olvashattunk először. A teremtéslegendánkat az elődök tisztelete, és az őskultusz átörökítésének fontossága hozta létre. Népünk hagyományában kiemelt szerepet játszik, összetartó és magyarságtudatot erősítő ereje van.

Tovább olvasom »

Göbekli Tepe – A világ legrégebbiként ismert épülete

Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?

Tovább olvasom »