Napjainkban a materializmus az elterjedtebb filozófiai irányzat, amely az ókorban, a filozófia kialakulásakor alakult ki. Ennek az anyagközpontú világnézetnek a következtében olyan szemlélet fejlődött ki, amely nem ismeri el a testtől különálló lélek létezését, csak kizárólag a kézzel fogható anyag valóságosságát, ezért az emberi életet úgy képzeli el, hogy a gondolataink az agyban keletkeznek, és halálunk után a testtel együtt a lélek is megsemmisül.
A marxizmus megjelenésével a materializmus felerősödött, és széles körben elfogadottá vált, de sajnos ez a világnézet azt a hamis biztonságot adja, hogy már szinte mindent értünk, pedig nagyon is lehetséges, hogy az emberiség egy része ebben a kérdésben is évszázadokon keresztül tévúton járt.
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
A materialista nézeteket napjainkban egyre többen megkérdőjelezik – közöttük neves tudósok is – másképp képzelik el a világunk, és a testünk működését.
Forradalmi elmélet – A lélek kvantumrészecskékből áll
Dr. Stuart Hameroff, az Arizonai Egyetem Aneszteziológiai és Pszichológiai tanszékének professzora a munkatársával, Sir Roger Penrose-zal együtt egy merőben új elmélettel állt elő a lélek kutatásával kapcsolatban. A forradalmi elmélet alapján a lélek kvantumrészecskékből áll, ezek a részecskék az univerzum alap összetevői. A kutatók szerint a lélek az agysejtekben, az úgynevezett mikrocsövecskékben helyezkedik el. A halálközeli élmény ennek az elméletnek megfelelően akkor valósul meg, amikor a szív és az agyműködés leáll, a lélek elhagyja az idegrendszert és belép a világmindenségbe, majd az újraélesztés után visszatér a testbe. „Tételezzük fel, hogy a szív és a vérkeringés leáll, a mikrocsövecskék pedig elveszítik kvantumállapotukat. Utóbbiak tartalma egyszerűen nem válhat semmivé, tehát szétszóródik az univerzumban. Ha a beteget újraélesztik, az információ visszakerül a csövecskékbe, és a páciens azt mondja: halálközeli élménye volt. Amennyiben nem élesztik újra, az információ a testétől függetlenül létezik tovább” – mondta Dr. Hameroff.
Ez az elmélet, miszerint a lélek több mint az agyban található idegsejtek működésének eredménye, és a tudatunk az univerzum anyagából áll, ez által a világmindenség szerves része, hasonlít a hinduizmus és a buddhizmus tanaihoz.
Reinkarnáció – Lélekvándorlás
A legtöbb ősi kultúra hitvilágában megtalálható a halál utáni élet, az újjá- vagy újraszületés, a reinkarnáció. A reinkarnációban neves görög ókori filozófusok is hittek, mint például Püthagorasz, vagy Platón. Mivel a keresztény teóriákkal összeegyeztethetetlen volt a lélekvándorlás, ezért a keresztények elvetették a gondolatát, és üldözték a reinkarnációban hívő embereket.
A buddhizmus korai leírásaiban sok utalást találunk az újjászületésre. A tibeti buddhizmusban egy külön tudomány fejlődött ki a a halálra és az újjászületésre, amelyet a Tibeti halottaskönyvben foglaltak össze. Ez a könyv „A hallás által megszabadító bardo útmutatás nagykönyve” (Padmaszambhava, Tibeti halottaskönyv, i. m. 9. oldal) „Bardo útmutatás, amelynek puszta hallatán elérhető a megszabadulás”. A buddhizmus szerint nincs örök tudat, amely életről életre vándorol, hanem a kialakuló tudat születik újjá.
(Javaslom, hogy nézd meg az ajánlott filmet is, a cikk alatt található a link!)
India ősi vallása, a hinduizmus szerint minden egyes újraszületéssel jobbá válunk és tökéletesedünk. A fizikai test elenyészik, de az ember tettei, mint egy információhalmaz megmaradnak, és ezeknek a jó, vagy rossz tetteknek a másik, következő életben következményei lesznek. Ezen ok-okozati történések felkészítik az embert a végső felismerésre, amelynek elérésével megszabadulhat az újraszületés körforgásától.
Források:
Képek:
pixabay.com Túlvilág – felhő
pixabay.com Túlvilág – csónak a tengeren
pixabay.com Meditáció
Weboldalak:
24.hu Tudományosan bizonyították, hogy van élet a halál után
www.express.co.uk LIFE AFTER DEATH: Scientists reveal shock findings from groundbreaking study
Videók:
youtu.be Élet Az Élet Után hatoscsatorna (összes műsor)
youtu.be Élet Az Élet Után 2016.08.23. hatoscsatorna
youtu.be Önismeret: Ki vagyok én? – Hinduizmus
youtu.be Mi a reinkarnáció törvénye és fogalma?
youtu.be TEDx Brussels 2010 – Stuart Hameroff – Do we have a quantum Soul?
Ajánlott film:
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus
Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.
Csodák világa – A tündérek nyomában
A tündérek egy embertől különálló világban, talán egy másik dimenzióban létező, jó vagy rossz szándékú lények, akik nálunk magasabb fokon állnak, emellett varázserővel is rendelkeznek. Számos nép mitológiájában és meséiben megtalálhatók valamilyen formában. Az emberek és a tündérek gyakran keveredtek egymással szerelmi viszonyba, a tündérlányok számos esetben mentek feleségül emberhez. A középkorban több nemesi család tündérősanyától eredeztette a családfáját. Szép Melusine Poitou grófjai, a luxemburgi királyi ház, valamint II. Henrik angol király ősanyja volt.
A titokzatos Húsvét-sziget
A legenda szerint egy férfinak, akit Hotu Matuának hívtak, menekülni kellett hazájából, valahonnan a Polinéziai szigetvilágból. A követőivel együtt hajóra szállt, és 29 nap múlva felfedezett egy szigetet. Hotu Matua végigjárta a szigetet, és felismerte, hogy ez a hely lesz a legmegfelelőbb a népe számára, itt fognak letelepedni. Hotu Matua lett az első uralkodó, és tőle ered az az egyedi kultúra, ami ezen a helyen kialakult.
A Húsvét-sziget teljesen másképp nézett ki a letelepedéskor, i.sz. 400 körül, mint most, napjainkban, zöldellő, fákkal borított hely volt. Pálma és keményfaerdők is voltak a szigeten akkoriban, valamint gazdag madárvilággal rendelkezett. A szigeten létezett egy óriáspálma faj, amely mára kihalt.
Herculaneum, város a Vezúv lávája alatt
Egy legenda szerint, miután Hercules az egyik feladatát elvégezve az Ibériai-félszigetről visszatért, megalapította Herculaneumot. A várost először i.e. 314-ben említi Theophrasztosz, a görög filozófus-természettudós Herakleion néven. A mítoszokon kívül Sztrabóntól tudjuk azt, hogy az oszkok alapították, majd az etruszkok és a szamniszok lakták. A görög leletek tanúsága szerint görög kézen is volt, de végül a település a Rómaiak fennhatósága alá került. A vulkánkitörés idejében úgy 4000 ember élt itt. Herculaneum kikötőváros volt, és a gazdag rómaiak gyönyörű villákat építették fel a területén. I.sz. 79-ben a Vezúv kitörése a várost elpusztította, és több méter magas lávával temette be.
Delphoi jósda – Ismerd meg önmagad!
A Parnasszosz délnyugati lejtőjén, Apollón szent hegyén található a Delphoi jósda, amelyet egykor a világ közepének, a Föld köldökének tartottak. Kr. előtt 8. és 5. század között szinte semmiről sem döntöttek az ókori görögök Püthia, a delphoi papnő megkérdezése nélkül. Ellenség és szövetséges egymás mellett lépdelt Delphoi utcáin, mindenki a jósnő által közvetített, Isten által adott tanácsokért jött. Mivel itt semleges földön jártak, a fegyverszünetet mindannyian tiszteletben tartották ezen a szent helyen. A messziről jött zarándokoknak erkölcsi útmutatásként többek között ezeket a gondolatokat vésték a szentély homlokzatára: “Ismerd meg önmagad. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot.“
Kegyetlen szokások – A kannibalizmus
Pápua Új-Guinea Óceánia egyik szépséges szigetcsoportját foglalja magába, de a szigetek szépségét némiképpen beárnyékolja az, hogy az őslakói a pápuák hírhedt kannibálok voltak. Általában a legyőzött ellenségeiket ették meg. Ha kannibálokról van szó, akkor Afrika, Dél-Amerika, vagy Óceánia őslakosaira gondolunk, de a kannibalizmus nem csak a bennszülöttekre volt jellemző. Az őskorban a neandervölgyi ember és a homo sapiens, az ókorban, valamint a középkorban nem ritkán az európaiak is fogyasztottak embert. Sajnos még a napjainkban is előfordul, hogy felüti a fejét az emberhús elfogyasztása utáni vágy. Miért alakult ki ez a rettenetes szokás, a kannibalizmus?