Spontán emberi öngyulladás – Van rá tudományos magyarázat?

62
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

A Hamuasszony

1951-ben Mary Hardy Reeser halálesete borzolta fel a kedélyeket. A testéből csak néhány darab maradt, az egyik lába papuccsal együtt, a koponya, ami tojásdad formájúra összezsugorodott, néhány elszenesedett csigolya, és némi  azonosíthatatlan testszövet. A testen kívül szinte semmi más nem égett meg, és a tűz oka ismeretlen maradt.

A spontán meggyulladt csecsemő

Egy három hónapos indiai csecsemő már negyedszer gyulladt meg. Az eset 2013-ban történt. Először 9 napos volt, amikor a testéből lángok csaptak fel, majd az eset többször is megismétlődött. A dél-indiai Chennai Kilpauk Orvosi Egyetem kórházában kezelték az égési sérüléseit. Az orvosok szerint a testében különös kémiai reakció indult meg, a bőrén keresztüli kipárolgás indította el a spontán öngyulladást. A gyerek közelében levő tárgyak meggyulladtak, ezért az orvosai azt javasolták a szülőknek, hogy lehetőleg ne legyen a közvetlen környezetében éghető anyag, és egyenletes hőmérsékleten, légkondicionált szobában tartózkodjon.

Az esetről a cikkeket itt olvashatod el:  www.origo.huwww.indiatoday.in

A porrá égett tűzoltó

1986-ban, az áldozat lakásán találtak rá George Mott tűzoltó földi maradványaira. Amikor a tűzoltó társai beléptek a helyszínre, párás levegőt, és édeskés szagot éreztek.  G. Mott testéből a jobb láb egy darabján, és a koponyán kívül nem maradt szinte semmi. Az ágyon csak az emberi test körvonalai látszódtak. A térdkalács és a fej között az egész test hamuvá lett, a matrac, és az ágy alatti padló megégett, és látszott, hogy egy kis helyre korlátozódó, rendkívül hevesen felcsapó tűz keletkezhetett. Egy megtermett emberből annyi maradt csak, amennyi elfért egy cipős dobozban.  Az eset sokak számára rejtély maradt. A halottkémtől az államügyészig, senki nem értette, hogyan történhetett az eset.

A rémálommá vált tengerparti séta

Egy család a tengerparton sétált. A kislány egy kagylót talált, mivel érdekes formája volt, az anyukája a zsebébe tette. Az anya a kezét beletörölte egy zsebkendőbe, mert vizes lett, és azt is a zsebre tette. Nem sokkal később kékes lángok csaptak fel a zsebéből, a combja és a térde külső oldalán, valamint az ujjain másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. Nem lehetett bizonyítani, hogy a lángok miként keletkeztek.

Az öngyulladásos halálesetek közös vonásai

1. Nincs egyértelmű ok a tűzre, az emberi test külső beavatkozás nélkül gyullad ki.

2. A lángok a testre korlátozódnak, csak a közvetlenül a test mellett levő tárgyak olvadnak meg, vagy megperzselődnek, de ezek sem minden esetben.

3. A törzs hamuvá ég el, miközben a végtagok közül néhány épen megmarad.

4. Az áldozat nem képes elmenekülni, mert az égés nagy erővel, hirtelen keletkezik.

Van az égés keletkezésének tudományos magyarázata?

A szkeptikusok ezeket az eseteket csak különös baleseteknek tartják. A tény az, hogy több száz esetet írtak már le, és az 1700-as évek óta léteznek ilyen megmagyarázhatatlan halálesetekről feljegyzések. Több elmélet is született arra, hogy hogyan keletkezik a tűz. Régebben az alkoholizálással hozták kapcsolatba, és a kandallóból kipattanó szikrát, vagy a cigarettázás közbeni elalvást tartották az égés keletkezési okának. Újabban létezik más megközelítés is, pl. a kanóc-effektus, amely szerint a felöltözött ember olyan mint egy kifordított gyertya, a ruha a kanócnak, a zsírszövet pedig a viasznak felel meg. Megfelelő feltételek mellett a ruha meggyullad, és elég egy lyuk a bőrön keresztül a zsírszövetbe, hogy a test is meggyulladjon, és lassan  elégjen, és porrá váljon.

Ennek a magyarázatnak némileg ellentmond az, hogy történt már olyan eset, amikor az égés egy órán belül lezajlott, valamint egy halott hamvasztása több órát vesz igénybe, és több mint 900 fok szükséges ehhez a krematóriumban. A spontán öngyulladásoknál nem tapasztaltak ilyen magas hőfokot, és a testek mellett voltak olyan anyagok, amelyeknek meg kellett volna gyulladniuk, de mégsem égtek el. Egy hivatásos tűzoltó, aki sok tűzesetet és megégett testet látott már a pályafutása során, egy öngyulladásgyanús eset után azt mondta, hogy nem egy normál baleset volt. Az áldozat szerinte elképzelhető, hogy belülről kifelé égett el. A normál elégéses baleseteknél a test felismerhető marad, nem porlad el, még a legnagyobb tüzeseteknél is vannak felismerhető emberi maradványok.

Mi okozza a tüzet?

Sokféle elképzelés van. Nem tudjuk, hogy az égést a test eddig ismeretlen kémiai folyamata, vagy a hőszabályozó rendszer hibája okozza, talán elektromágneses, vagy mikrohullámú sugárzás lehetséges következménye. Az ok lehet akár gömbvillám, vagy a egy másik térdimenzió találkozása a  mienkkel.

A spontán emberi öngyulladás okát és folyamatát még nem sikerült megtalálni, minden kétséget kizáró tudományos magyarázatot sem tudtak ezidáig felmutatni.

 

Források:

Kép:

Weboldalak:

Filmek:

  • A spontán emberi öngyulladás youtu.be
  • Az ok ismeretlen – Spontán öngyulladás youtu.be
Ha tetszik a cikk, akkor kérlek kattints a "Tetszik" gombra,
ha nagyon tetszik, akkor a "Szív" gombra.
Köszönöm!

Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Naica – A csodás kristálybarlang titka

A Kristálybarlangot a mexikói Naica városka ólombányájában, véletlenül fedezték fel a bányászok. Ez egy természetes üreg, amely tele van 8-10 méter hosszú gipszkristályokkal. Futballpályányi területen, két emelet magasságban, egymás hegyén-hátán, szétszórtan, tüskeszerűen helyezkednek el az üregben a kristályok. Itt található a világ legnagyobb ismert kristálya, amely 11 méter hosszú, és 55 tonnát nyom. A barlangban tartózkodás nagyon veszélyes, mert szélsőséges a környezet, meleg víz tör fel a mélyből, ezért 45 Celsius fokos forróság és 90 százalékos páratartalom van odabent, amely akár néhány perc alatt is halálos lehet a kutatók számára, akik meg szeretnék fejteni a kristályok keletkezésének titkát.

Tovább olvasom »

Szlovénia – A postojnai cseppkőbarlang és a predjamai barlangi vár

A postojnai cseppkőbarlangot méltán nevezik a Barlangok Királynőjének, a világ egyik legszebb barlangja. A barlang mélyébe kisvasúton utaznak a látogatók, majd egy 1,5 km-es könnyű sétával gyalog tekinthetik meg ezt a földalatti csodát, fenséges galériákban, hatalmas termekben sétálhatnak, amely zsúfolásig tele van szebbnél szebb cseppkövekkel. Postojnától 10 km-es autóútra található a predjamai barlangi vár. A barlangba épített vár már önmagában is csodálatra méltó, egy középkorban épített mesevár, a története ugyancsak csodás, izgalmakkal teli, titkos alagutak és a szlovén Robin Hood legendája teszi még érdekesebbé.

Tovább olvasom »

Csodák Világa – A két csodálatos lény, az unikornis és a pegazus

Az unikornist és a pegazust gyakran összekeverik, vagy egy lényként tekintenek rá, pedig két különböző teremtményről van szó. A pegazus szárnyakkal rendelkező paripa, az unikornis pedig egy egyszarvú ló.
A pegazus, a szárnyakkal rendelkező csodás ló több nép mitológiájában is megtalálható. Legismertebb a görög mitológiában szereplő Pégaszosz, de megtalálhatjuk alakját a szkíta és a magyar legendákban is.

Tovább olvasom »

Tutanhamon, a gyermekkirály titkai – A sír feltárása

Az egyiptológia megalapítása J. F. Champollion (1790-1832) francia egyiptológus felfedezéseivel kezdődött. Megfejtette a hieroglifákat, és 1831-ben Franciaországban megalapította az egyiptológiai tanszéket. Az egyiptológia kezdete, és Tutanhamon sírjának megtalálása között szinte pontosan egy évszázad telt el. Champollion 1822. szeptember 22-én írta meg híres levelét a fonetikus hieroglifák ábécéjének tárgyában, majd Howard Carter és Lord Carnarvon megtalálta az egyiptológia legnagyobb horderejű leletét, Tutanhamon fáraó sírját, amit 1922. november 29-én nyitottak fel.

Tovább olvasom »

Göbekli Tepe – A világ legrégebbiként ismert épülete

Göbekli Tepe, azaz törökül Pocakos hegy, Törökország délkeleti részén található, ez az egyik általunk ismert legrégebbi kőépítmény. A szénizotópos vizsgálatok szerint úgy 12 ezer éves, a Stonehenge-nél kb. 7 ezer évvel régebben épült. Ennél régebbi épületet eddig még nem tártak fel a régészek. A köveket főként állatfigurák domborműveivel díszítették az építők, sokkal kifinomultabb építészeti stílusban készült, mint a Stonehenge. Hogyan lehetséges az, hogy az építészet több ezer év elteltével nem előre, hanem visszafelé fejlődött? Elképzelhető, hogy Göbekli Tepét az i.e. 10 900 körül történt katasztrófa, vagyis egy üstökös becsapódásának túlélői építették?

Tovább olvasom »

Katasztrófa közeleg – Mikor tör ki a Yellowstone szupervulkán?

A bolygónkat fenyegető katasztrófák közül az egyik valós veszélyt a szupervulkánok kitörése jelenti. Az évezredek során több mint 20 ilyen hatalmas kitörés volt, a robbanások és következményei miatt már többször is a kihalás veszélye fenyegette az életet a Földön. A Yellowstone Nemzeti Park alatt megbúvó szupervulkán háromszor tört ki a földtörténeti korszak folyamán, a legutóbbi kitörés 600 ezer éve történt. Napjainkban a park területén különös jelenségekre figyeltek fel a szakértők, amely a tűzhányó éledését jelentheti.

Tovább olvasom »