Történelmi hírességek

0

Amennyiben tetszik az oldal, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Nostradamus próféciái – 1. rész

Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?

Tovább olvasom »

A templomosok legendája

A Templomos Lovagrend hatalma egykor vetekedett a királyokéval, majd kétszáz évnyi fennhatóságuk után álnok csellel, koholt vádakkal egycsapásra megszüntették a rendet. Tagjaikat elfogták, bebörtönözték, megkínozták, és olyan vallomásra kényszerítették, ami valószínűleg nem volt igaz. Több mint ötven templomos lelte halálát a máglyán, köztük a nagymester is. A lovagrend feloszlatásra került, de vajon teljesen megszűntek létezni? Milyen titkokat őrzött a rend? Hogyan szerezték meg, majd hova tüntették el a felhalmozott kincseiket és az ereklyéket? Valóban náluk volt a Frigyláda? Hogyan lett néhány szegény, zarándokokat védő lovagból egy hatalmas, mérhetetlenül gazdag és titkokkal teli szervezet?

Tovább olvasom »

Hannibál, a kegyetlen hadvezér

Hannibál minden idők legnagyobb hadvezére hírében áll, de az ellenségei, a rómaiak szerint egy alávaló, kegyetlen gyilkos volt. Az általa indított hadművelet a legnagyobb szabású katonai manőver volt, vagy egy rögeszmés, esztelen bosszú a rómaiak ellen? Hihetőek-e a római beszámolók Hannibálról, vagy csak a propaganda része volt a karthágói hadvezér és politikus lejáratása?

Tovább olvasom »

A halhatatlan harcosok – Csin Si Huang-ti agyaghadserege

Kína első császára a barbároknak tartott csin nemzetségből származott. Jing Cseng (Csin Si Huang-ti) hatalmi törekvései vezettek a Csin-dinasztia megalakulásához, akik viszonylag rövid ideig uralták Kínát, de mégis mély nyomot hagytak a kínai nép történelmében. A császár megalomániájának köszönhető Kína egyesítése, az új törvények megalkotása, a közigazgatás és a társadalom teljes átrendezése, és a gigantikus építkezések lebonyolítása is. Kegyetlensége, mellyel a terveit végrehajtotta azt eredményezte, hogy több merényletet is elkövettek ellene, amelyek nem sikerültek, de a császárt súlyos üldözési mániába kergették. Ennek a paranoiának köszönhetjük azt az elképesztő leletegyüttest, amelyet ma agyaghadsereg néven ismerünk.

Tovább olvasom »

Ehnaton, a zsarnok és eretnek király

Ehnaton ismertségét elhomályosítja felesége Nefertiti szépsége, pedig a fáraó élettörténete legalább annyira érdekes, mint a királyné csodálatosan szép mellszobrának megtalálása. III. Amenhotep halála után a hatalom Ehnaton kezébe került, aki nem sokkal utána elérkezettnek látta az időt arra, hogy az új vallásának, az egyistenhitű napkultusznak a megerősítésére egy új fővárost alapítson, El-Amarnat. Nemrégen több száz gyermek és fiatalon elhunyt felnőtt sírját találták meg a régészek az El-Amarna északi részén található temetőben.

Tovább olvasom »

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – A pálosok története

A magyarság múltjának egyik nagyon fontos mérföldköve a Pálos Rend megalakulása volt. Esztergomi Boldog Özséb szervezte és alapította meg az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendet, amely máig is működik. A pálosok nagy hatással volt a népünkre és a környező népek kultúrájára is.
Boldog Özsébet, amikor már remeteségben élt a Pilisben, egy látomás arra késztette, hogy a szétszórtan élő remetéket egy közösségbe gyűjtse össze, ahol az életüket a tudásuk gyarapításának, egymás és a hívek tanításának szentelhessék, a hitük buzgó gyakorlása és a példásan élt életük által utat mutassanak minden körülöttük élő ember számára. A remete közösség égi pártfogójává Thébai Remete Szent Pált választották meg.

Tovább olvasom »

Nefertiti – A titokzatos királyné

1912-ben Ludwig Borchardt német régész, és csapata szenzációs felfedezést tett egy ókori szobrászműhely maradványai között. Egy csodálatos, festett mészkőszobrot ástak ki a homokból. „Minden leírás hiábavaló, ezt látni kell!” – írta a régész a naplójába nem sokkal a felfedezés után. A csodálatos műalkotás készítőjét Thotmesznek hívták, és az amarnai szobrászműhelyében találták meg Nefertiti királyné páratlanul szép mellszobrát. A műkincset csellel tudták csak elvinni Egyiptomból, úgy, hogy értéktelen gipszszobornak, jelentéktelen leletnek állították be az egyiptomi hivatalnokoknak. A Német Keleti Társaság és az Egyiptomi Régészeti Hatóság közötti megállapodás szerint megosztoztak a talált leleteken, de a kiásott tárgyak elosztásában az egyiptomiaknak volt döntő szavuk.

Tovább olvasom »
Mésa-sztélé

A bibliai Bálák király valóban létezhetett

Az i.e. 9. századból származó kőtáblát, az úgynevezett Mésa-sztélét tanulmányozták a kutatók, amelyen feltehetőleg megtalálták Bálák nevét. A bazalttábla az évszázadok során erősen megrongálódott, megrepedt, ezért a szakértők nagy felbontású képeket készítettek a kőbe vésett szövegről, amely jobban kiemeli a betűket. Az új vizsgálatot Israel Finkelstein a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa vezeti. A kutatók a szöveg 31. sorában Bálákra utaló, eddig azonosítatlan mássalhangzókat fedeztek fel. A bizonytalanságot a sztélé töredezettsége okozza. Az első betű bizonyosan “B”, és már biztos, hogy az előző fordítás téves volt, valójában nagy valószínűséggel Bálák király nevét is tartalmazza a felirat. A felfedezést az is alátámasztja, hogy a szöveg tartalmazza a “Dávid-háza” elnevezést.

Tovább olvasom »

Tutanhamon, a gyermekkirály titkai – A sír feltárása

Az egyiptológia megalapítása J. F. Champollion (1790-1832) francia egyiptológus felfedezéseivel kezdődött. Megfejtette a hieroglifákat, és 1831-ben Franciaországban megalapította az egyiptológiai tanszéket. Az egyiptológia kezdete, és Tutanhamon sírjának megtalálása között szinte pontosan egy évszázad telt el. Champollion 1822. szeptember 22-én írta meg híres levelét a fonetikus hieroglifák ábécéjének tárgyában, majd Howard Carter és Lord Carnarvon megtalálta az egyiptológia legnagyobb horderejű leletét, Tutanhamon fáraó sírját, amit 1922. november 29-én nyitottak fel.

Tovább olvasom »

Amennyiben tetszik az oldal, kérlek oszd meg:

Facebook
Twitter

Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:

A rejtélyes Voynich-kézirat

A világ egyik legrejtélyesebb könyve, amely furcsa írást és bizarr képeket tartalmaz. A legjobb kódfejtők próbálták megfejteni az írást, de nem jártak sikerrel, csak találgatni tudunk, hogy miről szól. Úgy tűnik, hogy valami nagyon fontos mondanivalót akart a szerzője elrejteni, eddig sikeresen. A tudósok megmagyarázhatatlannak tartják, nem tudják feltörni a kódját, sokan úgy gondolják, hogy hamisítvány.
A kéziratot egy Róma melletti villában működő jezsuita kollégiumban 1912-ben találta meg a lengyel könyvkereskedő, Wilfrid Michael Voynich, így a kötetet róla nevezték el. A könyv Athanasius Kircher, a jezsuiták rendjébe tartozó tudós, polihisztor hagyatéka volt. Több mint 200 oldalnyi ismeretlen szöveget tartalmaz, valamint furcsa képeket egzotikus növényekről, jelképekről, csillagászati szimbólumokról és megmagyarázhatatlan ábrákról. A mű optikai jelenségeket is szemléltet, a papír forgatásával a képek, úgy mint egy kezdetleges film, megelevenednek.

Tovább olvasom »

Lehetséges lesz az időutazás?

Amióta Einstein átformálta a fizikai világképet, alapvetően megváltoztatta az időutazásról a gondolkodásunkat. Mostanában kezdjük csak elfogadni azt tényt, hogy talán a nem túl távoli jövőben elérhető lesz a jövőbe, vagy akár a múltba való utazás. 50 évvel ezelőtt még a sci-fi fogalmába tartozott, és hallatán mindenki nevetve legyintett, de napjainkban Einstein nyomdokain elindulva már neves tudósok vizsgálják az időutazás lehetőségét.
Mit tudunk az időről?
Úgy tűnik számunkra, hogy az idő egy irányban mozog a jelentől a jövőig, de a jelenlegi kutatások bebizonyították, eddig tévedtünk.

Tovább olvasom »

Szlovénia – A postojnai cseppkőbarlang és a predjamai barlangi vár

A postojnai cseppkőbarlangot méltán nevezik a Barlangok Királynőjének, a világ egyik legszebb barlangja. A barlang mélyébe kisvasúton utaznak a látogatók, majd egy 1,5 km-es könnyű sétával gyalog tekinthetik meg ezt a földalatti csodát, fenséges galériákban, hatalmas termekben sétálhatnak, amely zsúfolásig tele van szebbnél szebb cseppkövekkel. Postojnától 10 km-es autóútra található a predjamai barlangi vár. A barlangba épített vár már önmagában is csodálatra méltó, egy középkorban épített mesevár, a története ugyancsak csodás, izgalmakkal teli, titkos alagutak és a szlovén Robin Hood legendája teszi még érdekesebbé.

Tovább olvasom »
Apokalipszis

Mikor jön el az apokalipszis?

A történelem során az emberiséget kezdetektől fogva foglalkoztatta a világvége gondolata. Szinte minden civilizáció mítoszaiban, feljegyzéseiben megtalálható a végitélet víziója. Az apokalipszis szó jelentése: feltárás, kinyilvánítás, a “fátyol fellebbentése”, általa a titok feltárul az emberek előtt. A keresztény próféciákban a kulcsot a Jelenések könyve adja meg, az Újtestamentum utolsó könyve, amely a Biblia összes könyve közül a legrejtélyesebb.

Tovább olvasom »

Petra, a rózsaszín város rejtélye

Petra, a csodálatos rózsaszín romváros a mai Jordánia területén található. A várost szűk, kanyargós sziklahasadékok között építették. A sziklák rózsaszínű árnyalata, és az épületek egyedi arculata, az elkészítésük magas színvonala, és páratlan szépsége emeli a várost az egyik legszebb régészeti helyszínné.
Petrát a Bibliában héber nyelven Szela néven említették, amely sziklát jelent, az arab neve pedig Vádi-Músza, ami Mózes völgyét jelenti. Petra görög elnevezés, és szintén sziklát jelent, de az eredeti nevét nem ismerjük. Már a vaskorban is lakott volt. A város jelentősége megnőtt a nabateusok korában, akik az i.e. IV. században elfoglalták a területet.

Tovább olvasom »

Machu Picchu – Város a fellegek között

Lenyűgöző természeti környezetben, 2450 m tengerszint feletti magasságban található Machu Picchu, melynek romjai az Andok keleti lejtőin, gazdag trópusi növény- és állatvilággal körülvéve, Cuzcotól 110 km-re, egy meredek hegygerincen magasodik a felhők közé. Sokkal több, mint egy építészeti csoda, mert a romoknak és a környező vidéknek, a cukorsüveg hegyeknek, amelyek körülölelik az ősi várost, különleges varázsa van. Megérint, elvarázsol, és kíváncsivá tesz.

Tovább olvasom »