Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak.
Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?
Nostradamus, a titokzatos próféta
A próféta a hírnevét a csaknem 1000 négysoros verseivel vívta ki, amelyekben rejtett értelemben, titokzatos utalásokat tett a jövő eseményeivel kapcsolatban. A kételkedők a rejtett értelmezhetőség miatt támadják Nostradamust. A jövendöléseket úgy írta meg a nagy jós, hogy többféleképpen lehessen értelmezni, mert a tényleges mondanivalóját el kellett rejtenie, de nem a mi korunk olvasói miatt. Abban a korban, amelyben ő élt, nagyon veszélyesek voltak az olyan nézetek, amelyeket a próféta vallott, könnyen perbe foghatta az inkvizíció, ezért nyíltan nem írhatta le a gondolatait.
Bár a verssorok homályosak és a korszakok keverve vannak, de elég sok a viszonylag egyértelműen leírt, a későbbi korokban valóra vált esemény, a próféciákban jellemzett személyek leírásai alapján pedig beazonosítható egy-egy adott történelmi személy. Ezek a jövendölések, történelmi egyezések már túlhaladnak a véletlenen és a kétértelműség vádja is nehezen érheti.
Amennyiben tetszett a cikk, kérlek oszd meg:
A jós rövid életrajza
Nostradamus eredeti neve Michel de Nostredame volt, Provence-ban született 1503-ban St. Remyben. Avignonban filozófiát tanult, majd Montpellier-ben 1529-ben elvégezte az orvosi egyetemet. 1544-ben az Aix közeli Salonban praktizált, ahol sikerrel helytállt a pestisjárvány megpróbáltatásai alatt. Jóslással 1547 körül kezdett foglalkozni, 1555-ben jelent meg rímekbe szedett prófétikus könyve, a Centuriák. Verseit azóta is számtalan kiadványban adták ki, sokan értelmezték, de a megfogalmazásuk miatt sokféle történelmi eseményre vonatkozhatnak. A katolikus egyház 1781-ben, a próféta 1566-ban történt halála után több mint 200 évvel, üldözendőnek minősítette Nostradamus jóslatait és megtiltotta kéziratainak közlését, mivel a pápaság bukását vélték belőle kiolvasni, de ezt az ítéletet később feloldották. Ezen az egy időleges kiközösítésen kívül az Egyház támogatását élete végéig élvezte, 1562-ben megjelent almanachjában IV. Pius pápához intézi ajánlósorait, amit a pápa elfogadott.
Nostradamus szülőháza:
Létezik a jövőbelátás képessége?
A zavaros időkben mindig nagyobb figyelem támad az okkult tudományok iránt, jelenleg is nagy az érdeklődés az irracionális, természetfeletti világmagyarázatokra. Ha létezik a jövőbelátás képessége, akkor annak információit nem lehet helyszínekkel és pontos dátumokkal azonosítani, mivel az érzékelés bizonytalan. Ha egy több évezreddel, vagy századokkal előttünk élt jós lát egy olyan tárgyat, amit nem érthet, pl. telefont vagy számítógépet, úgy írja le, amilyennek látja és amihez a kor műszaki színvonalának megfelelően hasonlít, hiszen a rendeltetését és a működési elvét nem értheti.
Senki ne kezdje el azzal a reménnyel olvasni Nostradamus verseit, hogy pontos útmutatást talál a jövőre vonatkozóan, mivel a versszakok nem logikus időrendben következnek egymás után. Olyan, mintha összekeverte volna a sorokat, mint a kártyákat az osztás előtt. Valószínűleg létezett egy kulcs, amivel a négysorosok egymásután, évszámok szerint olvashatók voltak, de elveszett. Nostradamus annyi szerencsétlenséget és bajt jósolt meg, amivel az inkvizíció bizonyosan felfigyel rá, ezért bölcsen az óvatos homályt választotta. Sokan próbálták már megfejteni, de mindeddig nem sikerült, vagy nem hozták nyilvánosságra a megfejtést.
A tizenhatodik század divatja szerint Nostradamus a versek megírásánál anagrammákat, a szavak betűinek felcserélésével alkotott másik szavakat használt. Pl. Rapis-Paris, Argil-Algir, Nersaf-Franciaország, Grand Neptun-Anglia.
Miképpen születtek a nagy jós művei? Salon-de-Provence-i házában, közvetlenül a tető alatt rendezte be dolgozószobáját, ahová rajta kívül csak Chavigny léphetett be.
„Kis helyiség volt a város fölött, ahonnan áttekinthette az egész égboltozatot. Ott tanulmányozta a mágusok, kabbalisták és tudósok régi pergamentekercseit, kutatta a csillagokat és végezte matematikai számításait.” – írja barátja Chavigny a teológia- és filozófiadoktor, aki egyben az asszisztense is volt. Nappali fárasztó munkája után Nostradamus ebbe a díszletbe vonult vissza.
A Centuriák, vagyis a Próféciák első két versszaka vallomás a munkamódszeréről.
I.1,2:
Estant assis de nuict secret estude
Seul reposé sur la selle d’aerain;
Flambe exigue, sortant de solitude,
Fait prosperer qui n’est á croire vain.
La verge en main mise au milieu des branches
De l‘onde il moulle & le limbe & le pied,
Un peur & voix fremissant par les manches,
Splendeur divine. Le divin pres s‘assied.
Nostradamus
******
A fordítás így hangzik (Vághidi Ferenc könyvéből):
,,Amikor éjjel titkos kutatásaim közben egyedül ülök az érc-nyergen, a magányosságból fakadó apró láng hirdeti, hogy nem hiszek hiába.”
„Tartom az ágak közé helyezett vesszőt, hullám nedvesíti a szegélyt és a lábat, félelem; hangok zúgnak a nyélen át: isteni fény, az isteni ül mellettem.”
Szántai Zsolt fordításában:
„Titokban az éjszakában, néma csendben,
egyedül ül a tudós, gyertya vele szemben.
Magányban ül, a kicsiny lángnyelv lobban –
mit más nem láthat, arra fényt vet nyomban.
Pálca a kézben, pálca a tripód három lábán,
víz csillan rajtuk, s víz a tudós lábán.
Szörnyű hang riasztja, reszket köpenyében,
túlvilági hírnök – Isten ül a közelében.”
Miért annyira nehéz értelmezni Nostradamus verseit?
A verssorok értelmezése azért annyira nehéz, mert a homályos megfogalmazásban leírt sorokat többféleképpen lehet fordítani és többféle értelmezés is lehetséges. Az értelmezések különbözősége egyrészt a fordításból, másrészt az értelmezhetőségből ered.
Vághidi Ferenc eképpen filozófál: Mi lehet a „magányosságból fakadó apró láng”? Valóban pislog valahol a dolgozószobában egy láng, vagy csak egy látomás? A láng fontos szerepet játszik a versben. Egy régebbi kiadásban a „proferer” (kimondani) ige helyett, prosperer (sikerülni) szerepel. Lehet, hogy az előbbi sajtóhiba volt és maga a szerző is a második kifejezésre gondolt. A vers szerint a láng idézi elő a jóslások sikerét.
Mit jelenthet az, hogy „Hullám nedvesíti a szegélyt és a lábat”. A görög papnők vízbe merítették látomásaik közben lábukat, illetve a ruhájuk szélét. Pythia Delphiben háromlábú széken ült, Nostradamus ércnyerge valami hasonlót jelenthet.
A varázsvessző használata a jóslásoknál régi, pogány hagyomány, mind az északi, mind a déli népek alkalmazták ezt a módszert. Pythia papnő – akit Delphi fiatal leányai közül választottak – is varázsvesszőt tartott a lángba, azután meghajolt, mintha a föld szellemeit akarná megkérdezni, ezután bizonyos hangokat hallott. Nostradamus a vesszőnyélen véli hallani a sugallatot.
Az utolsó mondat: „az isteni ül mellettem”, arra enged következtetni, hogy a nagy jósnak egy túlvilági hatalom adja át a jövőbe látás tudását. Charles Nicoullaud szerint ez Bramchus, a didymoi Apollo-jóshely őrzője. Nicoullaud ugyanis az ötödik sorban a „bramches” (ágak) kifejezést fordítja Branchus-ra, mert egyik régi lyoni kiadásban Nostradamus nagy „B” betűt használ.
A fent leírtak alapján a Centuriák nyelvezete és stílusa megfejthetetlenül nehéz. Sajtóhiba, vagy a szerző anagrammái, tréfái teljesen megváltoztatják a mondatok értelmét. De Nostradamusnak pontosan ez volt a célja, hogy csak a kiválasztottak, a kód ismerői érthessék meg teljes mértékben az írásait.
Az előszóban a következőket írja: „Azt is megfontoltam, hogy milyen bizonytalan az emberi sors és mindent a felfoghatatlan Isten hatalma kormányoz és vezet!”
„Nem mintha próféta nevét és erejét igényelném magamnak, de noha halandó vagyok, a kinyilatkoztatott sugallatok által szellemem nincs távolabb az égtől, mint lábam a földtől.”
Nostradamus Caesar fiához írt előszavában így magyarázza a látomásait:
„Ami az okkult képmásokat illeti, ezeket az ember a tűz szelleméből nyeri, amelyek néha értelmében lángra lobbannak, amikor ébersége a legfenségesebb csillagok bámulatába merül.” Később ezt írja: „Néhányszor hetenként lymphaticus állapotba kerülök.” Nostradamus által leírt gondolatok arra engednek következtetni, hogy talán soha nem tartott kezében varázspálcát, lábát sem lógatta forró vízbe a látomásokért. A lymphaticus állapot eszeveszett, kába, kábult, őrült, tébolyodott, rettegéstől magánkívüli állapotot jelent, a látomások ekkor törtek rá.
Valóra vált jövendölések
Az oroszlán, azaz II. Henrik francia király halála:
Amikor megjelent Nostradamus műve a Centuriák, egyik jóslata gyorsan beteljesedett. Az I. centuria 35. négysorosa a következőképpen hangzik:
I.35:
Le lion jeune le vieux surmontera,
En champ bellique par singulier duelle,
Dans caige d’or les yeux lui crevera,
Deux classes une, puis mourir mort cruelle.
Nostradamus
******
A fordítás így hangzik (Vághidi Ferenc könyvéből):
„A fiatal oroszlán felülmúlja az öreget, harci tusában, különös párviadalban. Aranykalitkában repeszti szét szemét. Két seb közül ez lesz az első, majd kegyetlen halál következik.”
Szántai Zsolt fordításában:
„Ifjú oroszlán erőt vesz a vénen
harcmezőn, ember ember ellen.
A szemét kidöfi aranyketrecükben;
két seb egyben, a halála kegyetlen.”
1559. nyarán Párizsban rendezett ünnepségen Tournelles-palota előtti lovagi tornán maga a király, II. Henrik is részt vett. Harmadik ellenfele a fiatal testőrkapitány, Montgomery volt. A második összecsapásnál a király sisakrostélya félrecsúszott és Montgomery dárdája halálosan megsebesítette a szemén. Másfél hét súlyos szenvedés után halt meg. Természetes, hogy a Centuriák megjelenésekor senki sem sejthette előre, miképpen hal meg a király, ilyen különös halálra nem gondolhattak.
Halálakor a király 40 éves volt és olykor oroszlánnal díszítette a zászlaját, bár az nem felelt meg a címertani törvényeknek. Montgomery a párbaj idején 33 éves volt, az ősei részben Skóciából származtak, az ország szimbóluma egy fenyegetően ágaskodó oroszlán. „Ifjú oroszlán erőt vesz a vénen harcmezőn /vagy harci tusában/ …”
Montgomery lándzsája eltörött, könnyebb sebesülést okozott a király nyakán a lándzsa egyik része, de a nagyobbik fele áthatolt a király sisakján az aranyozott rostélyon és átszúrta a szemét. A király szeme gennyesedni kezdett, csaknem 10 napig szenvedett a haláláig. „A szemét kidöfi aranyketrecükben; két seb egyben, a halála kegyetlen.”
Nostradamus próféciáinak olvasói a szerencsétlenség bekövetkezte után szinte azonnal rádöbbentek arra, hogy amit addig nem tudtak értelmezni, az most hirtelen értelmet nyert, az esemény szinte teljes pontossággal ott volt leírva a négy évvel ezelőtt nyilvánosságra került Próféciákban.
II. Henrik halálának megjósolása után Nostradamus tekintélye hirtelen megnőtt, kinevezték IX. Károly francia király egyik orvosának. Ezután sokan kikérték a tanácsát orvosi szempontból és a személyes sorsukkal kapcsolatban is. A látnokot a halála után sem felejtették el, hanem egyre csak nagyobbra nőtt a hírneve a napjainkig.
Medici Katalin – A kígyó és ivadékai:
I.19:
Lors que serpens viendront circuir l’are,
Le sang Troyen vexé par les Espaignes,
Par eux grand nombre en sera faicte tare.
Chef fruict, caché aux mares dans les saignes.
…..
VI.63:
La dame seulle au regne demeurée,
L’unic estaint premier au lict d’honneur
Sept ans sera de douleur explorée,
Plus longue vie au regne par grand heur.
…..
I.10:
„Serpens transmis dans la caige de fer,
Ou les enfans septaines du Roy sont pris,
Les vieux & peres sortiront bas de l’enfer,
Ains mourir voir de fruict mort & cris.”
Nostradamus
******
Szántai Zsolt fordításában:
I.19:
„Mikor a kígyók körbeveszik az oltárt,
s a spanyol a trójai vérnek árt –
miattuk kevesebb lesz a nagy szám.
A vezér menekül, elrejti a mocsár.”
…..
VI.63:
„Az úrnő egyedül a birodalomban,
a dicsőséges első magára hagyta.
Bánatában hét éven át zokog,
hosszú lesz élete, a szerencse rámosolyog.”
…..
I.10:
„A koporsót vasszobába helyezik,
ott tartják a király hét fiait.
Ősök és elődök jőnek pokolmélyről,
kesergnek családjuk holt gyümölcséről.”
Medici Katalin II. Henrik feleségeként 1547-től 1559-ig Franciaország királynéja volt. A Medici-házból származó hercegnő hét gyermeke közül a legidősebb fia, II. Ferenc követte a trónon Henrik királyt. Katalin művelt és okos volt és ezen tulajdonságait főként arra fordította, hogy a hatalmat önmaga és a gyermekei számára biztosítsa. Nem volt tekintettel senkire és semmire, semmilyen eszköztől nem riadt vissza, hogy a céljait elérje. Később még két fiából (IX. Károly és III. Henrik) is francia király lett.
A kígyó nem csak a viselkedése miatt hozható Medici Katalinnal kapcsolatba, hanem azért is, mivel a férje, a király halála után a címerét megváltoztatta, egy kígyó szerepelt rajta, amely a szájában a farkánál fogva egy egeret tart. A „kígyók” Medici Katalin és ivadékai.
„Mikor a kígyók körbeveszik az oltárt, s a spanyol a trójai vérnek árt”
Nostradamus a francia királyi családra a „trójai vér” kifejezést használta, amely utalás egy középkori legendára. A monda szerint a család Francustól, Priamos trójai király fiától származik.
A VI.63. négysoros szerint: „Az úrnő egyedül a birodalomban, a dicsőséges első magára hagyta. Bánatában hét éven át zokog, hosszú lesz élete, a szerencse rámosolyog.”
Katalin, ahogyan azt Nostradamus megjósolta, II. Henrik halála után nem ment férjhez, hét éven át gyászolta, feketével vonatta be a szobájának falait és feketében járt. Még ezután sokáig élt, 1589-ben halt meg. A „hosszú lesz élete, a szerencse rámosolyog” vagy „azután hosszú életen át fényesen uralkodik” utalás a jós részéről valószínűleg részrehajlás, mivel a legtöbb történész nem ért egyet azzal, hogy cselekedetei egyértelműen a királyság javát szolgálták volna.
Amikor 1560-ban II. Ferenc meghalt, még nem lehetett sejteni a Valois -ház végét, mivel élt még négy fiatalabb fiútestvére, Nostradamus azonban tudta, hogy utód nélkül fog mindegyik meghalni.
„A koporsót vasszobába helyezik, ott tartják a király hét fiait. Ősök és elődök jőnek pokolmélyről, kesergnek családjuk holt gyümölcséről.”
A fenti négysoros megjósolta a Valois-uralkodóház végét, valamint arra az eseményre is céloz, amikor 1610-ben III. Henrik holttestét átszállították arról a helyről, ahol átmenetileg elhelyezték. A Saint Denis-i székesegyházba, a családi mauzóleumban helyezték végső nyugalomra.
Források:
- Nostradamus élete és jövendölései a XX. századra - Vághidi Ferenc
- Nostradamus: Próféciák / Trajan Könyvesműhely / 2004 / Fordította: Szántai Zsolt
- Nostradamus - A jövendőmondás nagy könyve / Francis X. King és Stephen Skinner / Magyar Könyvklub / 1995
Raja Ampat – Egy káprázatos szigetvilág
Ez a csodás szigetcsoport Nyugat-Pápua térségében található az egyenlítőtől nem messze. Raja Ampat, vagyis “Négy Király” a nevét a négy fő szigetéről kapta. Egy igazi földi paradicsom, amely közel 1600 kisebb és nagyobb szigetből áll, ezek közül sok lakatlan és trópusi őserdők borítják. Sokszínű állatvilággal rendelkezik, a világ 5 legszebb helye között említik a búvárok. A környező vizekben csaknem 1500 fajta szebbnél szebb színes hal, teknős, tüskés rája, barrakuda és még számtalan állat úszkál a gyönyörű korallzátonyok között. Raja Ampat, ez a sokszínű és különleges szigetvilág Indonézia és a Föld egyik legszebb helye.
A rejtélyes gömbvillám
Ennek a ritka és rejtélyes jelenségnek a létezését csak néhány éve sikerült bebizonyítani, amikor kínai kutatók véletlenül lefényképezték. A kutatók a hagyományos villámokat tanulmányozták, amikor váratlanul egy gömbvillám színképét sikerült rögzíteni.
A gömbvillám egy titkokat rejtő furcsa energia, amely látszólag ellentmond a fizika törvényeinek. A létezésében sokáig nem hittek a tudósok, mert a megfigyelése szinte lehetetlen, ritka és rövid ideig tartó jelenségről van szó. A tudósok azért tartanak a gömbvillám keletkezésének megmagyarázásától, mert nem értik teljes egészében a plazmafizikát, mivel ez még csak egy új tudományág. A gömbvillám keletkezésének megértésével talán feltárul a titok, de sajnos erre lehet, hogy évtizedeket kell várnunk. Azért is lenne fontos a folyamatot megfejtenünk, mert talán egy új energiaforráshoz is juthatnánk általa.
Newgrange – Látványos fényjáték egy kőkori temetkezőhelyen
Newgrange egy kb. 5500 éves, kőkorszakból származó, kerek kőépítmény-együttes, amely a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is idősebb. Írországban, Dublintól északra található, a Boyne-völgyében látható kőépítmények közül a legnagyobb és a legismertebb. Több kőépítményből áll, az egyikben a téli napfordulón egy látványos fényjáték zajlik le. Az épület bejárata fölötti nyíláson keresztül a felkelő Nap fénye bevilágít egy 20 méteres folyosót, majd a fénysugár végigérve az átjárón, hatalmas fényességgel árad szét a belső kamrákban. A fényjáték körülbelül 20 perc alatt zajlik le. Az építők nyilvánvalóan jól értettek a csillagászathoz, mivel a téli napfordulónak, az év legrövidebb napjának megfelelően tájolták be azt az ablakot, ahol a fény bejut az építménybe.
Az inkák mítoszai – Az inka özönvíz
Az inkák mítoszait a spanyol származású, asztronómiával és történelemmel foglalkozó Pedro Sarmiento de Gamboa (1532-1592/96) kapitány is összegyűjtötte. 1572-ben készített írásából megismerhetjük az inkák történetét. A könyv bevezetésében ezt írja: „A történeteket Xauxa völgyében, Guamangában, de legfőképpen Cuzcóban, abban a városban gyűjtöttem össze, ahol az Inkák éltek, és ahol tetteik legtöbb bizonyítéka fellelhető, ahol mind a mai napig élnek olyan személyek, kiknek éppen a hajdanvolt királyokkal kapcsolatos legendák megőrzése a feladatuk.”
A csodaszép Plitvicei-tavak
A Plitvicei-tavak Horvátország legnagyobb nemzeti parkja, területe 300 km², 1979 óta a világörökség része. A tavak szépsége mindenkit lenyűgöz, bármelyik útvonalon megyünk végig. Számtalan vízesés mellett, és kristálytiszta vizű tavak felszíne fölött sétálhatunk a jól kiépített utakon. Bárhová nézünk úgy érezzük, mintha Csodaországban járnánk, mert itt mindenhol, amerre csak járunk, különleges természeti szépségeket látunk. Legyen bármelyik évszak, mindegyikben egy másik, de egyaránt csodálatos oldalát mutatja a park.
Nostradamus próféciái – 1. rész
Nostradamust a valaha élt látnokok között az egyik legkiemelkedőbbként ismerjük. Számos történelmi eseményt jósolt meg napjainkig, sok jövendölése már valóra vált és vannak még olyan próféciái, amelyek a jövőben valósággá válhatnak. Ki volt ez az ember? Zseninek született, vagy csak ügyesen forgatta a szavakat? Minden idők legnagyobb prófétája volt, vagy úgy alkotta meg a verseit, hogy bármit beleképzelhessünk az általa leírt ködös jóslatokba? Vajon tényleg látta a jövőt, vagy csak élénk képzelőerővel rendelkezett?